Könyvvilág, 1993 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1993-07-01 / 8. szám

Egy szadista nyelvújító Régi magyar íróink életrajzában megszokott dolog, hogy halálozási időpontjukat ismerjük, de a szüle­tés dátuma homályba vész, az év­szám után kérdőjel áll. Nos, Kal­már György esetében ez pontosan fordítva van, ahogy a könyv borí­tóján olvassuk, élt: 1726—1781 ?-ig. S ez a tény jelképes értékű. Az eu­rópai hírnevet kivívó nyelvtudósi­­teológusi életpálya Magyarorszá­gon teljes elszegényedéssel, magá­­ramaradottsággal, s ismeretlen kö­rülmények között való halállal zá­rult le. A tapolcafői születésű reformá­tus Kalmár pápai, győri és debre­ceni tanulóévek után Európa több egyetemén is megfordult. Latinul, németül, angolul és olaszul jelen­tek meg művei Oxfordban, Génf­ben, Berlinben, Lipcsében, Rómá­ban, Bécsben és Pozsonyban. Mint nyelvtudóst, különösen érdekelték egy egyetemes világnyelv megalko­tásának lehetőségei s a magyar nyelv eredete, rokonsága. Feltehe­tően törökországi és kisázsiai útját is tudományos cél vezérelte. Élete egyik utolsó adatát Ka­zinczy Ferenc jegyezte fel a Pá­lyám emlékezeté­ben, melyben ez­zel a madárijesztű külsejű figurá­val való véletlen pesti találkozásról ír. A nyomdász Landerertől meg­tudta Kazinczy, hogy egyik műve nyomtatásakor Kalmár „egy kerti nyaralóban töltötte a telet, fázva, koplalva, s nyakig ülve a szalma közt, úgy dolgozó verseit, reszketve minden tetemiben a hideg miatt”. Amilyen különc volt Kalmár az életben, oly különös és a magyar irodalomban páratlanul álló alko­tás a Summa. Műfaja hexameteres eposz, melyet utolsó sorában ol­vasható kronosztichonja szerint 1769-ben fejezett be. 5624 soros művével, e különös monstrummal, az időmértékes verselés magyar nyelvre való nagyszabású alkalma­zásával híres deákos költőink so­rát, Berzsenyit, Kazinczyt, Ver­­seghyt, Virág Benedeket vagy a Lu­das Matyit előzte meg. Bessenyei előtt írta le, hogy „Az anyanyelv legjobb eszköz a tanuláshoz”, mert „Ím a kegyes természet adá neked az anyanyelvet” (135. o.). Évtizedekkel a kibontakozó nyelvújítás előtt lát nyomdafesté­ket e műben szóteremtő mániája. Jellemző Kalmár eszmélkedése, még ha a mai olvasó számára még oly nevetséges is, hogy a török hó­doltság analógiájára lehetséges az Ausztriával való „sasolás”, Ma­gyarországot pedig a „gólyálás” jellemzi a legjobban. Itt olyannyira elönti a hév, hogy különböző ige­kötők segítségével a „gólya” tizen­két kifejezésnek válik alapszavává. Lapalyi megjegyzése szerint: „Le­­gólyálni magát, messze földről jöttnek letelepedni... összregó­­lyálni valakivel, a feleségével meg­egyezni a gyermek jó nevelésé­ben ...” (183. o.) Kalmár rossz szerkesztő. Művét nem osztotta fejezetekre, részekre, a hexameterek özöne tagolatlanul hömpölyög a legkülönbözőbb té­mákról áradozva: Isten segítségül hívásáról, a himlőről és más beteg­ségekről (erőteljes naturalizmus­sal), a szép ábrázatban való kevély­ségről, a Habsburg-ház dicséreté­ről vagy éppen Oroszországról. Kalmár az írás fanatikusa, talán grafomán is. Summája egy na­gyobb mű töredéke, az „A” betű allegorizálása, a teljes ábécét vé­gigírva vagy 150 000 sort hozott volna létre. Utazásaiban a legfőbb gyönyörűségnek is azt tartotta, ha megfelelő helyet talált az elmélye­désre és az írásra, ily gördülékeny hexameterekben. Egy szakasz az alvásra, gyakorta két óra s elég volt, mert okom, ösztönöm is vala már háromkor örömmel felkelnem, s szent tisztem után írogatnom egész nap. Gondolhatod a nyári kiességét e helyemnek! Tőle kereskönyül jó távol vagy­nak a házak. Mind északra, keletre, nyugatra, körülé a kertek. A kertek s zöld fák lakosi, de ki­vált a pacsirták és a rigók s más énekes állatkák seregestől már virradta előtt örvendeztettek egyemben, szent kötelességemre felvidítot­tak, ezért is, hogy ők példaadásra valók, ál­­dám a Teremtőt. (202. o.) A mű először 1772-ben jelent meg Pozsonyban, s ennek a hason­más kiadását vehetjük kézbe most. Az 1970-es években Weöres Sán­dor fedezte fel a művet a Három veréb hat szemmel-ben, s az ő érté­kelő sorai zárják e kötetet. (Gya­nútlan olvasó benne sejthetné a szerzőt.) Weöres pontosan érzékelteti Kalmár feltörő zsenialitásának he­lyenként őrületbe való átcsussza­­nását, amikor így jellemzi: „Nem hallgathatjuk el minden iránti pa­ranoid gyűlületét”, „Még hazafisá­­ga is szadista”, „aztán jönnek az el­képesztő hülyeségek”, „az őrült Habsburg-imádó”, „Kalmár elme­bajának centruma”, „betegesen hibbant észjárás”. Végül is Weöres Daniéban, Blake-ban és Csont­vázban talál analógiákat, s megál­lapítja: „El kell fogadnunk így, ahogy van. Ideje újra kiadni.”­­ S az idő elérkezett. Hargittay Emil KönyvVilág 12 Kalmár György: Summa Weöres Sándor tanulmányával. Pátria Könyvek, 216 oldal, kötve 220 Ft. Az Antológia Kiadó gondozásában eddig megjelent könyvek 1. Lakitelek 1987. A magyarság esélyei (A tanácskozás hiteles jegyzőkönyve) 2. Tollas Tibor: Hazafelé (A Münchenben megjelenő Nemzetőr című lap felelős szerkesztőjének és kiadójának válogatott verseskötete) 3. Kácsor László: Bogrács és nyárs a víz­parton (Hasznos kiadvány cserkészek, horgá­szok és természetkedvelők részére) 4. Gelencei orvosló könyvecske (Népi gyógymódokat tartalmazó XVIII. századi kézirat a Kovászna megyei Gelencéből) 5. Yves de Daruvár (Válogatás daruvári Kacskovics Imrének a magyar ügy­­ Trianon - szolgálatában végzett tevékenységéből) 6. Szigethy Lehel: Donon innen, Donon túl (Dr. Szigethy Lehel harctéri visszaemlé­kezése a 2. magyar hadsereg doni pusz­tulásáról) 7. Juhász László: Barangolás a magyar múltban - Ez volt a XX. század - (Válogatás a Sza­bad Európa Rádió történelmi sorozatának XX. századi anyagából) 8. Banos János: Jelentés a Don-kanyar­­ból (Zarándokút a 2. magyar hadsereg 1943. január végi pusztulásának helyszíneire) 9. Csepelyi Rudolf: Fényben, magány­ban, mélyben (Azt Ausztráliában élő költő-prózaíró vá­logatott verseskötete) 10. Szervác József: Előszó (A középgenerációhoz tartozó ismert köl­tő 3. verseskötete) 11. Kiss Dénes: Ősnyelv - nyelves (A költőként ismert szerző nyelvészeti ta­nulmányait tartalmazó könyv) 12. Banos János: Beteljesedett (versek) 13. Tóth Erzsébet: Arcod mögött május (versek) 14. „Keserű a más kenyere" (Emigrációs antológia) 244 Ft 276 Ft 148 Ft 130 Ft 276 Ft 264 Ft 356 Ft 106 Ft 238 Ft 176 Ft 254 Ft 186 Ft 168 Ft 1400 Ft ---- — gx: — — ---- —-----------— ------ ---- ---- — — — MEGRENDELŐSZELVÉNY Alulírott megrendelem az Antológia Kiadó alábbi kiadványát, s ké­rem utánvétellel a lakásomra küldeni. szerző 1............................ 2............................ 3 ......................... 4 ................. 5 ......................... név:............................. lakcím:...................... dátum: ...................... ju­r_ /AKTOLÓGIA könyveim vételár aláírás ANTOLÓGIA KIADÓ LAKITELEK: 6065 Felsőalpár 3. Pf. 40. TEL/FAX: 06-76-342-182

Next