Korunk 2018 (III. folyam 29.)
2018 / 7. szám = Anyanyelv és irodalom - HISTÓRIA - Bezsenyi Tamás - Angyal Miklós: A mikrotörténelem kriminalisztikai olvasata
XK 2018/7 76 Munkánk célja az volt, hogy felmutassuk, a kriminalisztikai gondolkodás számára mennyire fontos, hogy a bűnözéssel kapcsolatos történeti megközelítéseket felhasználja. A mikrotörténeti pozíció átvételével lehetőség van egy olyan módszertani keretrendszer alkalmazására, amely révén nem pusztán egy adott büntetőeljárás részletes feltárása történik meg, hanem a társadalomban gyakorta megvalósuló bűncselekmények különbségeire is rávilágíthatunk, ugyanakkor az elkövetői magatartás értelmezését kitágíthatjuk a jogi terminusokba való beerőltetés helyett néprajzi, szociológiai, gazdasági szempontokkal. Ez a komplex kriminalisztikai jellegű, de mégis különböző diszciplínákat felhasználó megismerés teszi lehetővé, hogy a bíróság előtti diskurzust - ami jogilag végleges választ, ítéletet hoz az adott büntetőeljárásban - árnyaltabban tudjuk látni és adott esetben újrafogalmazni társadalomtudományi, történeti olvasatokkal a meglévő természettudományi hatások mellett. ■ JEGYZETEK 1. Carlo Ginzburg: The Judge and the Historian: Marginal Notes on a Late-Twentieth-Century Miscarriage of Justice. Verso, London, 1999; Richard J. Evans: History, Memory, and the Law: The Historian as Expert Witness. History and Theory 2002. 3. sz. 326-345; George Fischer: Historian in the Cellar. Stanford Law Review 2006. 1. sz. 1-21. Chuanfei Chin: Margins and Monsters: How Some Micro Cases lead to Macro Claims. History and Theory 2011. 3. sz. 341-357. Giorgio Resta - Vincenzo Zeno-Zencovich: Judicial “Truth” and Historical “Truth”: The Case of the Ardeatine Caves Massacre. Law and History Review 2013. 4. sz. 843-886. 2. Ez a gyakorlatias, az elméleti megközelítést nélkülöző megközelítés egyaránt jellemző volt a két világháború közötti Magyarországra és a szocialista memoárírókra is. Lásd Nemes Sándor: Gyakorlati nyomozás. Griff, Bp., 1944. (a továbbiakban Nemes 1944.); Mág Bertalan: Egy nyomozó naplójából. Zrínyi, Bp., 1986. 3. Karl Löwith, illetve Paul Feyerabend munkái kiváló példái a nagyszerű elméleti megalapozottságnak, amelyek aztán gyakorlati történész szerzőinél is visszaköszönnek. 4. Karel Japek: Lábnyomok. In: Uő: Elbeszélések. Európa, Bp., 1965. 352. (a továbbiakban Capek 1965.) 5. Luc Boltanski: Mysteries and Conspiracies: Detective Stories, Spy Novels and the Making of Modern Societies. Polity, Cambridge, 2014. 40-72. 6. Bojtár Endre - Engel Pál: Ezredvégi beszélgetés Engel Pál történésszel. In: Csukovits Enikő (szerk.): Honor, vár, ispánság. Válogatott tanulmányok. Osiris, Bp., 2003. 662. (a továbbiakban Bojtár - Engel 2003.) 7. Bojtár-Engel 2003. 662. 8. Bojtár-Engel 2003. 663. 9. Bojtár-Engel 2003. 663. 10. Várkonyi Benedek - Hayden White: Mire jó a múlt? Beszélgetés Hayden White történetfilozófussal. Café Bábel 2003. 1-2. sz. 20. (a továbbiakban Várkonyi-White 2003.) 11. Várkonyi-White 2003. 21. 12. Simon Zoltán Boldizsár: Vizsgálóbíró-e a történész? In: Szíjártó M. István - Papp Gábor: Mikrotörténelem másodfokon. L’Harmattan, Bp., 2010. 82-84. 13. John Dunn: A politikaelmélet története. In: Horkay Horcher Ferenc (szerk.): A kora modern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Pécs, 1997. 271. 14. Mindezt részlegesen annulálhatja a pszichohistória az utóbbi évtizedekben kevéssé virágzó, de létező diszciplináris kerete és léte. 15. Nemes 1944. 5. 16. Sir Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba. Szeged, Szukits, 1993. 12. 17. Nemes 1944. 5. 18. Carlo Ginzburg: Checking the Evidence: The Judge and the Historian. Critical Inquiry 1991. 1. sz. 79-92. (a továbbiakban Ginzburg 1991.) 19. A kontinentális rendszeren belül sem minden országban képes a bíró bizonyítást felvenni, vagyis az elé nem tárt, új bizonyítékokat beszerezni. (Bócz Endre: Büntetőeljárási jogunk kalandjai - Sikerek, zátonyok és vargabetűk. Magyar Közlöny, Bp., 2006. 118-127.) 20. Ginzburg 1991. 80. 21. Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe. Európa, Bp., 2011. (a továbbiakban Ginzburg 2011.) 22. Részlet a mű Klaniczay Gábor által írt utószavából. 23. Szekeres András: Mikrotörténelem és általános történeti tudás. Századvég 1999. 15. sz. 3-16. 24. K. Horváth Zsolt: Az ötök jele. Nyom, nyomozás, értelemképzés a microszoma látószögéből. In: K. Horváth Zsolt - Lugosi András - Sohajda Ferenc (szerk.): Léptékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. Hermész Kör - Osiris, Bp., 113. 25. Gyáni Gábor: Szíjártó M. István: A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. Korall. Társadalomtörténeti Folyóirat 2015. 60. sz. 151-162. 26. Történeti antropológia. (Szerk. Sebők Marcell.) Replika könyvek, Mediátor M., Bp., 2000. Előszó.