Körösvidék, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 126-226. szám)

1920-10-20 / 167. szám

Békéscsaba, 1920. október 20. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István­ tér 18. szám A szerkesztőség telefon­száma : 60 Szerda Független keresztény politikai napilap Előfizetési Arak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér az angol szénsztrájk — németek munkája — Károlyi elhagyta Csehországot — Merénylet a német gyáripar ellen f 8 második (F.) Ha az ember ma Bécs kör­utain jár, de sok savanyu ábrázatba ütközik tekintete. Be sok vörös nyak­kendő szégyenkezik, de sok elvtárs temeti fejét a homokba. Mert tegnap kis területen nagy esemény történt. Örömteljes katasztrófa. Nem tudjuk elhinni, hogy a Niagarának dörögve a mélybe hulló víztömegein mégis csak a kanadai indiánus kajakja győzedelmeskedjen. Nem tudjuk fel­fogni, hogy a gőzhenger sértetlenül hagyja az alája került bogárkát. És épp úgy nem értjük, hogy a vörös Ausztriában, ahol a világ minden vörösre mázolt csirkefogója össze­gyűlt, ahol minden utcasarkon Ren­nerék bikát vadító posztója függött, mint egy végzet, mint egy bárd, mely lesújt, hogy ebben a tűzfészek­ben mégis a keresztényszocialisták arassák a diadalt. Pedig így történt. A­ választások döbbenetes eredményt mutatnak, a demokratáknak pedig huszonkettő jött a huszonegyesben. Fuccs. Örökre vége. Pedig a hű szövetségesek, a minden rosszban kanál szerepét vivő cionisták ugyancsak fújták a trom­bitát. Igy van ez jól. A kommün előtt álló Ausztriát megmentette az a szalmaszál, mely a feje fölött már­már összecsapott hullámokon oly régen bizonytalanul lebegett . . . Ez a második ország, ahol kilen­dült a marxizmus a nyeregből és egyenesen a gödörbe esett, melybe már könnyű beletaposni ezt az egész világot fenyegető férget. Egy éljent Ausztria keresztény választóinak! És fejfát a lebukott, elmerült, saját pisz­kában megfúrt internacionális, vörös­kendős Renner-kormánynak, mely nem engedte szóhoz a valódi demo­kráciát, elfojtotta a tisztességet és amely Kunok mintájára Moszkva ak­lába akarta terelni az osztrákokat. Moszkva véres levegőjével akarta él­tetni az alpesi magasságok ózonjá­ban megerősödött keresztényeket. Hiába,­­ ők könnyebben győzték le a Nagy Kígyót. Az alpesek népe közelebb volt Istenhez, mint a ma­gyar Alföld lakossága. íme: ez az erő, melyet még végvonaglásában sem lehet tönkretenni, itt az ered­ménye annak a különbségnek, mely hitehagyott és hivő között, mint egy örök valóság mindenkor és minden népnél feltalálható. Hová került a magyar gabona? A világ legnagyobb gaztette Békéscsaba, október 19. Román lapok egy óriási pör részleteivel foglalkoznak. Azt a 10 millió méter mázsa gabonát, amit az oláhok a magyar Alföldről elvittek, az oláh kormány potom áron eladta Francia- és Olasz­országnak. Mikor a gabona Genuába és Marseillebe érkezett, kiderült, hogy teljesen használhatatlan. Egyik ország sem vette át a hatal­mas szállítmányt. Ebből monstrepor keletkezett, melyben nemzet­közi bizottság fog dönteni. [DMBODDBai A romboló entonte A német Diesel-motorok alkonya — Inkább új háborút! Bécs, október 19. A szövetségesek legújabban azt követelik Németországtól, hogy francia felügyelet alatt semmisítse meg összes gyorsjáratú Diesel-motorgépjeit. A szövetségesek ezt a vandalizmust azzal indokolják meg, hogy ezek a gépek hadianyagnak számítandók, ezért a gépek szétrombolandók és gyártása tilos. Egy bizottság bejelentette a német gyáraknak, hogy felül­vizsgáló útját megkezdi. A német gyári munkás szervezetek jegyzéket küldtek Párisba, mely szerint­­ Németország nem tűri a szövetségesek ily intézke­déseit, melyek a német gyáripar ellen tiszta merény­letek és a német ipari állam fennmaradása ellen irányulnak. Bejelentik, hogy amennyiben a szövet­ségesek ragaszkodnának a motorok megsemmisíté­sének tervéhez, a német munkásság erővel is meg­védi termékeit és a legelkeseredettebb ellenállást fejti ki. Eljárásukat azzal indokolják, hogy a szén­szükség idejében a megsemmisítendő Diesel-olaj­motorok adják meg a német ipar fenntartásának egyedüli lehetőségét. Berlin, október 19. A Vossische Zeitung szerint a szövetségesek elhatározták, hogy a motor­ügyben tárgyalást kezdenek a németekkel. Magyar—lengyel tárgyalások­ ról értesült lengyel helyről közlik : A lengyel—magyar gazdasági tárgyalások jó úton haladnak és kilátás van a tel­jes megegyezésre. A két kor­mány mr­ megállapodott a kereskedelmi szerződés alap­elveire nézve és legközelebb folytatják a tárgyalásokat, hogy a szerződést részletesen megszövegezzék. Sapid­a len­gyel külügyminiszter a na­pokban Prágába utazik, hogy a cseh kormánnyal főleg a Csehország és Lengyelország között még mindig fennálló területi kérdésekre vonatkozó nézeteltérések dolgában tár­gyaljon. Károlyi Mihály elutazott Mit ír erről a Presse ? Bécs, október 19. A csehszlovák sajtóiroda jelenti: Károlyi Mihály gróf múlt csütörtö­kön a cseh kormány tudtával el­hagyta Csehország területét. A Presse ezzel kapcsolatban ezt írja: Megjegyezzük, hogy a cseh­szlovák kormány menedéket nyújtott Károlyinak, aki ezt a tényt illő módon respektálta is. A prágai sajtó bár élesen támadta a grófot, a kor­mány azonban nem talált semmi különösebb okot a kiutasításra. l. évfolyam 167. szám. megmérgezett görög király Nem lehet megmenteni az életnek fithén, okt. 19. Sándor görög király haldok­lik. Ai napokban a nyakán gennyes kelés támadt, melyet kioperáltak- fiz operáció nyo­mán a király súlyos természetű vérmérgezést kapott, mely an­­nyira kifejlődött, hogy az or­vosok a királyt nem tartják megmenthetőnek­A Athénban híre kelt annak, hogy a király orvosi merény­let áldozata. Francia lapok máris megállapítják, hogy a király halála után Venizelosz görög köztársaságot kiált ki, melynek elnökségét ő maga vállalja. i rí a w ra B? u es E I mai viharok készülnek a nemzetgyűlésen Fontos interpellációk Budapest, okt. 19. A nemzetgyűlés ma délelőtti ülé­sén fontos ügyek kerülnek tárgya­lásra. A Lingauer-Rubinek-ügyben a vizsgáló­bizottság teszi meg je­lentését. Hét interpellációt is beje­lentettek, ezek között szerepel Rup­pert Rezső, Ereki Károly interpel­lációja a jogsérelmekről és az egye­temi kérdésben, Schlachta Margit pedig a cenzúra ellen emel szót. Összeütközések Olaszországban Roma, okt. 19. Tizenötödikén az olasz szociáldemokrata szakszerve­zetek kiáltványban tiltakoztak a politikai üldöztetés ellen. Követel­ték Szovjetoroszország elismeré­sét is. Bolognában emiatt utcai össze­ütközésre került a sor, melyeknek folyamán lövöldözés keletkezett a demokraták és katonák között. Ed­dig három halottat jelentettek.

Next