Korunk 2004 (III. folyam 15.)

2004 / 4. szám = Beszélgetések a sebességről - MŰ ÉS VILÁGA - SÁRKÖZI MÁTYÁS: Buday György angliai évei

gyed Rosettiről elnevezett műteremhá­zából postázta ajándékát. Az előszóban újból utal a Franklin Társulat eredeti mesegyűjteményére, nem feledve emlí­teni, hogy gyűjtőtársa, dr. Ortutay Gyula immár közoktatási miniszter. Azt is megjegyzi, hogy a népmesék az évben megjelennek Londonban, a Lawson & Dunn kiadónál (The Tree of Tales). Mégsem volt ez jó év se Buday, se Magyarország számára. A „fordulat” fo­lyamata végbement, a hidegháború kez­detét vette, és Budapesten elhatározták, hogy a Nyugaton működő magyar kultu­rális intézeteket bezárják. A londoni igazgató megpróbálta elhalasztani a ke­gyetlen döntést, hiszen az intézmény szépen fejlődött, és Buday azzal érvelt, hogy barátokat szerez a magyar kultúrá­nak. De egyenesen Rákositól érkezett a hazarendelő telefon. A rádió épp akkori­ban közvetítette a Rajk-per zárótárgya­lásait, a halálos ítéleteket, és Buday György az angliai letelepedés mellett döntött. Nem járt többé Magyarorszá­gon. A Little Book sorozat attól fogva csak angol témákkal foglalkozott, bár 1950-ben a Max Parrish kiadónál még megjelent a Dances of Hungary kötet. Az immár emigráns Buday nagy munkába vetette magát, megkezdte a ka­rácsonyi képes üdvözlőlapok történeté­nek megírását. Előkelő munkatársa akadt. Egy fogadáson bemutatták Mary anyakirálynőnek, V. György király öz­vegyének. Talán azért, mert Queen Mary a Teck hercegi ágon magyar származású volt, nagyanyját Rhédey Claudia gróf­nőnek hívták. (A Rhédeyek erdélyi ágán Rhédey Ferenc máramarosi főispán nyerte el a grófi rangot. Tehát a jelenle­gi angol királynő, II Erzsébet ereiben egy kis erdélyi magyar vér is csörgedez.) Az anyakirálynőnek több fóliánsnyi gyűjteménye volt karácsonyi lapokból. Szívességéből e fóliánsokat küldönc hozta a Windsor-kastélyból Buday György lakására, hogy tanulmányozhas­sa az anyagot. A két kiadást megért, több mint háromszáz oldalas tanulmány nagy feltűnést keltett, ma keresett könyvritkaságnak számít. Az 1956-os forradalom szovjet letip­­rása hallatán Buday György idegei fel­mondták a szolgálatot. Élete végéig bentlakásos kórházi ellátásra szorult. A gyógyintézetben hamar belátták, hogy a művész leginkább munkaterápiával ke­zelhető, és berendezték műtermét a ker­ti pavilonban. Legjelentősebb coulsdoni munkája a közel ezer oldalas angol nyel­vű magyar költői antológia, az In Quest of the Miracle Stag (1996) huszonöt fa­metszetű költő arcképének az elkészítése volt 1971-72-ben. Nem szokványos do­log, de ez esetben nagyon hasznos és il­lő, hogy közölték a művész öt oldalon megírt magyarázatát képeihez. Elmond­ja azt is, hogy Arany János portréjához a karakteres mellképet körülvevő háttér­alakokat a saját 1933-as, kolozsvári ki­adású Arany János balladáskönyvének a motívumaiból újította fel. Az 1980-as évek végén elkerült Buday György egy tusrajza hajdani ko­lozsvári leányismerősének az emlék­könyvéből. A Református Kollégiumot és a Farkas utcai templomot ábrázolja. A lírai képaláírás 1924-ből származik, és ezek az utolsó sorai: „hiszem, hogy visszajövök megpihenni egyetlen, bo­lond ifjúságunk emlékénél, az öreg, szí­nes, édes kis Farkas utcánknál...” Gon­dolatban ezt bizonyára sokszor megtette hosszú és tragikus élete angliai évei so­rán.

Next