Kortárs, 2006. január-június (50. évfolyam, 1-6. szám)

2006 / 4. szám

20 Lévai a Népszabadságban folytatta rágalomhadjáratát, ahol újabb látványos ha­zugságpetárdákkal kápráztatta el a pártlap olvasóit.36 Erre a cikkre lett figyelmes Rohr úr, aki mint Kecskési Tibor váci múltjának kiváló ismerője sietve felajánlot­ta szolgálatait a szerzőnek. Ne törjük a fejünket azon, hogyan jutott Rohr Lajos Lévainak írt levele Benkőék kezébe, elégedjünk meg azzal, hogy az írás terjesztését - hat évvel an­nak kelte után - a Tollas elleni körlevél szerkesztői fontosnak tartották. Rohr 1954-ben a váci börtön rabja és könyvtárosa volt, és állítása szerint részt vett a Füveskert szerkesztésében, bár egyetlen verse sem szerepel az 1957-ben Bécsben kiadott, valamint az 1995-ben Budapesten megjelent Füveskertben. (Utóbbit már Tollas Tiborral teljes egyetértésben szerkesztette Tóth Bálint és Kárpáti Kamil.) A Lévainak írt és Benkőék által felhasznált levelében nem kevesebbet állít Rohr Lajos, mint hogy Kecskési Tibor háromszáz-háromszázötven költemény és több könyv kéziratát csempészte ki a forradalom leverése után az országból. Menekülés közben ez valóban nagy teljesítmény lett volna tőle, ha igaz lenne, a valóságban azonban a tizenkét Fü­ves­kert- fü­ze­t­b­ől csak hármat sikerült kimente­ni az országból, míg a börtönudvaron elásott kilenc kötet örökre elveszett. Ugyanez a Rohr Lajos, aki soraival nemcsak Lévai Jenőt, de pár héttel korábban a Népszabadságot is felkereste, a pártlapnak írt levelében még lesújtóbban nyi­latkozott volt börtöntársáról, aki állítása szerint az ellenforradalom kapcsán tör­tént szökése alkalmával az összes kéziratot magával vitte [...] és évekig a mi mun­kánk gyümölcséből sütkérezett Nyugaton a siker dicsfényében. Közönséges tolvaj, plagizátor ez a Nagy Költő. Ezeket a jelzőket a levél végén még megtoldja a csempész, másolnok és véreskezű gyilkos minősítéssel.37 Itt szeretném emlékeztetni az Olvasót arra az 1959-ben készült jelentésre, amelyben egy Rózsa László fedőnevű belügyi ügynök, aki 1954-ben - SS-orvos­­múltja miatt - a váci börtön rabja és könyvtárosa volt, a Füveskert szerkesztésé­ről és Kecskési Tiborral fennállt börtönkapcsolatáról tájékoztatta megbízóit... El­képzelhető, hogy az RS monogramú fedőnevet azért választotta magának az ügy­nök, mert a valódi neve is így kezdődött, és mint orvos a dr. R. L. rövidítést hasz­nálta. Csak véletlen lehet, hogy dr. Rohr Lajosnak ugyanez a monogramja, és abból sem szabad messzemenő következtetést levonni, hogy 1954-ben ő is a váci börtön rabja volt, és ott Kecskési Tiborral együtt szerkesztették a Füves­­kertet. Aki ezek után mégis azonosítja az SS-tisztből és váci rabból lett Rózsa László fedőnevű ávós ügynököt a Lévai Jenőnél és a Népszabadságnál Tollas Ti­bor ellen ágáló dr. Rohr Lajossal, az vessen magára. A lejáratási kísérletek okai Felmerül a kérdés: miért fektetett ennyi pénzt és energiát a Kádár-rendszer a Tollas Tibor lejáratására indított propagandaháborúba? Mindenekelőtt azért, mert az illetékesek az általa szerkesztett Nemzetőrt tartották a legveszélyesebb ’56-os politikai folyóiratnak az emigrációban. Az 1956 után alapított nyugati magyar saj­

Next