Korunk 2011 (III. folyam 22.)
2011 / 3. szám = Élettörténetek antropológiája - VILÁGABLAK - K. HORVÁTH ZSOLT: A barbárokra várva (Drang nach Westen)
m 2011/3 (nagyfröccs, nem whisky vagy konyak) mind aláhúzza, hogy Csupati maga is kisember, értékválasztásai, nyelvezete ebben a közegben válnak otthonossá. A vele fogadást kötő vendégekkel láthatóan jó viszonyt ápol, beszélgetésük közvetlen („Isten hozta, jó napot, törzs elvtárs!”„Parancsoljon, törzs elvtárs! Isten adja, egészséggel!”), legkevésbé sem alá- és fölé-, de kifejezetten mellérendelő, Csupati cseppet sem él vissza hatalmával. Sőt, a „kocsma népe” figyelmezteti a külső veszélyre, az ivó közelébe érkező Bokor őrnagyra, s ők segítik eltűnni Csupatit felettese szeme elől. A rendőr itt a békés (nem részeg, nem randalírozó) kocsmavendégekhez, az egyszerű kisemberekhez áll közel, s ő maga is csak elszenvedi a hatalom képében megjelenő Bokor őrnagy indulatos letolását. Csupati és Kántor tehát nem részesei ennek a hatalomnak, rendőri szerepükben, mivoltukban mindig a becsületes emberek, de nem a hatalmat megtestesítő intézmény, az arctalan bűnüldöző szervek oldalán állnak. A karakternek ez a beállítása több epizód elején is tapasztalható: valamilyen lényegtelen, sőt néha komikus függelemsértés miatt „ledegradálják” Csupatit (ahogyan ő fogalmaz), vagyis minduntalan elszenvedi, de sosem gyakorolja a rendőri hatalmat. A nyomozati ügyekben való esetlen szerencsétlenkedéseiegyszer leütik nyomkövetés közben, egy másik részben majdnem belefullad a vízbe stb.) vagy a szellemi restségét kiemelő mozzanatok (Sátori megszidja sakkozás közben, hogy már Kántor is ismeri minden lépését) kiemelik, hogy korántsem a korszak krimijeiből ismert nagyszerű képességekkel megáldott nyomozóval, hanem egy kisrendőrrel van dolgunk, az epizódok jellemábrázolása pedig esendőségei révén csak aláhúzza: Csupati tényleg a nép egyszerű fia. A történetvezetés és az epizódok révén megvalósuló jellemábrázolás azért is nagyon fontos, mert - szemben a klasszikus krimi magánnyomozójával - itt egy a belügyminisztérium állományához tartozó szervezeti emberről van szó. Tanulmányában Császi Lajos rámutat arra a változásra, melynek értelmében a hatvanas években az amerikai krimikben megjelenő rendőr egy szociológiai és nemzedéki átalakulás következménye volt.38 Magyar kontextusban a rendőr szerepeltetése (Csupatitól Veszprémi Lindán át Pityke őrmesterig) természetesen egészen más magyarázatot igényel: ha a Belügyminisztériumot, más esetben a Honvédelmi Minisztériumot láthatjuk támogatónak (itt most gyártást és szellemi támogatást egy kalap alá véve egy-egy tévés produkció mögött, akkor óhatatlanul is felmerül az adott alkotás tematikus célzatossága, még akkor is, ha messze nem valamiféle propagandáról van szó.39 A cél itt inkább a bűnről és a bűntényről való gondolkodás elmélyítése, a normaképzés elősegítése s egyúttal a magyar rendőr szerepének pozitív kiemelése. Csupatinál Kántor, Pityke őrmesternél a szupermotor és Marcipán kutya, Lindánál nőisége s ezzel párhuzamosan a védelmet nyújtó karatetudása. Ötvös Csöpinél bunyós mivolta az a jellemábrázolási plusz, mely ab ovo megkülönbözteti őket a hétköznapi rendőr karakterétől. Bár mind a rendőrség állományához tartoznak, mindegyikükre jellemző, hogy a nyomozást egyéni módon és körülmények között végzik el, s a rendőrség sokszor csak a végén kapcsolódik be tevőlegesen. Ezzel a megoldással nem normatív, elnyomó hatalomként jelenik meg a Magyar Rendőrség, hanem - az epizódok során a főhős révén - szimpatikussá tett, biztonságot adó emberarcú intézményként, mely megtűri (bár sokszor meg is dorgálja) a renitens, mégis szeretni való rendőrt vagy rendőrnőt. A fröccsöző, kutyabolond Csupati, a bohókás család által (a Bodrogi Gyula és Pécsi Ildikó, valamint a Szerednyei Béla által játszott barát jelenetei mindig humorosak) körülvett vicces Linda, a vagány, sportőrült Ötvös Csöpi alakja által helyreállított szimbolikus erkölcsi rend a média popularitásán keresztül kohézióteremtő erővel bír: a normalitáshoz, az erkölcsi rend helyreállításához vezető utat egy szerethető figurának kell megmutatnia. Most már csak azt kellene megvizsgálnunk, hogy mi van a normalitás másik oldalán, vagyis miképpen mutatja be a Kántor a bűnözőket: kik ők, mit akarnak, honnan jönnek és hová tartanak? Említettük, hogy az első rész lényege Kántor és Csupati, a kutya 98