A könyvtáros, 1959 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1959-06-01 / 6. szám
ménye és a képzelet háttérbe szorítása is a „tudományos” igényekből következik. A naturalizmus kétségtelenül jelentős eredményeket, gazdagodást hoz az irodalomnak, főképp az élet külső valóságának ábrázolásában (gondoljunk például Zola regényeiben a párizsi vásárcsarnok, a börze, a bánya ábrázolására), de más területen is. Középponti téma lesz a kisembereknek, az élet nyomorultjainak, a nagyvárosok mélyvilágának ábrázolása, s ezzel kapcsolatban az Irodalom erkölcsi felelősségének átélése; eddig nem ábrázolt összefüggéseket mutat meg az ember biológiai és lelki folyamatai között; nyelvi tekintetben a plasztikus kifejező eszközök, a klasszicizáló és romanticizáló irodalomból száműzött nyers, hétköznapi fordulatok, a rétegnyelvek elemeinek beáradása hoz gazdagodást. Az irodalmi és politikai reakció nem véletlenül küzd kezdettől minden eszközzel a naturalizmus ellen: pontosan látja, hogy az életet előítéletek nélkül, hűen, materialista szemlélettel ábrázoló, a kisemberek nehéz életét reflektorfénybe állító irodalom szükségszerűen az uralkodó osztályokat, a fenálló társadalmi rendet támadja. A naturalizmus irodalomtörténeti értékelésénél azonban éppen a naturalista módszer lényegével nem lehet egyetérteni. Gorkij plasztikusan így bírálja a naturalizmust: „A tény még nem teljes igazság, hanem csak nyersanyag, amelyből ki kell olvasztani a művészet valódi igazságát. A tyúkot nem lehet tollastól megsütni; a tények előtti meghajlás pedig éppen azt eredményezi, hogy az esetleges és lényegtelen összekeveredik a lényegessel és tipikussal. Meg kell tanulnunk, hogyan kopasszuk le a tény lényegtelen tollazatát, vagyis hogyan vonjuk ki a tényből az értelmet.” Gorkij igénye a naturalizmussal szemben a realizmus igénye, és az irodalomtörténet is azt bizonyítja, hogy az igazi nagy alkotók túlnőnek a naturalizmus elméletén. Vonatkozik ez Zola legjobb műveire (pl. Az összeomlás vagy a Germinal) is, és mindazokra, akiknek életművében kisebb-nagyobb szerepe van a naturalista módszernek, a Goncourt-testvérektől Dosztojevszkijig és Hauptmannig. A magyar irodalomban a naturalista ábrázoló módszer főkép Justh Zsigmond (A kiválás genezise) és a fiatal Bródy Sándor műveiben jelentkezik. P. L. KÖNYVEK A TSZ MOZGALOMÉRT Ma már alig szorul bizonyításra, hogy a nagyüzemi gazdálkodás többet, jobbat, olcsóbban tud előállítani, mint a kisüzemi. A népi demokráciákban régen felismerték ezt a tényt és az állam segítségével, anyagi és erkölcsi támogatásával mindent megtesznek, hogy a kisüzemi módon, egyénileg termelő parasztságot zökkenőmentesen átsegítsék a nagyüzemi gazdálkodásra. Statisztikai adatok ezreivel bizonyítható, mennyivel nagyobb terméseredményeket érnek el a nagyüzemek. Búzából például az állami gazdaságok az aszályos esztendőben is 10,3 mázsás holdankénti átlagtermést értek el, az egyéniek mindössze 6,6 mázsát, de hasonló volt az arány a rozsnál, a zabnál is. Ugyanez a helyzet a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok terméseredményeinek összehasonlításánál is, mind növénytermesztési, mind állattenyésztési vonatkozásban. Egyebek között ezért van nagy jelentősége annak, hogy kormányzatunk értékes támogatással egyengeti a parasztság útját a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésben. Ebben az országos méretű munkában a Mezőgazdasági Könyvkiadó is részt vesz, és sorra adja ki azokat a könyveket, amelyek a nagy célt szolgálják. Valamennyi között is talán legelőször egy vaskos kötetet kell megemlíteni. Címe: Munkaegységkönyv. Ez a régi és új termelőszövetkezetek bibliája, amire munkájuk megkezdésének pillanatában szükségük van. Az 508 oldalas könyv ára 11 forint, és kivétel nélkül magában foglalja mindazokat az adatokat, amelyek a munkaegység kiszámításánál nélkülözhetetlenek. Csak tartalomjegyzéke 22 oldalas, s a szövegrész nélküli, csupán táblázatokból álló munka több tízezer adatot tartalmaz és felöleli a mezőgazdálkodás minden ágában felmerülő munkaegységadatokat. Nem lehet szó nélkül elmenni a magyar mezőgazdaság 1959. évi Zsebnaptára mellett sem, mert a belterjes gazdálkodásban ad segítséget. Időszerűsége miatt jelentős az üzemszervezésről, a hibridkukoricatermesztésről, a gazdaságos szarvasmarhanevelésről, a sertéshízlalásról szóló fejezet, de érdemes megszívlelni a rizstermelésre és szarvasmarhatartás gépesítésére vonatkozó fejezeteket is. A Zsebnaptár ára 19 forint. 451