Korunk 2003 (III. folyam 14.)
2003 / 1. szám = Európai integráció - magyarok, románok - KOŁAKOWSKI, LESZEK: Rövid glossza a szellemről szóló költeményhez (Gömöri György fordítása)
ban fogant világ elkerülhetetlen következménye. Isten maga a Jóság, de nem teheti meg, hogy az erkölcsi rossz ne működjék (ha egyszer az embernek van szabad akarata), még fizikai értelemben sem (amennyiben a dolgok általános összefüggése azok kölcsönös pusztulását okozza). Igen, jól ismerjük ezeket a magyarázatokat, de ezek sohasem tudták csillapítani az érzékeny és bölcs lelkek nyugtalanságát. Az, amiről a hit beszél, sohasem jelenhet meg olyan nyilvánvalóan, mint mondjuk az a tény, hogy a Nap a Föld körül kering. (Állítólag vannak emberek, akik szerint fordítva van, de ez biztosan tréfa. Elég, ha kimegyünk az utcára, hogy lássuk, mi az igazság.) A hitetlenség tere mindig nyitva kell hogy álljon, vannak különböző dolgok, amelyeket nem ismerhetünk, non est nostrum scrie. Létezik a hit butasága csakúgy, mint a hitetlenség butasága. A hitnek és a hitetlenségnek is megvan a bölcsessége. Ezt igen hosszan lehetne fejtegetni, de itt nincs rá helyünk. Amikor Milosz azt mondja: „Én is egyik nap hiszek, másik nap meg nem”, ez nem azt jelenti, hogy egyik napon bölcs, a másikon meg ostoba. Nem, ő hol a hit, hol a hitetlenség bölcsességében él. íme egy példa. A hitetlenség butasága így szól: „Hisz neked megtanították a törtszámok szorzását, meg azt is, hogy a víz hidrogénből meg oxigénből tevődik össze, hogyan hihetsz akkor angyalokban, az eredendő bűnben meg efféle szamárságokban?” A hit ostobasága meg így szól: „Mit képzelsz, okosabb vagy az egész egyháznál, meg minden tudós atyánál? Hisz Newton is hitt Istenben, de még Darwin is meg sok fizikus. Te pedig okosabb akarsz lenni náluk?” Azt viszont, hogy mit mond a hit és a hitetlenség bölcsessége, nem fogjuk itt fontolóra venni. Elégedjünk meg azzal, hogy mindkettő jelen van Milosznál. Soha még egyetlen lengyel író szavára nem figyeltek annyira, mint a Miloszéra, nem értékelték azt annyira, és ez nem csupán a Nobel-díjjal szerzett rangjának köszönhető, hanem annak is, hogy a világért érzett gondja s a világról való gondolkodás ott csillog minden szavában. Vallomásait pedig, amelyeket rajta kívül más nem tesz meg, nem szépíti önelégedettség, sőt inkább tele vannak iróniával. Legalábbis ebben az esetben állíthatjuk, hogy a szerzőt igazságosan, érdemei szerint ítélik meg. Gömöri György fordítása