Körösvidék, 1920. június-augusztus (1. évfolyam, 50-125. szám)

1920-07-01 / 74. szám

Békéscsaba, 1920. julius 1. Csütörtök ­. évfolyam 74. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István­ tér 18. szám A szerkesztőség telefon­száma: 60 Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Független keresztény politikai napilap Munkáspárti nemzetgyűlési képviselőt választott Oros­háza. A­ kisgazdák jelöltjével szemben óriási többséggel nyerte el a mandátumot Csiz­madia Sándor. Érdemes itt megállani és egy kissé gondolkozni. Mától fogva van képviselője a magyar munkásságnak a parlamentben, eddig nem volt, sohasem volt. Kétszeres az örömünk afelett, hogy van munkáspárti képviselő is. Először azért­­ örülünk, hogy van. Szava van már az or­szág ügyeinek intézésében annak a mun­kásságnak is, mely olyan óriási erőt és értéket képvisel a hazában. Kell is, hogy legyen szava, nem egy szava, hanem sok szava. Csizmadia Sándor csak az első fecske. Reméljük, óhajtjuk, kívánjuk, hogy sok , hozzá hasonló, munkás sorból ki­nőtt, derék, keresztyén magyar munkás ül­jön a törvényhozó testületben. Kimondhatatlan áldása lesz annak. Igazi rend, áldásos honmentő és ország­építő munka csak úgy képzelhető el, ha a munkásság gazdasági súlyának megfelelő elhelyezkedését megtalálja a parlamentben. • Ez a tudat fűzi a munkásságot legerő­sebben a hazához, ha érzi, hogy neki is hazája ez a föld, beleszólása van kormány­zásába , ő maga kezdeményezheti a sorsát, helyzetét javító törvényjavaslatokat, a par­lamenti viták során megértik egymást s összeegyeztethetik érdekeiket a különböző osztályok. Ott van a hatalmas „Labour party" az angol munkáspárt; hány kiváló minisztert, államférfit adott az már Angolországnak. Milyen erős, hatalmas, gazdasági téren szinte győzhetetlen ma az angol birodalom, ahol a polgárpárt és munkáspárt egy par­lamentben ülve közös munkával emelik nag­gyá, mind nagyobbá a hazát. Nincs ma már számottevő ember, aki örömmel ne látná a nemzeti alapon álló munkást a parlamentben, de kétszeres öröm­mel látjuk ott, mint úttörőt éppen Csizmadia Sándort. A múltja ismeretes. Régi vezére a földmives munkásságnak s nem közön­séges költői tehetséggel van megáldva. A forradalomban államtitkár volt, de mikor egészen balra fordult a helyzet s jött a Rohnok hóhér és bandita uralma, volt bá­torsága ennek a munkásvezérnek félre ál­lani. Magyar szive kényszeritette erre. Látta előre, milyen nyomorba taszítják éppen munkástestvéreit azok a nemzetközi zsidó vezérek, kik a munkanélküliség mételyével, a hatalmi hóbort kábulatával megszédítve a társadalmi rend felbontásával, saját alá­való céljaikat szolgálják.Volt bátorsága Csizmadia Sándornak elsőnek lépni ki a nemzetközi szociáldemok­r­­ata pártból, amivel nem tagadta meg szocialista elveit, sem munkástestvéreit, de megmutatta, hogy ő magyar és elsősorban magyar. Emlékszünk még arra a gyönyörű hazafias költeményére, amit a kommün bu­kása után írt s amelyre büszke lehet min­den magyar munkás. Ő érezi azt az igaz­ságot, amit a Területvédő Liga szónokától hallottunk, hogy csak a munka nemzetközi, de a munkás nem, sőt sok esetben a tőke sem. Csak egy példát ennek a bizonyítá­sára. Mikor Amerikával háborúba keve­redtünk, az amerikai tőke, a nagy gyárak tízezrével bocsájtották el a magyar munká­sokat, mert nem nemzetközi termelő gépek­nek tekintették őket, hanem magyar embe­reknek, akikkel ők ellenséges viszonyba kerültek a hadüzenet folytán. Ezt tette a világ legdemokratább és legüzletibb állama. Igen j­ó­ munka és produktuma nemzetközi,­ abban az értelemben, hogy ha pl. a ma­gyar ipar termel valami kiváló iparcikket, az elterjed az egész világon s nemzetiségi különbség nélkül hasznára van az emberi­ségnek, de a munkás, az magyar marad. Már miért írja minden nemzet munkása nagy büszkén világhírű gyártmányaira a szabadalmat, pl.: magyar gyártmány, né­met gyártmány, angol gyártmány, francia gyártmány stb., ha olyan nagyon nemzet­közi a munkás? És miért nem háborgatta Csizmadia Sándort a választási küzdelem alatt a ha­tóság ? Mert nem izgatott, mert bebizonyí­totta, hogy másképen is lehet a munkással beszélni, mint izgatással. Ismételten üdvözöljük a magyar mun­kásság első keresztény képviselőjét a par­lamentben s nagy várakozással nézünk a­ programmja és működése elé. K. GY. Kihallgatások a kormányzónál. Budapest, június 30. Kedden, június 29-én Rubinek, Thury, Andrássy, Szmrecsányi és Bethlen voltak kihallgatáson a kormányzónál. Bottliknak, a nemzetgyűlés alelnökének is kedden kellett volna kihallgatásra jelentkeznie, azonban vidéken volt. Szerdán Meskót, Klebelsberget, Nagyatádi Szabót, Bleyert, Beniczkyt, sokorópátkai Szabót és Hegyes­halmit fogadta a kormányzó. A kihallgatások egész héten át fognak folyni, sőt valószinüleg a jövő­hétbe is belenyúlnak. A kormányzó nem csak a pártoknak kihall­gatásra ajánlott vezérférfiaival, hanem a társadalmi élet és a hadsereg vezető egyéniségeivel is fog tárgyalni. Szó van Zichy és Ráday kihallgatásá­ról is. Az uj kormány összeállítása. Budapest, junius 30. Simonyi Rubineket fogja utódjául ajánlani. Az uj kormányban a kisgazdapárt 6, a ker. nem­zeti egyesülés pártja 5 tárcát fog kapni. A köz­élelmezési miniszteri tárca megszűnik. Eddig biz­tos, hogy Soós Károly és Teleky Pál gróf tá­vozik. • Koalíciós kormány alakul. Budapest, június 30. Az új kormány meg­alakulására vonatkozólag még mindég meglehe­tősen ellentétes vélemények vannak forgalom­ban. Beszélnek róla, hogy a kormányzó pártok egy egységes párttá összeolvadva veszik át az ország ügyeinek intézését, míg sokkal alaposabb az a hír, mely szerint a két párt koalíciós kor­mányt fog alakítani, anélkül azonban, hogy összeolvadna. Gömbös Gyula szerint a ker. nemzeti egyesülés pártjának egyesülni kell a kisgazdákkal a keresztény szocialisták nélkül, akik ellenzékbe mennének át. Gyöngül a bojkott. Budapest, június 30. Gyanafalváról Győrön át újabb 51 vagyon áru érkezett meg Budapestre. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a Fahringi vas­utasok már nem tartják be a bojkottra vonatkozó rendelkezéseket. Holland vasutasok a bojkott ellen. Hága, június 30. A holland vasutasok szak­szervezete, melynek 50,000 tagja van (mind szo­ciáldemokrata) sem vesz részt a Magyarország ellen indított bojkottban, sőt állást foglalt ellene. Tőzsde. Valuták: Lei 370—380, Márka 425—430, Font 625—640, fr. Frank 1300—1400, Sv. Frank 2900—3050, Dollár 135—150, Napoleon 520—530, Lira 960—990, Rubel 275—280, Sokol 360—375, Kor.­Dinár 790—810, Fr. Dinár 815—845, Léva 340—360, Jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 96—102. Devizák: Amsterdam 5500—6300­­, Német 425—445, Olasz 1000—1060, Prága 3700—3850, Sveb­i 2850—3000, Bécsi kifizetés 100—104, Kop­penhága 2550—2800, Stokholm 3400—3700, Krisz­tiánia 2600—2850, Szokol 3200—3500. A „ Virradat" rágalma. Lapunk legutóbbi számában felelős szer­kesztőnk leközölte a békési választókerület nem­zetgyűlési képviselője, Kolozsy Endre mezőberényi főjegyző ellen, a Virradatban megjelent rágalmakat. A bukott ellenfél tehetetlen dühe s eléggé meg nem bélyegezhető eljárása méltán háborította fel Mezőberény és Békés nagyközönségét, de rajtuk kívül minden tisztességes embert is. Csak úgy érthető, hogy lapunk közölte és rögtön meg nem cáfolta, mert szerkesztőnk dunántúli ember s

Next