Korunk Évkönyv, 1981
SZERKESZTŐK - OLVASÓK
Jakó Zsigmond egyetemi tanár negyedéves kolozsvári történészhallgatók csoportjával helyszíni gyakorlaton volt a segesvári Dokumentációs Könyvtárban. A régi szász gimnázium könyvtáráról van szó, melynek alapjait Martin Kelp rektor a XVII. század végén rakta le. Több mint tíz ősnyomtatványt őriznek itt, s a gyűjtemény különösen gazdag régi erdélyi (Brassóban, Nagyszebenben, Gyulafehérvárt, Kolozsvárt nyomtatott) könyvekben. Ezek bejegyzéseiből pontosan követhető az adományozó egykori értelmiségiek bibliofil hajlama. A diákok helyreállították a könyvtár régi cédulakatalógusát, új leltárnaplót fektettek fel, s elrendezték a gazdag folyóiratgyűjteményt. Egyes fiatalok államvizsga-dolgozataik számára itt találtak forrásanyagot, így Viorica Pervain a keresztes háborúkról, Bács Károly pedig a török hódításokról szóló munkához. BANDI DEZSŐ (Marosvásárhely): Bár éppen csempegondban találtuk (saját szép művészotthonának belső kidolgozása közben), a modern lakberendezésről ígért írását mégis megsürgetjük. Egyetértünk abban, hogy nem ódondász népművészeti sarkokra van szükség a modern lakásban, de annál inkább beleülő a korszerű iparművészetté fejlesztett népi termék. SZEGŐ GYÖRGY (Kolozsvár): Közli, hogy Besztercén Bartók Béla 1893—94-es diákoskodásának semmi nyomát nem lelte. Az iskolát, ahová a harmadik osztályos Bartók járt, 1930-ban lebontották, s csak egy múlt századbeli festmény maradt az épületről a lutheránus parókián. Az ugyanott őrzött gimnáziumi évkönyvekben csak összesítő statisztikák vannak, s így a híres tanítvány neve — amint a helyszínen megállapította — azokban nem szerepel. Adatait köszönjük. DANKANITS ÁDÁM (Marosvásárhely): Örömmel fedeztük fel A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Közleményei különlenyomataként a bukaresti Revista de pedagogie 1962. 12. számában annak idején megjelent könyvtártudományi dolgozatát Tompa Ádám egykori nagyenyedi tanárról, aki — akárcsak Stefan Ludwig Roth, az erdélyi szászok reformkori nagyja — Svájcban Pestalozzinál is megfordult, s a nagy pedagógus-forradalmár gondolatait közvetítette el Erdélybe. Módszere helyes: egyszerű könyvbejegyzések ötletes elemzéséből is figyelemreméltó művelődéstörténeti következtetésekig lehet eljutni. 1966 A Korunk megjelenésének 40. évfordulója alkalmából február 26-án a kolozsvári Egyetemi Könyvtár dísztermében emlékgyűlés zajlott le a helyi párt- és állami szervek képviselői, tudományos és kulturális személyiségek, a lap szerkesztői és számos munkatárs jelenlétében. Gáli Ernő főszerkesztő a Korunk régi és új folyamának társadalmi szerepét méltatta, majd Aurel Duca, az RKP Kolozsvár tartományi bizottságának első titkára tolmácsolta a párt vezetőségének és személyesen Nicolae Ceauşescu elvtársnak a lap szerkesztőkollektívájához és összes munkatársaihoz intézett üdvözletét, újabb sikereket kívánva a folyóirat tevékenységéhez. — Constantin Daicoviciu akadémikus ünnepi beszéde után az Igazság, Utunk, Contemporanul, Tribuna, Előre, Gazeta literară és Steaua nevében Kovács András, Létay Lajos, George Ivaşcu, Dumitru Mircea, Szilágyi Dezső, Tiberiu Után főszerkesztő és Aurel Gurghianu helyettes főszerkesztő intézett kollegiális üdvözletet a laphoz. A tartományi néptanács nevében Sabina Constantin alelnöknő beszélt. Az emlékgyűlés művészi műsorában Balogh Éva művésznő Méliusz József Gaál Gábor-poémájának egy részletét mutatta be, Maria Cupcea érdemes művésznő pedig József Attila A Dunánál című versét adta elő Mihai Beniuc fordításában, Beleznai [Banner] Zoltán elszavalta Salamon Ernő a régi Korunkban megjelent Arghezi-fordítását, majd Lászlóffy Aladárnak a párthoz intézett versét. A Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa a szocializmus építésében szerzett érdemekért az évforduló alkalmából a Korunk szerkesztőkollektívájának számos tagját érdemrendekkel és érdemérmekkel tüntette ki. Petőfi Sándor-emlékmúzeumot avattak július 31-én a Segesvártól alig öt kilométernyire fekvő Fehéregyháza községben, azon a helyen, ahol a költő — 117 évvel ezelőtt — hősi halált halt. — A múzeum 170 kiállított tárgya a költő és forradalmár Petőfit igyekszik hűen bemutatni. Mellszobra és olajportréja mellett ott ta-