Könyvtáros, 1967 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 9. szám
Endre pedig Ady emlékének védelmében tartott előadást. A körhöz kapcsolódó, irodalommal foglalkozó tagok irodalmi ízlése egyébként inkább konzervatív, akadémikus jellegű (a harmincas években a Kisfaludy Társaság nagyszabású estet rendez Nyíregyházán), de később meghívták a szabadabb gondolkodású erdélyi és felvidéki írókat is. 1934-ben megindítja a kör a Szabolcsi Szemlét, mely egyidőben 16—18 íves terjedelemben, évenként jelent meg. A 10 évig élő folyóirat eleinte modernebb, haladó hangokat hallatott: magvas, vitázó cikkekben foglalkozott a város, a megye, a magyarság fontos kérdéseivel; sajnos, a második öt évben mind inkább olyan cikkeket publikált, amelyek a német orientáció gondolatát szolgálták s a fasizmusba torkolltak. A felszabadulás után Merényi Oszkár és Szalontai Barnabás még megkísérelte a kör feltámasztását az 1947-ben, Bessenyei születésének 200. évfordulójára tervezett ünnepségekkel, de lényeges tevékenységet ezen kívül már nem végeztek. (1957-ben jelent meg a Szabolcs-Szatmári Szemle első száma, majd 1964-től évenként 1—2 szám, 1967-től rendszeresen, negyedévenként jelenik meg a vegyes tartalmú kulturális szemle.) Bessenyei emlékét több városi, megyei intézmény névadójaként tiszteli; a Tanárképző Főiskola megszerezte Róna József régebben Bécsben volt fehér márvány Bessenyei-szobrát, s a budapesti Bessenyei emlékkiállítás nagy tablói is a főiskola folyosóját díszítik. Krúdy tanárai Talán nem túlzunk, ha a nyíregyházi Kossuth gimnáziumot úgy említjük, mint a nyíregyházi irodalmi élet régebbi tűzhelyét. Nemcsak azért, mert az iskola tanárai között sokan voltak vezetői a Bessenyei Körnek és az irodalmi kezdeményezéseknek, hanem a diákok között is sok írót, költőt találhatunk. A legidősebbek között kell említenünk Vietórisz Józsefet, Krúdy egykori tanárát, aki több országos pályázaton nyert díjat írásaival. Bizonyos akadémizmus jellemzi költészetét, de nagyra kell becsülnünk haladó műfordítói munkásságát, mellyel a szlovák irodalom sok remekművét tolmácsolta magyarul. Emellett az ókori klasszikusok megannyi nagyságát fordította — erről az Irodalmi Lexikon részletesen beszámol. (Kár, hogy ott nem az ő, hanem hasonló nevű fiának arcképe látható.) Ars poetica mea (Bp. 1930) c. kötetének bevezetőjéből hadd idézzünk néhány sort költészetének jellemzésére: 546 Megfogni ami láthatatlan, Megkötni, ami illanó, Hogy véle minden pillanatban Alomba ringjon a való, Érezni, amit lélek alkot, Ha szomjú vágya égbe tört, S hogy vív anyaggal néma harcot; Amig az eszme testet ölt; Hadd zengjen ihlet; eszme, ének A szent költészet istenének, Kristályba öntött gondolat, Nevedre aszom lantomat. Krúdy is gyakran emlegeti a rajztanár Groó Istvánt, a Hét közismert tárcaíróját, aki később Budapesten az Iparművészeti Főiskola igazgatója lett, s több kötet sikeres szerzője. (Sajátos, hogy az Irodalmi Lexikon egyetlen, felvett néven megjelentetett kötete alapján Szeő Demeter címszónál tárgyalja.) — Másfél évtizedig tanít itt az iskola volt diákja, Leffler Béla, aki az első háború után a stockholmi Magyar Intézetet vezeti. Lefordította Az ember tragédiáját svédre, s a Kner-féle skandináv sorozatokban az északi irodalom számos remekét ismertette, fordí Vietórisz József