Statisztikai Évkönyv – 1915-1918.
B) Az ország közállapotai - 3. Bányászat, ipar, kereskedelem
272* Látható, hogy az osztrákon kívüli idegen vállalatok szerepe teljesen megszűnt, de minimumra redukálódott a távolsági forgalmat ellátó magyar vállalatok részesedése is, míg a közeli forgalomban vezetőszerepet játszó Magyar-horvát tengerhajózási rt. hajói viszonylag jóval nagyobb mértékben fordultak meg a fiumei kikötőben. Az osztrák hajóknak az 1916. évtől fokozódó szerepe főleg azzal függ össze, hogy a háború előtt a trieszt-dalmáciai járatokat fenntartó osztrák parthajózási vállalatok ezen működési terüket elvesztvén, forgalmi közösségre léptek a Magyar-horvát tengerhajózási r.t.-gal és így elég sűrűn keresték fel Fiumét. b) Fiume vasúti Fiume vasúti áruforgalma természetesen a tengeri áruforgalommal párhuzamos csökkenést áruforgalna mutat. A részletes mennyiségi adatok — mellőzve a darabszám szerint kimutatott árakat —• a következők (ezer m.mázsákban) : 1918 1913 1911 1915 1910 1917 . . . jan.—okt. Érkezés: 13.148 7.848 3.141 6.498 5.027 4.829 Elszállítás: : 6.259 4.952 2.028 3.208 3.461 2.386 A vasúti forgalom adataiból kitűnik az is, hogy a háborús évek alatt Fiume mindinkább Ausztria tranzitó-kikötőjévé vált, 1913-ban ugyanis a Fiuméba vasúton érkezett áruknak 80%-át magyar állomáson adták fel s csak 16%-át osztrák állomáson, míg 1918-ban már csak 28% jött magyar és 52% osztrák állomásról. Az elszállított áruknak 1913-ban 81%-a ment magyar állomásra, míg 1918-ban csak 36%-a s ugyanekkor az osztrák viszonylatok arányszámai 15%-ról 45%-ra emelkedtek.