A könyvtáros, 1963 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-01 / 10. szám
meg újra. Feltétlenül elismerésre méltó az író szándéka: a csábítóbb kalandos karrier-regény helyett a páratlanul sokoldalú feltaláló gyakran korántsem könnyű és mutatós életéről kíván hiteles ismertetőt írni. Az olvasók szellemi fejlettségének figyelembe vételével érzékelteti Edison jelentőségét a modern technika történetében, megmutatja előrelendítő szerepét az elektromosság szinte mindenirányú felhasználásában. Előtérbe állítja a két fő találmány: az elektromos izzólámpa, s az elektromos hangrögzítés (a fonográf—gramofon) születésének, pályafutásának történetét, de helyet biztosít más találmányok közérthető ismertetésének is. Kár, hogy nem ügyelt eléggé könyve szerkezeti arányaira, s így a terjedelemnek több mint a fele jut Edison gyermek és kamasz korára, (semmiképpen nem helytálló az a feltételezés, hogy az ifjú olvasókat jobban érdekli a gyermekkori jelentéktelen epizódok terjengős leírása, mint a felnőttkori világraszóló találmányok létrejöttének körülményei, s emiatt a termékeny, kb. 1000 szabadalmat hozó alkotó korszakról helyenként csak krónikus szűkszavúsággal számol be. A könyv elsősorban a 12 éven felüli fiú olvasók érdeklődésére tarthat számot. Berecz József Tudományos és ismeretterjesztő művek Péterfy Jenő VÁLOGATOTT MŰVEI Szépirodalmi, 672 old. 42 Ft (Ajánlott) Péterfy Jenő művei, sajnos, nem tartoznak a keresett olvasmányok, alakja a jól ismert irodalmi szereplők közé. Most, hogy legszebb írásai méltó helyükön, a Magyar Klasszikusok rangot jelző sorozatában megjelentek, szeretnők remélni, hogy rájuk irányul a figyelem. Művészi tollú kritikus volt, az esszé nehéz műfajának egyik legnagyobb, ha nem a legkiválóbb hazai mestere. 1899- ben bekövetkezett halála után három kötetben adták ki életművét; legfontosabb darabjait a mostani gyűjteményben is megtaláljuk. 1881-ben keletkezett három nagy tanulmányát Eötvösről, Jókairól, Keményről, a magyar regényírás problémáinak e nagy távlatú, hármas összegezését; élénk lélektani érzékenységgel kidolgozott protréit a fiatal Bajzáról és az Őszikék Arany Jánosáról; pompás Dante-tanulmányát, mellyel talán csak Babitsé vetekedhetik; Ibsenről írott elemzését, mely az akkori modern művészet iránt való fogékonyságát tanúsítja; mélyen járó értekezéseit a tragikum elméletéről ; halála miatt abbamaradt görög irodalomtörténetének gyönyörű fejezeteit; a fiatal zene- és színházi kritikus szellemes bírálatait, fontosabb könyvkritikáit (többek közt Zoláról, a Háború és békéről, Bródyról, Justh Zsigmondról), végül maró vitairatát a kártékony sovinizmus ellen (A nemzeti géniusz). Mély és termékeny gondolatok, ragyogó stílus és egy fájdalmasan magányos lélek, vergődő nagy szellem bujkáló meg ki-kitörő lírája jellemzi ezeket az írásokat. Az olvasó abban a szerencsés helyzetben van, hogy az egyik legtehetségesebb fiatal irodalomtörténész kitűnő bevezetőjét kapja hozzájuk útmutatóul. Németh G. Béla már Arany Lászlóról írt tanulmányában bebizonyította erős képességeit; itt még nagyobb feladatra, egy rendkívül bonyolult írói egyéniség elemzésére vállalkozott. Péterfyben a haladó liberális polgár típusát látja, aki polgári fejlődésünk eltorzulása miatt, ellentétes ideológiák keresztútján tragikusan magára maradt, világnézeti keresései közben művészi értékeket alkotott, de végül is nem tudott úrrá lenni majd visszaszorított, majd még elszabadult dekadens kiábrándultságán, s magával és művével elégedetlenül a maga választotta halálba menekült. Németh G. Béla vázlatnak mondja százharmincöt lapra terjedő tanulmányát; hogy tudná csak jelezni is Péterfy Jenő remekeinek nagyszerűségét, sok finom szálból összetevődő gazdagságát, szellemének szikrázó játékait és finom lélekismeretét e néhány soros beszámoló? Csupán megismételhetjük óhajtásunkat: bár mennél többen olvasnák Péterfyt, a klasszikus írót! K. Nagy Magda A VÁLASZ Szépirodalmi 379 old. 21 Ft (Ajánlott) — nd — A Válasz című folyóirat a népi írók mozgalmának orgánuma volt e mozgalom virágkorában. Tanulmányai, cikkei, és társadalmi témájú szépirodalma a nemzet sorskérdéseit tárta fel, s vitatta. A népi írók vitája után szükségessé vált a nagy írómozgalom részletes, marxista irodalomtörténeti feldolgozása. Ennek a munkának egyik eredménye K. Nagy Magda könyve. A szerző monográfiája a „Válasz” 1934—138-ig terjedő időszakát 626