Konzerv- és Paprikaipar, 1955 (3. évfolyam, 1-5. szám)
1955-07-01 / 3. szám
KONZERV- ÉS PAPRIKAIPAR Pallagpusztán a Kecskeméti 363. jóval nagyobb szárazanyag tartalmat mutatott, mint a másik két fajta. Hatvanban csak a Turul maradt el szignifikánsan. Gázlópusztán a fajták egyáltalában nem mutattak szignifikáns eltérést. A kiültetési idő szerint mutatkozó lényegtelen eltéréseket nem tüntetjük fel. Kísérleteink adataiból az alábbi lényegesebb következtetések vonhatók le. A táj adottságaihoz alkalmazott korábbi palántaneveléssel lényeges terméstöbblet érhető el. Ez a terméstöbblet 1954-ben átlagosan kereken 50%-ot tett ki. A terméstöbblet értéke az időjárástól függően más években kisebb-nagyobb eltérést mutathat, kedvezőtlen esetben el is maradhat, de biztosra vehetjük, hogy az évek nagy többségében jelentkezik. Külön ki kell emelni, hogy Pallagpusztán 1954. május 15-én—4 C°, 16-án —3 C° volt a talajmenti lehűlés, de a május 6-án és 13-án kiületett tövek nem károsodtak lényegesen. Ez azt jelenti, hogy edzett, egészséges paradicsompalánták száraz időben, kedvező esetben, rövid ideig tartó, enyhébb talaj menti fagyokat komolyabb károsodás nélkül kiállhatnak. A 7 kísérleti hely közül egyedül a Kaposvár melletti Gázlópusztán adott a legkorábbi kiültetés kisebb termést, mint a következő. Ez a vidék a törzsértékre vonatkoztatott 199%-os májusi csapadékával és a Kékestetőével egyező, az országos maximumot elérő levegő nedvességével az idén egyáltalán nem kedvezett a száraz levegőt kívánó paradicsom termesztésének. Mivel ennek a vidéknek tavaszi és nyár elejei csapadéka átlagos években is sok, feltehető, hogy a kedvező hőmérsékleti adottságokat nem lehet kellőképpen kihasználni a paradicsom korábbi termesztése érdekében. Valószínűleg kisebb gyümölcsű, esős időben is jól termékenyülő fajtákatkell ide kikeresnünk. A Dunántúl nyugati részén korai palántaneveléssel és jó műveléssel is csak gyenge terméseredményeket kaptunk. Ennek a vidéknek esetleges paradicsomtermesztését, konzervgyártási szempontból, csak mint kismérvű kiegészítést vehetjük figyelembe. Ide is ki kell keresni a megfelelő, egyidejűleg korai és edzett fajtákat. A nagykőrösi elkésett kiültetés egyébként is hiányos eredményei azt mutatják, hogy a paradicsompalántákat még az ideihez hasonló nedves tavaszú években is ki kell legkésőbb május végéig ültetni. Az elkésett kiültetésnél még a mai, nyers formájában alkalmazott helyre vetés is nagyobb termést ad, ha azt időben végezzük. Ezért munkaerőhiány esetén, homokos talajon a paradicsom egy részét helyrevetéssel kell művelni. Nehezebb és főleg vízállásos talajokon a helyre vetés a szovjet tapasztalatokkal egyezően jelentékenyen kevesebbet terem. A hosszú tenyészidejű erőteljesebb fajták a korábbi kiültetést összes termésben jobban meghálálják, mint a gyorsabb fejlődésű fajták. Ezért éppen a Duna-Tisza között termesztett későbbi fajták korai kiültetése szükséges az alföldi konzervgyárak jobb nyersanyagellátása érdekében. Legedzettebb, nagy szárazanyagtartalmú, egyéb tekintetben is jó minőségű, kellő művelés esetén igen bőtermő Kecskeméti 363. fajtának igen értékes tulajdonságait csak kellő korai kiültetéssel tudjuk megfelelően hasznosítani. A köztermesztésben bevált három fajta öszszes termésében mutatkozó különbség általában nem nagy, legtöbb esetben sokkal kisebb, mint a kiültetésnek már 10 napos eltolásával adódó terméskülönbség. Igen feltűnő azonban a Scarlet fajta gázlópusztai igen nagy, a fajta összesített átlagát is lerontó elmaradása a Kecskeméti 363. fajta mögött. A Scarlet elég igényes fajta, sok csak Scarlet terméselmaradása közt mutatkozó öszszefüggést. A csapadék növekedésének megfelelően csökken a Scarlet termése. A korábbi kiültetéssel elért terméstöbbletnek csak egy része ered a tenyészidő meghoszabbításából. A május-júniusi kedvező csapadékviszonyoknak és a tavaszvégi erős besugárzásnak a jobb kihasználása szükségszerűen kell, hogy a korábbi kiültetésű paradicsom erősebb fejlődését, nagyobb termőképességét eredményezze, a rendelkezésre álló tenyészidő arányán túlmenő mértékben. Az 5. táblázatban összeállítottuk az ország különböző pontjain közel egyidőben elültetett Kecskeméti 363. fajta 20 g-os holdankénti terméséig eltelt hasznos hőfoknapokat. Hasznos hőfoknapnak nevezzük a hőösszegnek a paradicsom alsó növekedési határán, 10 C°-on felüli részét. A feltüntetett értékeket úgy kaptuk meg, hogy a kiületési naptól a 20 q-os termés napjáig eltelt napok átlaghőmérsékleti értékeit 10-el kevesbítettük és az így kapott különbségeket öszszeadtuk. Az adatokból látható, hogy az ország különböző éghajlatú és talajú pontjain, a 20 q 5. ábra