Statisztikai Évkönyv – 1919-1922.

A) A minisztériumok működése - 2. M. kir. külügyminisztérium

Az említett Vegyes Döntőbíróságok által megállapított eljárási szabályok külügyminiszteri Hirdetmény alakjában a Budapesti Közlönyben tétettek közzé. A hágai Állandó A hágai Állandó Választott Bíróságba Magyarország az Ausztriával fennállott közjogi Választott kapcsolat felbomlása következtében, más államokhoz hasonlóan, négy tag jelölésére nyert Biróság magyar jogot. A kijelölt tagok névsora: Berzeviczy Albert b. t. t., a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Nagy Ferenc b. t. t., a budapesti egyetem tanára, Tőry Gusztáv b. t. t., a m. kir. Kúria elnöke, és báró Wlassics Gyula k. t. t., a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke. IV. A közlekedési kérdések tekintetében a külügyi kormányzat az érdekelt minisztériumokkal közlekedési egyetértőleg arra törekedett, hogy Magyarország mielőbb bekapcsoltassák a nemzetközi viszony­ügyek,­l atokba, főképpen pedig, hogy Magyarország részére biztosíttassák a földrajzi fekvésénél fogva őt megillető átmenő utas- és áruforgalom. E célból a külügyi kormányzat közreműködött az egyes nemzetközi értekezleteken s igyekezett az egyes államokkal a közlekedést biztosító megállapodásokat kötni. Az 1920. évi július havában Párizsban tartott nemzetközi közlekedési értekezleten a vasúti, postai, távirdai és rádió-telegráfiai kérdések tárgyaltattak, amelynek eredményeképpen a keleti express-vonatnak Magyarországon át való vezetése beállíttatott. 1921. évi március és április havában tartatott meg Barcelonában a Nemzetek Szövetsége által összehívott közlekedési érte­kezlet, amely az átmenet szabadságával, a hajózható víziutak­, a kikötők­ és a vasutak hasz­nálatának kérdéseivel foglalkozott s amelyen Magyarország is részt vett. Az 1921. évi november hó 23-án jöttek létre a portorosei határozatok, amelyek az ú. n. utódállamok területein lévő közös vasúti kocsipark ideiglenes elosztását szabályozták az érde­kelt államok között. Ezek a határozatok részben végre is hajtottak. Tekintettel a trianoni békeszerződés 288. cikkében vállalt kötelezettségre, a Dunára vonatkozó végleges szabályzat tárgyában 1921. évi július hó 23-án Párizsban egyezmény köttetett. A vonatkozó megerősítő okiratok 1922. évi június hó 30-án tétettek le Párizsban. Az egyezmény a megerősítő okiratok letételéről készült jegyzőkönyv lezárása után három hónap múlva életbe lépett. Egyetemes Madridban 1920. évi november hó 30-án »Egyetemes postaszerződés« jött létre, amelyet Postaszerződés. Magyarország 1921. évi december hó 1-én erősített meg és az 1922. évi XV. törvénycikkbe cikkelyezett be. V. Azok az akadályok, amelyek az ú. n. tanácsköztársaság idején az utazás terén fennállottak, Utazási és nem szüntek meg az ú. n. tanácsköztársaság bukása után sem. Enniek folytán a külügyi köz­útlevélügyek­­mányzat a személyforgalom megkönnyítéséhez fűződő fontos egyéni és gazdasági érdekekre való tekintettel igyekezett ezeknek a belső és külső akadályoknak lehető csökkentését és meg­szüntetését eszközölni. E célból a nemzetközi személyforgalom útlevél és vízumügyi részének a ressorthatóságokkal egyetértően történt megszervezése után, a külügyminisztérium állan­dóan közreműködött a különböző hatóságok által gyakorolt ellenőrzésben, konkrét utazási ügyekben pedig interveniált az illetékes külképviseleti hatóságnál az utazók érdekében. A külügyi kormányzat mindenekelőtt a nyugat felé irányuló személyforgalom lehetővé tételére és megkönnyítésére törekedett. Ennek a működésnek az eredménye a magyar és osztrák kormány között 1919. évi szeptember hó 29-én létrejött megállapodás, amely jóllehet az utazások több osztályánál a belföldi hatóságok előzetes beutazási engedélye megszerzésének formalitását fenntartotta, a magyar közgazdasági, kereskedelmi és ipari köröknek Ausztriával és Ausztrián keresztül más államokkal való érintkezését s a nemzetközi forgalom megindítását lehetővé tette s ezzel az eddigi elzárkózottságon az első rést ütötte. Miután Magyarország közönségének rendkívül fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az útlevélrendészeti akadályok minél kevésbbé nehezítsék meg a szomszédos államokkal való személyforgalmat, a magyar külképviseleti hatóságoknak Prágában, Belgrádban és Bukarest.

Next