Kórházi Élet, 1976 (10. évfolyam, 1. szám)

1976-03-01 / 1. szám

A NOGRAD MEGYEI TANÁCS „MADZSAR JÓZSEF” kórhaz-rendelőintézetének NAPJ­A X. ÉVF., 1. SZÁM ARA: 2 Ft 1970. MÁRCIUS Az orvos vezetői kinevezések új rendjéről Az egészségügyi miniszter 1976. január 1-i hatállyal megváltoztatta az orvos vezetői kinevezések korábbi rend­jét. E szerint az egészségügyi intézmények vezetői és főor­vosai nem határozatlan időre, hanem négyéves időtartam­ra szóló kinevezést kapnak, ami az orvos vezető 65. élet­évének eléréséig korlátlanul megújítható. Feltehető a kér­dés, hogy mi tette szükségessé a korábbi gyakorlat meg­változtatását? A válasz egyszerű. Az intézkedés szorosan összefügg a demokratizmus szélesítésével és pártunk ká­derpolitikájának gyakorlati megvalósításával. E rövid vá­lasz mellett azonban úgy gondolom, hogy érdemes néhány részkérdésre is felhívni a figyelmet, amely még közelebb hozza az olvasóhoz az intézkedés lényegét. A fejlett szocialista társadalom építése megköveteli a közösségi érdekek következetes betartását és megtartását. Ezen elv képviselete csak úgy válik széles körű gyakorlattá, ha a vezetők elsősorban saját magukra és munkatársaikra nézve tartják ezt kötelezőnek. Ezért a kinevezések előtt az egyik tényező amit mérlegelünk az, hogy ezen elvnek meg­felel-e a szóban forgó személy vagy sem? Sőt, e kérdés­ről több érdekelt szerv, testület és a munkatársak vélemé­nyét is igyekszünk felmérni. Úgy vélem, nem lényegtelen az, hogy bizalommal tekinthetünk-e a vezetőre ezen elv megvalósítását illetően, vagy nem? Ma már a széles tö­megek is ismerik a vezetővel szembeni követelményeket, ezért nem formális gyakorlat az, hogy kinevezés előtt vé­leményt kérünk a vezetői posztra kerülőről. A demokratiz­mus szélesítése, fejlesztése ezért szükségszerűen azt köve­teli tőlünk, hogy minél szélesebb körű ismeret alapján kell dönteni a vezetői kinevezésekről. Az intézkedés szorosan összefügg pártunk káderpoliti­kai elveinek gyakorlati megvalósításával is, amely alapján minden vezetővel szemben érvényesíteni kell a hármas kö­vetelményt. (Politikai és szakmai felkészültség, valamint szocialista erkölcsi alapelvek megtartása.) Bár a vezetőkkel szembeni követelményrendszerünk nem új, alkalmazása, azonban helyenként még mindig következetlen. Egyes területeken, még visszatérően előfor­dul, hogy csak a szakmai felkészültséget tartják döntőnek és a politikai, valamint emberi magatartással szembeni el­várások másodlagosak. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy a társadalom mi­nél szélesebb körében is érvényesüljön mindhárom elv, vagyis nemcsak vezetőknél. Ezek után különösen fontos, hogy a vezetőknél ezt következetesebben érvényesítsük. A vezetővel szembeni követelmények ma már igen ma­gasak, de ezek következetes megtartása és számonkérése az egész társadalom érdeke. Minden terület vezetőitől elvárják a dolgozók, hogy jó szakmai felkészültségük mellett politikai, világnézeti és etikai területen is vezetőhöz méltó magatartást tanúsítsa­nak. Ezt a követelményt kell érvényesíteni az egészségügyi területen is. A rendeleteknek megfelelően az orvos vezetői kineve­zéseket kellő mérlegelés és előkészítés után február 1-i hatállyal minden intézményben kiadták. Dr. Gordos János Szocialista brigádok 1975. évi feladatainak értékelése A műszaki osztályon be­lül létező szocialista brigád 15 fős csoportja az éves terv teljesítését hajtotta végre, sőt, a vállalásain be­lül 3114 óra megtakarítást tett a tmk-munkák fel­adatainak végrehajtásában. A hármas jelszó tudatában (szocialista módon dolgoz­ni, szocialista módon ta­nulni, szocialista módon él­ni) — e brigád is igyekszik úgy emelni a műszaki osztá­lyon belül munkája szín­vonalát, hogy ez mutatkoz­zon az egész kórházunk te­rületén. Munkája bizonyítékául igyekszik minden egyes brigádtag tudásához mél­tóan a feladatot úgy végre­hajtani, hogy ez példamu­tató legyen az egész műsza­ki osztály kollektívájának és ezzel egyidejűleg fejlessze saját tudását a mai nap követelményeihez. Igaz, még a teljes értékelést az 197­5- ös évre nem hozták nyil­vánosságra, mégis úgy érez­zük, hogy azt a célt, ame­lyet 1975. januárjában ma­guk elé tűztek, sikeresen végrehajtották. Bíznak ab­ban, hogy a szocialista cím következő fokozatát meg­kapják, és az 1976-os évben jó munkájukkal ők is hoz­zájárulnak a kórház­ bete­geinek eredményesebb gyó­gyulásához, és ezzel egyide­jűleg biztosítani tudják az 1976-os év sikereit. A brigád eddig a kór­házunkért tett színvonalas munkáját ezúttal is köszön­jük, és az 1976-os év válla­lásához is sok sikert kívá­nunk. Csatári Imréné Új elek­trot­erápiás eljárások a kórház fizikoterápiáján Az­ igen elterjedt és gyak­ran igénybe vett fizikoterápiás eljárások mellett (UH, RH, különböző gyógyszerrel kom­binált elektromos kezelések, galvánkezelés, gyógytorna, masszázs, iszap) szeretném­ megismertetni a kórház dol­gozóival legújabb, helyeseb­ben a gyakorlat szerint rit­kábban elrendelt és alkalma­zott egészségügyi „szolgáltatá­sainkat”. Különösen fontosnak tart­juk a végtagbénulások létében leghatékonyabb keze­sze­lektív ingeráram-terápiára felhívni a figyelmet. A szervi eredetű perifériás bénulások kezelésében a régi galván­­sarád áram helyét igen sok esetben elfoglalhatja az újabb ingerterápiás eljárás. Végével az elfajult izom Segít­ös­­szehúzódásra bírható. A sor­vadás kialakulása így lénye­gesen lelassítható. A szelek­tív árammal való kezelés (Myotest) kiemelkedő jelentő­ségű akkor, ha az ideg újjá­­élledésére remény van, és feladatunk az izom épen­­tartása, majd erejének foko­zása. (0-ás izomerő 4,5-ig is emelhető). A balesetes vagy egyéb eredetű izomösszehúzódások megelőzhetőek, vagy meg­oldhatók, ha a gyengébb izomcsoport a szelektív inger­áraim révén is támogatást kap. Másik és legújabb készülé­künk a hullámzó áramokat szolgáltató Neodynalor. Szá­mos, az idegrendszerre gya­korolt hatása mellett leglé­nyegesebb a fájdalomcsilla­pítás, úgy hogy az áram ha­tására az ingerküszöb emel­kedik. Ha a mozgásszervi megbetegedés tünetei közül a fájdalmat sikerül kiiktatni, sokkal teljesebb lesz a moz­gás. A Neodynatorral eddig is kb. 70—80 %-os eredmén­­­nyel kezeltünk különböző ere­detű izom-idegfájdalmakat, traumát követő Ludeck-szin­­drómát, periarthritiseket, stb. Véleményünk szerint nem szabad kihasználatlanul hagy­ni az említett kezelési eljá­rásokat A beteg minél sike­resebb rehabilitációjához igen jó segítséget adhat körülte­kintő és pontos alkalmazásuk, természetesen a többi ismert eljárással együtt. Dr. Végh Györgyné gyógytornász Tereprendezés az új rendelőintézet környékén. Évforduló Száz éve született kórházunk névadója: dr. Madzsar József 1876. március 12-én, Buda­pesten született az a szőke­­hajú, világoszöld szemű, pró­fétai kinézésű, sovány férfiú, aki egész életén keresztül a haladásért harcolt és példa­képünkké, kórházunk név­adójává lett. Vajon minek az alapján válik valaki példaképpé? Mit kell tenni azért, hogy életművével, forradalmiságá­­val emléket hagyjon maga mögött és örökre bevésse ne­vét a legjobbak nevei közé? Madzsar József nyitott sze­mű, minden után érdeklődő és kezdeményező ifjú volt. Jól tanult az egyetemen és míg mások az egyetemi hall­gatók megszokott életét élték, Madzsar József intézeti tag­ságot vállalt, keresett, kuta­tott és tanult. Fiatal orvos­ként nemcsak az orvostudo­mány legújabb vette észre, hanem eredményeit felfigyelt annak a kornak és időnek társadalmi problémáira is, amelyben élt. Állhatatos har­cosa lett az antialkoholista mozgalomnak. A század ele­jén az alkoholizmus különösen veszélyes munkásbetegség volt. Áldozatait a fillérekért küszködő, elkeseredett prole­tárok­ közül szedte. Az alkoholizmus elleni harc elvezette az áldozatok a munkássághoz. Tagja közé­ lesz az alkoholellenes szabadkő­műves szervezetnek, innen egy lépés volt csupán a szo­ciáldemokrata párt által szer­vezett alkoholellenes mun­kásegyesület, amelynek ke­retében olyan előadásokat tart, mint „Az alkoholizmus és szocializmus”, „Az alko­holkérdés szociálpolitikája.” Íme, mélyen tisztelt seim! Egy út vázlata: olva­egy nyitott szemű, meg nem al­kuvó ember nem szakmájával foglalkozik, csupán ha­nem a kor társadalmának problémáival is, és máris az akkori társadalom főbb kérdéseivel találja legége­ma­gát szembe: a proletáriátus gondjaival, a szocializmus eszméivel, a változtatni aka­rással, a forradalom gondo­latával. Ne felejtsük el, ekkor 1904—1905 forradalmi eszmék­­től terhes időszakát éljük, a vajúdásét. Madzsar kiválik, mint a fogászati klinika orvosa is. Alig két és fél évnyi orvosi munka után a Stomatológiai Közlöny szerkesztője, 3 évvel később a Stomatológusok Or­szágos Egyesületének első tit­kára lesz. De foglalkozik a társadalom más kérdéseivel is. Előadá­sokat tart Darwinról, mint felvilágosult ateista: az egy­házról, újságokat szerkeszt, egyesületek elnökévé válik, anarchista forradalmárok munkáit fordítja magyarra. Hosszú lenne minden tevé­kenységét felsorolni. jék meg, hogy néhány Enged­pél­dával bizonyítsam, után érdeklődő, alkotó minden egyé­niség volt. 1909-ben társával szabadal­mat kér ,,forgószárnyas re­pülőgépre”, ezzel a helikopter­ben rejlő lehetőségek legkorábbi felismerőjét egyik tisz­telhetjük benne. Ugyanebben az évben szaba­dalmaztatta társával a „suga­rasan elrendezett hengerekkel bíró égési motort”, ezzel pe­dig a csillagmotor ősét szer­kesztették meg. Fogászati és anthropológiai szakértővé válik és törvény­­széki perekben szakértőként nyilatkozik. III. Béla fehér­vári sírjának felnyitásakor Madzsar véleményét is kiké­rik. 1913-ban anthropológiai szemináriumot vezet. 1911-ben főkönyvtárosi ál­lást vállal, — abbahagyva magánorvosi gyakorlatát, — a városi könyvtárban. 1918- ban barátjának és főnökének, Szabó Ervinnek a sírjánál­­ mond búcsút, és még­ ebben az évben utódja lesz. 1919-ben, a Tanácsköztár­saság alatt a Népbiztosság egészségügyi főcsoportját ve­zeti, mint ilyen, többek kö­zött intézte a Vörös Hadsereg egészségügyének megszerve­zését. A Tanácsköztársaság buká­sa után 1920 januárjában ál­lásából felfüggesztik, zaklat­ják. fel Négy éven át bécsi, szkop­emigráció következett, ahol forradalmárként dolgo­zik. Károlyi Mihállyal is kap­csolatba kerül. 1924-ben hazajön és n­éven keresztül. 1935 végéig, Szov­jetunióba meneküléséig a forradalmárok harcos éli. Titkos tagjává válik életét a Kommunisták Magyarországi Pártjának és pártfeladatot teljesít, amikor Stromfeld ba­rátja és utódaként a Szociál­demokrata Párt baloldalának vezetését vállalja. Közben a különböző lexikonok szerkeszti és egyedülálló sorát is­meretekre tesz szert. Mun­kásszervezetek vezetőségi tagja, oktat, nevel, ír, futár­­szolgálatot teljesít Bécsbe, szemináriumokat szervez, tiltakozik Sallai és Fürst ki­végzése ellen, újságokat szer­keszt, röplapokat terjeszt. Közben gyűltek a vihar­felhők. A rendőrség gyűjti az adatokat, börtönbe kerül, egy sor sajtópert indítanak elle­ne., 1935 őszén egyéves bör­tönbüntetését kellene megkez­deni, erre azonban már nem kerül sor. A párt megszervezi Csehszlovákiába szökését , és néhány hónap múlva már új hazájában, a Szovjetunió­ban él. A hatvanéves Madzsar ha­marosan elfoglaltságot talál. A moszkvai Magyar Rádió munkatársaként ír, felolvas, élő hangját Magyarországon is többen felismerik, 1938 tavaszán hangja el­tűnik az éterből. A személyt kultusz időszakának törvény­­sértései alatt tíz évre ítélik, ebből azonban csak hat évet élt meg ez a meg nem alkuvó forradalmár. 1944-ben, 68 éves korában meghalt. Ezt az orvost választották 1970-ben névadónkul, emlé­kének minden év márciusá­nak 12. napján áldozunk, pél­dájából pedig erőt merítünk. Dr. Cseplák György

Next