Könyvtáros, 1966 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1966-10-01 / 10. szám
érdekesen felelt, például Justh Zsigmond, Jókai Mór és Jászai Mari is. Érdemes felfigyelni arra, hogy az egyik válaszoló, Pollák Illés (Homo), a kiváló publicista és ügyvéd Marx műveit is megjelöli a kiválasztott hét alapvető mű között: »Marx: „Das Kapital” és Zola „Germinalja” betetőzése az előző könyvek filozófiájának. Marx a nemzetgazdászati, Zola az irodalmi igazságokat szűri le a világeszmékből. A közzétett válaszokban legtöbbször előforduló név a magyarok közül Petőfi Sándor, Jókai Mór és Arany János, a külföldiek között pedig Shakespeare, Goethe és Dickens. A Hét körkérdésének hibájából tanulva az erdélyi Gyalui Farkas, író és könyvtáros (akinek századik születési évfordulójára ez évben emlékezünk) már nem megkötő jellegű kérdésekkel fordult a nyilatkozókhoz. Gyalui Farkas 1902-ben bocsátotta közre kora kiváló íróinak, művészeinek vallomásait Legkedvesebb könyveim címen. A Singer és Wolfner kiadónál megjelent összeállítás célját az alábbiakban jelölte meg: „Az irodalomtörténetnek és a művelődéstörténetnek kívántam adatokat szolgáltatni a mai magyar szellemi élet néhány vezérének s kiváló munkájának olvasmányairól. Hiszem, hogy egyúttal sikerül a közfigyelmet általuk reá irányítanom a könyvekre s kivált néhány olyan könyvre, mely éppen ezért, mert nevezetes hatást tett kiváló szellemekre, méltó arra, hogy a magyar közönség újból és újból elolvassa.” Gyalui Farkas kiadványával a könyvek kultuszát is kívánta szolgálni, ezért közli néhány ex libris nyomatát is. „Azoknak, akik könyvet gyűjtenek lelkük, házuk ékességére, jó szolgálatot teszünk, ha megismertetjük néhány művészi kivitelű ex librissel” — írja a könyv utószavában, végül pedig felsóhajt: „Vajha Magyarországon a könyv szeretete és gyűjtése minél szélesebb körben terjedne. Vele együtt fellendülne természetesen az ex librisek szaporodása is. Szintúgy kedvesebb előttünk az a könyv, ha nevünket rajta magyar művésznek ötlete és tudása ékesíti, egy szikra a magyar művészetből.” Gyalui mintegy 34 író, művész, tudós, vallomását gyűjtötte össze életkoruk szerinti egymásutánban. A nyilatkozók között ott találjuk Jókai Mór, Vámbéry Ármin, Herman Ottó, Mikszáth Kálmán, Bartha Miklós, Rákosi Viktor (Sipulusz), Jászai Mari, Tóth Béla, Benedek Elek, Szabolcska Mihály, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, és Tömörkény István nevét. A könyvet név- és tárgymutató egészíti ki, amelyből kiderül, hogy a legtöbbet előforduló név Dickens, őt követik sorrendben Jókai, Petőfi, Shakespeare, Arany, Vörösmarty, Hugo, Jósika, Heine, Goethe, Schiller, Dosztojevszkij, Cervantes és Eötvös József. Két író azt is kiemeli nyilatkozatában, hogy elsődlegesen nemcsak szépirodalmi jellegű olvasmányok hatottak művészetükre. Mikszáth ezt így fejti ki: „Általában Macaulay és Carlyle az én tanítómestereim az előadás mesterségében. Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem e két történetírótól és a magyar paraszttól.” Tömörkény István már azt vallja, „hogy irodalmi működésemre az olvasmányok kevesebb hatással voltak, mint a nép között való élés”. Mindkét körkérdés anyaga értékes irodalomtörténeti, könyvészeti dokumentum és egyben érdekes, szórakoztató olvasmány is. Maga Gyalui Farkas abban látta összeállításának igazi jelentőségét, hogy megmutatja, mi volt „a könyv szerepe és hatása nemzetünk újabb szellemi életében”. A Hét és Gyalui Farkas kezdeményezése amellett, hogy megőrizte számos nagy magyar író és művész vallomását olvasmányairól, ösztönzőleg hatott a későbbi hasonló jellegű kiadványokra is. Batári Gyula A lengyel ex libris kiállítás anyagából 610