A könyvtáros, 1956 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1956-07-01 / 7. szám

Árpádtól megjelent egy-egy válogatás, de a könyvhéten derült ki, mennyire kevés ez. Többet és merészebben válogatni klasszikusainkból, több teret biztosítani a kül­föld haladó irodalmának, és több szabadságot, de szigorúbb mércét az új magyar iro­dalom megjelentetésében — ezt várjuk a jövő évi könyvkiadástól. Mai magyar irodalom A Szépirodalmi Könyvkiadó és a Magvető 1957. évi kiadási terve 185 mai magyar művet ígér. A közelmúltban gyakran szerepelt írók mellett Kodolányi és Kassák is szerepel egy-egy új regénnyel. Kiadásra kerül néhány megkezdett ciklusnak a foly­tatása, pl. Tatayé, és egy olyan régóta készülő regény, mint Örkény Istváné, A Bónis család. Szerepel több régebben kiadott mű utánnyomása, köztük Déry Tibor: A be­fejezetlen mondat és Sarkadi Imre sokat vitatott regénye, a Rozi is; mindkettő új, átdolgozott kiadásban. Feltűnő, hogy Déry és Veres Péter új jelentős művei nem lép­nek a nyilvánosság elé. Az új könyvekhez nem lehet hozzászólni, hiszen nagy részük még csak az író el­képzelésében él. De azt megállapíthatjuk, hogy tárgykörük bővülést, gazdagodást je­lent a múlthoz viszonyítva; közülük több foglalkozik a szerelmi és családi élet kér­déseivel. A tervek csaknem valamennyi írónk nevét tartalmazzák. Ez pozitívum, mert azt mutatja, hogy íróink dolgoznak. Reméljük, a mennyiség nem lesz kárára a minőség­nek. Helyes volna azt az elvet érvényesíteni, hogy a művek első kiadásban kevés pél­dányszámban jelenjenek meg, de ha a mű jó, az olvasók keresik, szakítsunk a hagyo­mányokkal, azonnal bocsássunk ki új kiadást. Természetesen azt biztosítani kell, hogy az írókat ne érje anyagi károsodás. A példányszámokkal való ilyen gazdálkodás lehetővé tenné, hogy a jó könyvek előbb-utóbb mindenkihez eljussanak, a Könyvter­jesztő Vállalat raktárait pedig ne töltsék meg eladhatatlan könyvek. Lehet, hogy egyes írók sérelmesnek találnák, hogy művük kisebb példányszámban jelenik meg, de úgy gondoljuk, a döntést az olvasókra kell bízni és a közérdeknek meg kell előznie egyesek egyéni érdekeit. Különösen meg kell ezt szívlelni a versek kiadásában. Most már nem vitás, hogy a közönség érdeklődik a versek iránt, de vers és vers között különbség van. Megállapítható a tervekből, hogy a nagyobb írói szabadság nem az írók elfordu­lását eredményezte a mai témáktól, sőt sokkal inkább foglalkoznak mai életünk mindnyájunkat érdeklő kérdéseivel, azokkal a kérdésekkel, amelyek néhány évvel ezelőtt kiszorultak az irodalomból. Magyar klasszikusok A jövő évi tervek a választék bővülését ígérik. A Magyar Klasszikusok sorozat­ban megjelennek Arany László, Babits Mihály, Erdélyi János, Jósika Miklós, Rákóczi Ferenc válogatott művei, egy kötet a magyar reneszánsz és egy másik a magyar kró­nikák irodalmából. A közkedvelt bibliapapiros sorozatban kerülnek kiadásra Juhász Gyula versei, Katona József, Kölcsey Ferenc, Tóth Árpád összes művei; sorozaton kívül Balázs Béla, Bródy Sándor, Dzsida Jenő, Eötvös Károly, Ignotus Hugó, Justh Zsigmond, Kosztolányi, Krúdy, Török Gyula és másokéi. A nagy prózaírók munkáiból, elsősorban a Móricz, Mikszáth, Jókai sorozatban, aránylag kevés szerepel a Szépirodalmi Könyvkiadó tervében: mindössze kettő-kettő. Az utánnyomások közt pedig a Móricz-sorozatban az Erdély-trilógia és A boldog ember, a Jókai-sorozatban az És mégis mozog a föld, valamint a Fekete gyémántok. Igaz, hogy az Olcsó Könyvtárban Jókainak egy, Mikszáthnak kettő, Móricznak három műve szerepel, mégis, legnagyobb klasszikusainkból ez a választék nagyon kevés. (Itt is hivatkozunk a falusi közönség igényeire.) A Magvető tervében is szerepel néhány klasszikus kiadvány: válogatások Fáy András, Heltai Gáspár, Vajda Péter, Halász Gábor, Arany László, Virág Benedek, Herman Ottó írásaiból, s néhány gyűjtemény a régi magyar irodalomból. A terveknek ez a része tehát eléggé változatos és bő, mégis úgy érezzük — még mindig kevés. 512

Next