Kortárs, 2001. július-december (45. évfolyam, 7-12. szám)

2001 / 8. szám

48 LELETMENTÉS San Diego, 1982. márc. 11. 12 Kedves Barátom, III. 3-ról keltezett levele tegnap érkezett, ez derby-idő­. A Jegyzettet időközben megkap­tam, várom a Keresztkérdés kéziratát. Mint írtam, ezt a témát elbeszélő prózai formában újra megírtam, ezért nincs értelme a hangjáték közlésének.19 Mindazt, amit a Jób-könyv címlapjáról ír, számomra megfelelő. Talán csak azt kell meg­gondolni, a címlap fekete-zöld-fekete színezése helyett nem előnyösebb-e ún. „blickfang” cél­jából zöld helyett kéket választani? Ez a szín erősebben szól. De ezt Ön jobban érti. A közeljövőben írok a Weller kiadónak, és elszámolást kérek az ott raktáron lévő három könyv - Erősítő, Föld, föld, Napló- készletéről. Én is idejét látom tisztázni ezt. Megkaptam az I. E.-példányát, köszönöm.20 A pesti íróközgyűlés egyik tünete annak a bi­zonytalanságnak, amely újabban eltölti az otthoniakat. A század nagy ideológiai vitája - kom­munizmus, stb. - lezajlott, pestiesen szólva a szöveg már senkit nem érdekel. Marad a problé­ma, hogyan lehet jobb életet teremteni a jelen időben? A parancsuralmi államok a maguk ter­melő erejével nem tudják emelni az életszínvonalat, ezért segítséget kérnek - és eddig kaptak - a Nyugattól, Magyarország pld. 8 milliárd dollárt. Ennek a kamatszolgáltatását csak akadoz­va bírják (1. a lengyel eseményeket). Ha a 8 milliárdot az inflációs értékről lefordítjuk 1939-es dollárra, tehát kurtítjuk 75%-kal, Magyarország ma 2 milliárd kemény dollárral tartozik a Nyu­gatnak. Termékei a nyugati piacon nem túlságosan keresettek, így a törlesztés, kamatfizetés egyre nagyobb probléma. Ezért a lazítások, gazdasági, néha társadalmi értelemben­­ politika­ilag soha. Az írók tiltakozása összefügg ezzel a helyzettel. (Ha a két világháború között Magyar­­ország 2 milliárd kemény dollár adósággal terhelten létezik, kénytelen lett volna bejelenteni a gazdasági csődöt.) A csőd itt van ma, és a „jobb élet” afféle „fenn az ernyő nincsen kas”­lébuj­­kálás, aminek nincs komoly gazdasági fedezete. Az írók érzékenyek, neszelik, hogy jó arcot kell mutatni a Nyugat felé. Elszaladt a masina, olyasmiről írtam, amihez nem értek, de mostanában mindennél jobban érdekel: lehet, hogy a nagy perben a döntő szót nem az ideológiai, politikai és (reméljük) nem is a fegyveres érvelés dönti el, hanem a gazdasági problémák? Az emberek megunták a félszá­zados ígérgetést és jobb életet akarnak, még ma? Nálunk egyelőre nincs változás. Egészségi gondok vannak, máskülönben élünk, ahogy lehet. Körmölök. Örülni fogok, ha megjelenik a Jób- könyv. Kedves Feleségének a legjobbakat kívánjuk, mindkettejüket barátsággal köszöntjük, híve Márai Sándor 19 A Jób... és a könyve című kötet összeállításáról van szó, mely Márai 1960 és 1981 között írt hangjátékait és televíziós színjátékait tartalmazza, és még ebben az évben megjelent a Griff kiadó gondozásában. Egy terve­zett, a kötet anyagát kísérő jegyzetről szól, melynek közlésétől elállt Márai. A Keresztkérdés című hangjátékot a Vigilia 1996. októberi száma közölte. 201­ É., elírás: Az Irodalmi Újság 1. számát küldte el Újváry 1982. február 26-i levelével együtt Márainak. Eb­ben egy rövid tudósítás olvasható a Magyar Írók Szövetségének 1981. december 12-én és 13-án lezajlott közgyűléséről. A lap közölte még Körössényi János felszólalását Miért türelmetlenek az írók? címmel.

Next