Kortárs, 1999. július-december (43. évfolyam, 7-12. szám)
1999 / 7. szám - Czigány Lóránt: Államosított szavaink átvilágítása, avagy szótáríróink diszkrét bája
Czigány Lóránt Államosított szavaink átvilágítása, avagy szótáríróink diszkrét bája Szótárat lapozgatok. Van-e a szótárnál gazdagabb, élőbb, lelkesebb valami? Benne van nyelvünk összes szava. Benne van a virágok, ásványok, rovarok, háziállatok és fenevadak, a szerszámok, a közlekedési eszközök és felszerelések, a fegyverek és hangszerek, a mesterségek, a testrészek és a nyavalyák neve. Benne van a gyöngédség és a durvaság minden árnyalata, az udvariasság és gorombaság, a szemérem és a trágárság, a szépség és a rútság, az illat és a bűz, a tisztaság és a szutyok, a boldogság és a boldogtalanság, az önfeláldozás és a gyilkosság. Benne van a múltam, a jelenem és a jövendőm. Benne van az életem és benne van a halálom is. Benne van a sorsom. (Kosztolányi Dezső, Pesti Hírlap, 1929. március 10.) Az ötletgazda A londoni Times Korunk meghatározó szavai címmel szóösszeállítást közölt az 1896-1997 között forgalomba került új angol szavakból Philip Howard kommentárjaival 1997. november 3-án. Minden évet egy új szó jellemez. Mivel mindig lelkes szóbogarászó voltam, ínyenckedve tanulmányoztam. Első átnézésre két dolog ütötte meg a szememet. A szavak nagy része úgynevezett „nemzetközi szó”, melyek a magyarban is meghonosodtak. Például: aszpirin (1897), allergia (1907), dzsessz (1909), tank (1915), televízió (1926), penicillin (1928), nejlon (1938), radar (1941), bikini (1946). Kíváncsi lettem volna, mennyi idő után érkeztek meg hozzánk. Először azonban hozzávettem a listához azokat a szavakat is, melyek tükörfordításban kerültek forgalomba nálunk: ujjlenyomat (= fingerprint, 1901), légitámadás (= air raid, 1911), mikiegér (= Mickey Mouse, 1936), repülő csészealj (= flying saucer, 1947), miniszoknya (= miniskirt, 1965), lombikbébi (= test-tube baby, 1978). Van az évszázad legjellemzőbbnek nyilvánított szavai között egy olyan is, mely a magyarból került az angolba: Rubic cube (= bűvös kocka, 1979), és több olyan szó, melyről megállapíthatatlan, hogy az eredeti nyelvből milyen kacskaringós úton jutott az angolba: bolsi (1918), robot (1920), glasznoszty (1985). Végül akadt egy-két olyan szó is a listán, ami kimondottan „helyi” jelentőségű, csak Amerikában használatos, például: Montezuma’s revenge ( Montezuma bosszúja, 1962, ti. a Mexikóba látogató amerikai turisták közmondásos hasmenése), vagy csak Angliában: Rachmanism (1963) Peter Rachman nevéből, aki kegyetlenül kilakoltatta bérkaszárnyáinak lakóit, és telekspekulációkkal vagyont harácsolt össze. A másik dolog, ami szemet szúrt, hogy számtalan az olyan szó, ami magyarul nem számít szónak (pl. a mikiegér sem, pedig használjuk!), s talán ezért van az, hogy az angol nyelv szókészletét egymillióra becsülik. A mi nyelvészeink ugyanis sokkal szigorúbbak, és még olyan közismert mozaikszavakat is, mint a nato (1950), az idegen szavak szótárába relegálnak. Az angolok nem ismerik az „idegen szavak szótára" fogalmát. Ha mondanám, rögtön azt a választ kapnám: igen, igen, de melyik idegen nyelvé?