Könyvbarátok Lapja, 1927-1928 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1927 / 1. szám - Szemle
kiknek kötelességük van az ilyen teljesítmény iránt, s meg se rezzennek, mikor nagyritkán megjelenik. Pedig azt a sokat harsonázott »kultúrfölényt« kevés dologban lehet oly biztosan meglátni s megláttatni, mint az ilyen műben. Valósággal kiáltó mellette az ellentét. A hazai. Fülep Lajos. URAK ÉS EMBEREK. Hatvany Lajos regénye. A Génius kiadása. 1927. — Két kötet expozíció. Egy készülő regénytrilógia első része. Alcíme: Zsigar a családban. Amennyire ebből és a szerző előzetes tájékoztatójából kitetszik, a koncepció egésze : egy magyar-zsidó karrier kifejlésének széles korrajz hátterébe fogott, minden vonatkozásban megvilágított története. Bondy Zsigmond körül, aki a múlt század nyolcvanas éveiben korlátlanul parancsolt az ország gabonájának és lisztjének, — mondja az előszó — föl akarom eleveníteni a máris oly messzetűnt liberális korszak egynémely ásatag figuráját. A tompa nyárspolgárokat s a rendiség támaszát elvesztett magyar urakat, de főkép a zsidókat, a főváros legélénkebben nyüzsgő lakóit, akik születésük, lelkes magyarokká történt programmszerű neveltetésük és az egykorú újságcikkek szerint »hazafiasnak, közhasznúnak és áldásosnak «hirdetett működésük alapján, mint »a honi ipar megteremtői«, arra a boldog öncsalásra formáltak jogot, hogy édes hazájuk földjének vallhassák a »többtermelésre« kényszerített magyar földet. Napfényre fogunk vonszolni minden rendből és rangból való hajdani apákat, akik akarva, nem akarva, de kénytelenek voltak vállalni a harmadik rend forradalmának szabadságot, egyenlőséget, testvériséget inkább csak hirdető, mint jelentő s mégis az emberiség megjavítására messze kiható hagyatékát, amelyet, mielőtt nagyszerű örökségül ránk testálhattak volna, a haladó polgári társadalom romjai között pusztultak el s annak rájuk szakadt törmelékei alá temetkeztek. (Micsoda stílus ! »Mintha irodalmunk vaskorát élnék !«) Az Urak és emberek száz éven át igyekszik az előző nemzedékek elveszett nyomait követni. . . Justh Zsigmond óta magyar író nem vázolt elénk ilyen hatalmas méretű koncepciót. Nem tudom , terve fogantatásakor gondolt-e Hatvany Lajos a Kiválás genezisének előkelő dilettánsára, de bizonyos, hogy elképzelésének arányaiban s ambíciójának felfokozottságában sok van, ami Justhra emlékeztet. Ez az önkéntelenül kínálkozó összehasonlítás pedig éppúgy dicséret, mint gáncs. Justhnál tudvalévően a szándék nagyszerűségét nem támogatta hozzáillő kifejező erő. A spekulatív szellemű, kritikus hajlandóságú író csonka regényciklusa úgy hat, mint egy teória kínosan pontos igazolása. Hideg ésszel megszerkesztett illusztráció, makacs elszánás eredménye. S körülbelül ilyesféle hűvösség csapja meg az olvasót Hatvany könyvéből is. A kétkötetes »bevezetés« első negyede : családgenealógiai krónika. Nyolcvan év száz lapra tömörített története, arcképekben. Az ősök egymásutánját Náthán fia, a József császár rendeletére vezetéknévhez jutott Bondy Simon nyitja meg. Morvaországból beszármazott bátyus-zsidó, aki Miskolcon ver gyökeret, a jómódú Stern Ábrahám családjában. Gyapjú-, gabona- és pénzüzlettel foglalkozó uzsorás. Ennek fia, Miksa, híven s minden forradalmas újítástól menten folytatja apja tradícióit. Még a házát sem meri a maga nevére íratni. Meghagyja úgy, ahogy volt, a béresük nevén. Az ő fia, Bondy Hermann azonban már szembekerül az apjával. Nemcsak a ház átírása miatt, hanem főkép azért, mert megérezve az új idők változott szelét, boltot nyit. Áruval kereskedik s az ősöktől megszentelt, megbízható uzsoraüzleteket csupán a »hátsó szobában« bonyolítja le. Majd Pestre megy és ráveti magát a búzára. »Gseftel«, tőzsdézik, de a földbérletet vagy ipart még lenézi. Ehhez a fejlődési fokhoz csak a fia érkezik majd el, a kis Zsiga, ha felnő és feszülő tettvágyával, magyarrá nevelődött zsidóságával, költőnek induló, gyárossá fajuló egyéniségével betölti a további köteteket, amelyeket előre jelez ez a két alcím : Zsiga az életben és Zsiga a kastélyban. Az ősök története tehát apró, jellemző képeket felvillantó, kurta krónika s alig tetszik többnek a származás-elmélet törvényét tisztelő Tainehívek számára tett koncessziónál. Mindamellett akadnak benne igazi regénydétailok, milyen például a fiatal Hermann vidéki leánykérésének pompás jelenete. A pesti lakodalom zajos szcénája viszont, sikerült részletei ellenére