Statisztikai Évkönyv – 1929.
A) A minisztériumok működése - 9. M. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium
9. M. KIR. VALLÁS- É.S KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM. 12* • A leányok erős érdeklődése a sísport iránt a központot arra késztette hogy az első leánysí versenyt megrendezze. A korcsolyaversenyek ma már oly magas teljesítményeket produkálnak, hogy a felnőttek által elért eredményeket is elérik. Ebben az esztendőben az 500 m-es gyorskorcsolyázás bajnoki versenyét középiskolai tanuló nyerte, aki az eddigi legjobb országos eredményt (478 mp) beállította. Ez az esztendő hozta meg síversenyzőinknek az első nemzetközi győzelmet, amellyel megnyerték a «Karpatenverein» vándordíját. A leányok műkorcsolyázóversenye a múltévihez képest nemcsak az indulók számában mutatott lényeges emelkedést, hanem úgy az előírt, mint a szabadon választott gyakorlatok minősége is ugrásszerű haladást mutatott. A jéghokki bajnokságban 15 iskola indította csapatát. A téli szezonban még két játékverseny került lebonyolításra : a kosárlabda-bajnokság (16 csapat) és a téli vízipóló-kupamérkőzés, amelyben 26 csapat vett részt. Az evezősportnak az ifjúsággal való megkedveltetése érdekében a Magyar Evezős Szövetség a jelentkező tanulókat a télen át szakszerűen vezetett kasztlizó-tréningben részesítette. A tél folyamán rendezett staféta úszóversenyen az összes fiúiskolák indítottak csapatot. A vidéki kerületekben, de különösen a szegedi kerületben, ahol a téli időszakban síelésre alkalom nem volt, a torna terén nagy haladás volt észlelhető. Ez a magyarázata annak, hogy az országos tornaversenyen a vidék felülmúlta a fővárosi tanulóifjúságot. A bajnoki tornaversenyek mellett az egyes sportkörök házitornaversenyt vagy dísztornát tartottak. A budapesti vívóversenyen a tanulók oly nagy mezőnye indult, hogy 5 délután kellett a szakszerű lebonyolítására. A vidéki kerületek vívóversenyei hasonlóan népesek voltak. Az országos versenyen csak az első 3 helyezett indulhatott, de így is erős munkát adott a verseny lebonyolítása. Ez évben 3 kerületi és 1 országos tőr- és kard- egyéni és csapatbajnokság került lebonyolításra. A háziversenyek és intézetközi versenyek száma meghaladta a 60-at. A mezei futóversenyre oly tömegnevezés érkezett be, hogy két csoportban selejtező futást kellett tartani, de még így is 150 futó indult a döntőben. A tavaszi szezonban minden középiskola előírt programmal házi úszóversenyt rendezhetett a Császárfürdő uszodájában. A vízipólóbajnokságban 28 csapat indult. A futballbajnokságért folyó küzdelemben 30 csapat vett részt, míg a KISOSz válogatott csapata a Herendi vándordíj-mérkőzések döntőjében győzve, másodízben lett a vándordíj védője. Az atlétikai kerületi versenyek tömegben és eredményekben haladást mutattak és az országos versenyen feltűnő volt a vidék előretörése, ami biztos záloga a jövendő fejlődésnek. A M. kir. Testnevelési Főiskola a Polgári Iskolai Tanárképzőtől átvett épületekben nyert Testnevelési végleges elhelyezést. A már az elmúlt évben átvett főiskola épülete új hivatásának meg- Főiskola felelően a folyó évben alakíttatott át és a testnevelés, valamint a sportoktatás minden követelményének megfelelően szereltetett fel. Számos előkelő külföldi szakember — köztük az olasz nevelésügyi miniszter is — a maga nemében páratlan intézménynek nyilvánította a Testnevelési Törvénnyel életrehívott hézagpótló főiskolát. A Testnevelési Főiskola tanári állásainak költségvetési megszervezése is kezdetét vette. Cserkészeink az angolországi világ-jamborben oly kitűnően szerepeltek, hogy az idegen Cserkészet, nemzetek kiküldöttei is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak róluk, akik ezzel a magyar ügynek kiválóan hasznos szolgálatot tettek. Megnyílt Budapesten az első dunai leventeuszoda, amelyet a leventék díjtalanul vehetnek iskolán kívüli igénybe és amelyet fennállásának első három hónapjában már több mint 40.000 levente tettnevelé« látogatott. A leventék sportkiképzésének hatalmas lendületét örömmel állapíthatjuk meg az országos leventeversenyek eredményeiből.