Statisztikai Évkönyv – 1919-1922.

A) A minisztériumok működése - 2. M. kir. külügyminisztérium

M. KIR. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM. azoknak az elveknek alapján köttetett meg, amely elveket a magyar nemzetgyűlésnek az 1921. évi augusztus hó 12-én hozott s előbb említett határozata irányadóul szabott meg. A szóbanforgó békeszerződés életbelépése tárgyában a m. kir. minisztériumnak 11.017 /1921. M. E. számú rendelete intézkedett. A Nemzetek Szövetségének 1921. évben tartott második Közgyűlése a szövetség A Nemzetek Egyességokmányához több módosítást fogadott el. Ezek a módosítások akkor lépnek Szövetsége életbe, ha azokat kellő számú tagállam megerősíti. Magyarország 1922. évi szeptember Egyesség­hó 18-án a Nemzetek Szövetségébe tagul felvétetvén, a Nemzetek Szövetségének okmányának „. . . ” módositása, főtitkára Magyarország képviselőjének is megküldötte a módosításra vonatkozó jegyző­könyveket. Minthogy az Egyességokmány a trianoni békeszerződés I. része gyanánt törvénybe van iktatva s ennélfogva a szóbanforgó módosítások elfogadásáról szintén törvénynek kell intézkednie, a m. kir. külügyminiszter az Egyességokmány módo­sításáról törvényjavaslatot készített s az­­• 1922. évi november havában — a nemzetgyűlés elé terjesztetett. A trianoni békeszerződés 224. cikke a szövetséges és társult hatalmaknak A háború előtt azt a jogot biztosítja, hogy a háború előtt kötött nemzetközi szerződéseket a béke­­kötött szerződés életbelépésétől számított hat hónapon belül egyoldalúlag újból életbeléptet- nemzetközi hessék. E jogukkal éltek: Belgium (1. 10.171/1921. M. E.), Nagybritannia és Írország ^e^adékek (1. 4.696/1921. M. E.), Franciaország (1. 4.860/1922. M. E.), Görögország (1. 8.583/1922. ^beléptetése: M. E.), Olaszország (1. 3.820/1923. M. E.) s végül az Amerikai Egyesült­ Államok (1. 5.626/1922, M. E.), ez utóbbiak a magyar-amerikai békeszerződésben számukra biztosított jog alapján. A trianoni békeszerződés 239. cikke előírja, hogy egyfelől az egyes Szövetséges és Társult III. Hatalmak mindegyike, másfelől pedig Magyarország között Vegyes Döntőbíróságokat kell Nemzetközi felállítani, amelyek a békeszerződés X. része III—VIII. címeinek rendelkezései szerint hatás­­bíráskodás. V­eegyes D­­öntő­körükbe utalt vitás kérdésekben járnak el. Ezek a bíróságok három tagból állanak. Egy-egy bíróságok tagjukat az egyes érdekelt kormányok jelölik ki, míg az elnököt a két érdekelt kormány közös megegyezésével kell választani. Az 1919—1922. évek folyamán a következő Vegyes Döntőbíróságok alakíttattak meg : A magyar-angol Vegyes Döntőbíróság 1921. évi augusztus hó 18-án, London szék­hellyel. A bíróság elnöke B. C. J. Loder németalföldi legfőbb ítélőszéki bíró, tagjai : magyar részről Zoltán Béla nyugalmazott igazságügyminiszter, angol részről Heber Hart K. C., LL. D. , a magyar-görög Vegyes Döntőbíróság 1922. évi március hó 25-én Párizs székhellyel. A bíróság elnöke De La Barra, a mexikói köztársaság volt elnöke, magyar tagja Zoltán Béla nyug. igazságügyminiszter, görög tagja Youpis János athéni fellebbviteli törvény­széki bíró , a magyar-belga Vegyes Döntőbíróság 1922. évi június hó 23-án, Párizs székhellyel. A bíróság elnöke Moriaud genfi egyetemi tanár, tagjai magyar részről Zoltán Béla nyug. igazságügyminiszter, belga részről Rolin Alberic genfi egyetemi tanár , a magyar-francia Vegyes Döntőbíróság 1922. évi június hó 26-án, Párizs székhellyel. Elnöke De La Barra, a mexikói köztársaság volt elnöke, magyar tagja Zoltán Béla nyug. igazságügyminiszter, francia tagja M. Fortin párizsi fellebbviteli törvényszéki bíró , a magyar-román Vegyes Döntőbíróság 1922. évi július hó 10-én, Párizs székhellyel. Elnöke Sjoeborg svéd miniszterrezidens, tagjai: magyar részről dr. Székács Aladár m. kir. közigazgatási bíró, román részről Antóniáde Konstantin bukaresti fellebbviteli törvény­széki bíró , a magyar-cseh-szlovák Vegyes Döntőbíróság 1922. évi november hó 6-án, Hága szék­hellyel. Elnöke A. A. H. Struycken leideni egyetemi tanár, tagjai: magyar részről dr. Bálás Károly egyetemi jogtanár, cseh-szlovák részről Kadlec Károly egyetemi tanár. 35*

Next