Kortárs, 2015. július-december (59. évfolyam, 7-12. szám)
2015 / 11. szám - Filep Tamás Gusztáv: Kódexek, párbeszédek - Támpontok Cseres Tibor publicisztikai munkásságához
kácsnékat" is rabul tudta ejteni ugyanis, s azok a folytatásokat olvasva rájöttek, hogy „már nem egy hatalmas férfiszív dobog tovább a történet méhében”.24 Még egy területről, egyetlen rövid névsorolvasásban: Cseres azok közé tartozott, akik az erdélyi magyarság ügyét folyamatosan napirenden tartották. Ezt a nyolcvanas éveket megelőzően a sajtóban főleg Romániában megjelent magyar szellemi termékek elemzésével és köztudatba emelésével lehetett megtenni. Érdemes végignézni azon elmúlt és élő szerzők (nem teljes) névsorán, akiknek könyveiről (esetleg életművéről) Cseres ismertetőt vagy esszét írt: Szenczi Molnár Albert, Rettegi György, Orbán Balázs (akinek fényképeskönyvét méltatta), Szabó T. Attila, Filep Istvánné Győri Klára, Kacsó Sándor, Kós Károly... S ami számomra - nyilván elfogultságból - talán a legfontosabb: korán fölismerte annak a Szabó Gyulának a képességeit, akit magam is a második világháború utáni Erdély egyik legjelentékenyebb epikusának tartok. S aki szintén azon nagy íróink közé tartozik, akikről manapság sajnos alig esik szó. JEGYZETEK 1 A hivatkozott írások közül nem egy több Cseres-kötetben is megtalálható. A jegyzetekben azt a forráshelyet jelölöm, ahol az adott szöveget az előadásra készülve megtaláltam. 2 Önállóan - Korniss Péter fotóival - 1969-ben jelent meg, Cseres-publicisztikakötetben lásd: A 250 éves Békéscsabai Cseres Tibor, Elveszített és megőrzött képek, Magvető, Budapest, 1978, 491-522. 3 Hideg napok: regény és film , Cseres Tibor, Perbeszédek és párbeszédek, Szépirodalmi, Budapest, 1986, 111 — 112. 4 Visegrádon, Interjú Bertha Bulcsúval , Perbeszédek és párbeszédek, i. m., 435. 5 Őszi beszélgetés Klézsén , Perbeszédek és párbeszédek, i. m., 411-421. 6 Sári Katalin, Mikó Zoltán emlékezete (1910-1945). A nemzeti ellenállás mártírja, a bevezetőt írta dr. Gazsi József, lektorálta és az utószót írta dr. Schubert Katalin, Püski, Budapest, 1996,138. (Mikó Zoltán hozzátartozóinak írt utolsó leveléből.) 7 Sári, Mikó Zoltán emlékezete..., i. m., 20. 8 Uo. 9 A háború legnehezebb órája : Hol a kódex? Magvető, Budapest, 1971,74-79. 10 Uo., 76. " Az elfelejtett zászlóalj , Hol a kódex?, i. m., 69. Mindenesetre az is világossá válik ebből, hogy a szovjetek a zászlóaljat a céljaival ellentétes feladatokkal bízták meg, vagy ezek végrehajtására kényszerítették. Elfogott magyar katonáknak egy szovjet fogolytáborba való szállítása tételesen ellentmond Mikó idézett programjának. 12 Sári, Mikó Zoltán emlékezete..., i. m„ 118. (Beszélgetés Szvoboda Ferenccel, Mikó Zoltán egyik rabtársával.) 13 Megcsalt özvegyek = Hol a kódex?, i. m., 56. 14 Hol a kódex, i. m., 48-55. 15 Az áruló nyomában = Perbeszédek és párbeszédek, i. m„ 63-64. 16 Aki herélten lovagol, de csődörön érzi magát = Hol a kódex?, i. m., 269-276. ,7 Kézirat gyanánt . Elveszített és megőrzött képek, i. m. 296. 18 Lásd a Táltosok és szerzetesek. Az Árpád-kori sámánperekről, a Hol a kódex? és a Képek a kassai kódexről című írásokat. Perbeszédek és párbeszédek, i. m. 362-373., 374-381., 382-389. 19 Tamási Áron arcai = Perbeszédek és párbeszédek, i. m., 221-227. 20 Igazolatlanul jelen. 1945. február 20-án Tamási Áronnal = Hol a kódex?, i. m., 5-13. 21 Justh Zsigmond ébresztése = Felhők fölött száll a sas. Találkozásaink háborúban és békében, Zrínyi, Budapest, 1993, 142-145. 22 Pap, gazda, néprajztudós... = Perbeszédek és párbeszédek, i. m„ 198-203. 23 Jim, a parti gyilkos = Hol a kódex?, i. m„ 121-126. 24 Uo., 126. KORTÁRS 2015/11