A könyvtáros, 1959 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1959-06-01 / 6. szám

Ugyancsak a belterjességet szolgálja a Mezőgazdaságunk a belterjesség útján című sorozat eddig megjelent három kö­tete, amelyek a termelőszövetkezetek képzettebb szakembereinek érdeklődését elégítik ki. Az első két kötet a növény­­termeléssel, a harmadik az állattenyész­téssel foglalkozik, az egyes tanulmányok írói a mezőgazdaság tudományának ve­zető egyéniségei. Az egyes kötetek ára 17 forint. Mesterfogások a nagyüzemi mezőgaz­daságban — ez a címe nyolc szerző együttes munkájának, ők is a nagyüze­mekben dolgozó szakembereknek kíván­nak segítséget nyújtani és az elmélet megvalósításának lehetőségeit tárgyalják a gyakorlatban. A gépesítés terjedésével párhuzamosan megváltozott a munkaerő­gazdálkodás, megváltozott természetesen a mezőgazdasági technika is, csupán — mint a szerzők írják — az üzemtanban, a szervezésben tapasztalható némi elmara­dás. A „mesterfogások” ezen a téren akarják támogatni a nagyüzemek vezető szakembereit. Milyen a termelőszövetke­zet szervezete, milyen teendők várnak az agronómusra egy-egy napon, aztán a he­tek, hónapok során, mi mindent kell fi­gyelembe venni egy-egy termelőszövet­kezet munkájának megszervezése folya­mán, hogyan kell összeállítani a vetés­forgó szerint kialakított gazdálkodást, mi módon kell összehangolni a növényter­mesztés teendőit az állattenyésztéssel — ezekben és még sok más kérdésekben ad­nak tanácsot a szakértők, de természetesen nem feledkeznek meg a gépesítés fokozá­sával kapcsolatos feladatok ellátásáról sem. A 26 forintos könyvecskét haszon­nal forgathatják nemcsak a vezetőállású szakemberek, hanem a tsz-ek elnökei, munkájukban elmélyedni kívánó brigád­vezetői is. Ubrizsy Gábor: Vegyszeres gyomirtás című munkája a biztonságos, minél ki­sebb veszteséggel dolgozó termelés érde­kében íródott. Ha tudjuk, hogy hazánk­ban termesztett növényeink állományai­ban az évjárattól függően a vetésterü­let 15—40 százalékán nem haszonnövény, hanem gyom „terem”, megértjük és elis­merjük ennek a könyvnek jelentőségét. Az igen aszályos 1947-ben a búzavetések 32,5, a rozs 24,7, az árpa 21,3 százalékát gyom borította, s a gyomok kártétele 600 millió forint értékű gabonaveszteségnek felelt meg, azt is megértjük, miért kell minden erővel a gyomnövények kártétele ellen védekezni. És hogy hogyan, milyen védőanyagok felhasználásával, részletes választ ad rá a kérdés Európaszerte is­mert szakembere. Könyvének ára 16 forint. A Zetor 25 traktorokról és javított for­májukról, a Zetor 25­­ típusú traktorok­ról két csehszlovák szerző írt részletesen. Az ő munkájukat állította és egészítette ki, valamint magyar vonatkozásokkal látta el Lehoczky László. A 15 forintos, szép kiállítású munka ennek a nálunk legjobban elterjedt mezőgazdasági gépnek kezelését és karbantartását ismerteti. A könyv megjelenésekor, ez év kora tava­szán kb 6000 Zetor dolgozott földjeinken, azóta számuk megnövekedett. Érthető, ha a gépesítési szakemberek azt szeret­nék, bár minden traktoros zsebében ott lapulna egy példánya, és méginkább, ha minél többet olvasgatnák ... Berzsenyi—Janosits: A hibridkukorica­ 152 oldal, ára 13 forint „A hibridkukorica a növénynemesítés történetében egyike a legnagyobb, legjelentősebb teljesítmények­nek” — így kezdi előszavát a szerző, és mivel a hibridkukorica 25—40 százalék­kal nagyobb termést ad a rendesnél, nyil­vánvaló, hogy ezt és a hasonló szak­könyveket minden nagyüzemi gazdasá­gunk keresve keresi. Egy kb. 10 évvel ezelőtt megjelent füzetkén kívül azon­ban ez az első alapos, magyar nyelvű szakmunka, ami a hibridkukorica terme­lésével foglalkozik. Megmagyarázza, mi a hibrid, mi a heterózishatás, hogyan kell a hibrideket előállítani és termeszteni. A fent ismertetett munkákon kívül a Mezőgazdasági Könyvkiadó számos más, igen hasznos könyvet bocsátott a nyil­vánosság elé részben a szakemberek, rész­ben pedig a kevésbé képzett dolgozók számára. Ezeknek egy része közvetlenül a termelést, a termelés sokoldalúságát szolgálja, mint egész sereg gyümölcster­mesztési és több zöldségtermesztési szak­könyv, más része pedig különösen arra alkalmas, hogy a nagyüzemben, termelő­­szövetkezetben dolgozók felesleges ide­jének hasznosítására adjon tanácsot, út­mutatást. Kitűnő könyvek láttak napvilá­got a selyemhernyó, a galamb, a baromfi­tenyésztésről, sőt a kutya­tenyésztésről is, a málna, a ribiszke, az eper, vagy akár a mogyoró termeléséről. A háztáji gazdaság­ban tevékenykedők, nagyobb fiúk, lá­nyok, öregek hasznos időtöltését szolgál­ják ezek. Kus­sinszky Endre 452

Next