Korunk 2004 (III. folyam 15.)
2004 / 4. szám = Beszélgetések a sebességről - MŰ ÉS VILÁGA - SÁRKÖZI MÁTYÁS: Buday György angliai évei
gyed Rosettiről elnevezett műteremházából postázta ajándékát. Az előszóban újból utal a Franklin Társulat eredeti mesegyűjteményére, nem feledve említeni, hogy gyűjtőtársa, dr. Ortutay Gyula immár közoktatási miniszter. Azt is megjegyzi, hogy a népmesék az évben megjelennek Londonban, a Lawson & Dunn kiadónál (The Tree of Tales). Mégsem volt ez jó év se Buday, se Magyarország számára. A „fordulat” folyamata végbement, a hidegháború kezdetét vette, és Budapesten elhatározták, hogy a Nyugaton működő magyar kulturális intézeteket bezárják. A londoni igazgató megpróbálta elhalasztani a kegyetlen döntést, hiszen az intézmény szépen fejlődött, és Buday azzal érvelt, hogy barátokat szerez a magyar kultúrának. De egyenesen Rákositól érkezett a hazarendelő telefon. A rádió épp akkoriban közvetítette a Rajk-per zárótárgyalásait, a halálos ítéleteket, és Buday György az angliai letelepedés mellett döntött. Nem járt többé Magyarországon. A Little Book sorozat attól fogva csak angol témákkal foglalkozott, bár 1950-ben a Max Parrish kiadónál még megjelent a Dances of Hungary kötet. Az immár emigráns Buday nagy munkába vetette magát, megkezdte a karácsonyi képes üdvözlőlapok történetének megírását. Előkelő munkatársa akadt. Egy fogadáson bemutatták Mary anyakirálynőnek, V. György király özvegyének. Talán azért, mert Queen Mary a Teck hercegi ágon magyar származású volt, nagyanyját Rhédey Claudia grófnőnek hívták. (A Rhédeyek erdélyi ágán Rhédey Ferenc máramarosi főispán nyerte el a grófi rangot. Tehát a jelenlegi angol királynő, II Erzsébet ereiben egy kis erdélyi magyar vér is csörgedez.) Az anyakirálynőnek több fóliánsnyi gyűjteménye volt karácsonyi lapokból. Szívességéből e fóliánsokat küldönc hozta a Windsor-kastélyból Buday György lakására, hogy tanulmányozhassa az anyagot. A két kiadást megért, több mint háromszáz oldalas tanulmány nagy feltűnést keltett, ma keresett könyvritkaságnak számít. Az 1956-os forradalom szovjet letiprása hallatán Buday György idegei felmondták a szolgálatot. Élete végéig bentlakásos kórházi ellátásra szorult. A gyógyintézetben hamar belátták, hogy a művész leginkább munkaterápiával kezelhető, és berendezték műtermét a kerti pavilonban. Legjelentősebb coulsdoni munkája a közel ezer oldalas angol nyelvű magyar költői antológia, az In Quest of the Miracle Stag (1996) huszonöt fametszetű költő arcképének az elkészítése volt 1971-72-ben. Nem szokványos dolog, de ez esetben nagyon hasznos és illő, hogy közölték a művész öt oldalon megírt magyarázatát képeihez. Elmondja azt is, hogy Arany János portréjához a karakteres mellképet körülvevő háttéralakokat a saját 1933-as, kolozsvári kiadású Arany János balladáskönyvének a motívumaiból újította fel. Az 1980-as évek végén elkerült Buday György egy tusrajza hajdani kolozsvári leányismerősének az emlékkönyvéből. A Református Kollégiumot és a Farkas utcai templomot ábrázolja. A lírai képaláírás 1924-ből származik, és ezek az utolsó sorai: „hiszem, hogy visszajövök megpihenni egyetlen, bolond ifjúságunk emlékénél, az öreg, színes, édes kis Farkas utcánknál...” Gondolatban ezt bizonyára sokszor megtette hosszú és tragikus élete angliai évei során.