Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-09-07 / 59. szám
be, nem vártak ők toborzásra. Minő tisztek leendnek ezekből a felállítandó seregek élén ! Mind férfi ez, mind bajnok ez, Mind hit és hazafi, Vérét, a hőt, a szent honért Nem retteg ontani. Rend. levelező. — Az Agramer Zeitung august 31-ki száma ismét közöl egy czikket, mellyröl mint a reactionalis politica utálatos találmányáról szólni nem tartjuk feleslegesnek. E czikk azt mondja, hogy a magyarok fortélyoskodásának ismét egy újabb adatára bukkant. Ugyanis Muhamed bég Bozirovics, aug. 19-én, Bihacson azt nyilvánító, hogy Magyarország részéről a bihacsi pasához egy irat érkezett, mellyben annak tudtul adatik, hogy Horvátországból minden fegyverfogható Magyarország ellen induland, és ha a bán innen visszatérend, akkor kétségenküül meg fogja támadni a törököt és Bosnyákországot, s e tartományokból kiüzendi a törököket. És azért fölhívják a magyarok a pasát, hogy mihelyt a horvátok Magyarország ellen megindulnak, támadják meg őket (a horvátokat) a törökök, mert csak igy lehet Bosnyák és Magyarországot a bán nyugtalanságaitól megmenteni. A pasa ez iratot a vezirhez küldötte. Az Agramer nem tartja szükségesnek erre nézve a commentárt, mert úgymond a tett maga magát dicséri. Ítéljen felette a világ, de a nemes magyarok az első illynemü kísérletekből megtanulhatták volna, hogy török szomszédaink igen is fölvilágosodottak s jobb fogalommal vannak irántunk, hogy sem illy cselfogásokkal magukat elámíttatni engednék. De mi igenis szükségesnek tartjuk a commentárt, azaz megjegyezni azt, hogy azt, hogy az Agramernek és a hozzá hasonló czimboráinak igenis érdekében van,illy hamis híreket terjesztgetni, hogy annál inkább ellenünk kaszítsa a reactionalis politica zsoldosait, különben ha valókat közölne, könnyen fölnyilnának szemei azon elámított néptöredéknek is, mellyel csak néhány önző, s a despotiát minden áron visszahozni szándékozó gonoszok fanatizáltak eddig is; de ha kérdenék, mutassa elő valaki akár az első — mire hivatkozás van — akár ez utóbbi iratot: a rágalmazó nyelve megakadna, s kényteleníttetnék hallgatással bevallani ocsmány hazudságait. KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Paris. Alig terjedt híre, hogy Austria a franczia-angol közbenjárást elutasította, smaga kezére akarja a békét C. Albertoval megkötni: a hírlapok komoly s fölemlítő szint öltenek;a ,Spectateurrepublicain’többek közt igy szól: a határzópercz mindinkább közeledik. Ha békés közbenjárás nem sikerül, a fegyveres beavatkozás meg fog történni. Még azt sem tudjuk, el van-e fogadva a közbenjárás vagy sem, s megváltjuk, bele is fáradtunk a hosszú várakozásba. — De különben is valódilag ki intézi ma Olaszország ügyeit ? a császár ministereivel, vagy egyedül Radeczky ? Valljon bire ő illy fölhatalmazással? ezt igen szeretnék tudni. A tanácskozmányi hely kitűzése részünkről nem sok érdeket költ. Legyen az Milano, Turin, vagy Bécs, —s történjék az értekezés tábornagyok, ministerek, vagy diplomaták által az mindegy, csakhogy kezdessenek meg, és pedig becsületes lélekkel. Ezt követeljük. — Korán sem vagyunk olly balgák, hogy ez ügy elintézését egész télig engednék húzni, sem olly hosszú tanácskozásokat meg nem engedünk, mennyi idő alatt Austria minden fegyveres erejét Olaszországba szállíthassa. Legyen béke vagy háború. Ránk nézve roszabb ez alattomos forrongás, mint a nyilt háború. Ha harcz lesz, mi nem idéztük elő, de azért félni sem fogunk tőle. Ez véget vet minden apróbb czivódásaiknak, s újra felnyílik előttünk a régi világ csodáita, és halhatatlan franczia vitézség aranykora stb. — A „Presse“ szerint miután 21 nap óta semmi válasz nem érkezett Bécsből az interventió iránt, újabb ministeri tanácsban Bastide külügyminister oda utasíttatott, hogy újabb sürgöny által szólítsa fel az osztrák ministériumot adandó rövid válasz végett. Múlt számunkban közlött bécsi hír szerint az osztrák kormány azonban már elfogadta az angol-franczia közbenjárást. OLASZORSZÁG. Róma. Aug. 19-ről kelt hírek szerint, az egész városnak folytonosan harczias kinézése van. Nemcsak ifjak készülnek katonának, de komoly, már élemedett rómaiak is naponkint fegyvergyakorlást tartanak, a régi századok mohos emlékköveinél. Az eddigelé már kiállíttattak számán felül még 25 ezer katona lesz kész az egyházi birtok védelmére. E buzgóságot részint az olasz ügy fontosságának kell tulajdonítni, részint az újabb időkben tett azon tapasztalásnak, hogy az idegen születésű katona gyakran elárulja a nemzeti ügyet, miként nem rég is több idegen katonák átszöktek az osztrákokhoz. A római kormány a „Gazzetta di Roma“ hivatalos rovatában nyilatkozatot közöl azon hamis hír ellen, mintha Austriával olly békekötést szándékoznék tenni, melly egy szabad s független olasz kormány méltóságával ellenkeznék, — s ezt ünnepélyesen hazugságnak mondja. — Turin. Hiteles hírek szerint, a genuai herczeg Károly Albert másodszülötte, nem fogadá el a neki ajánlott siciliai koronát, főleg azért, nehogy az állatok is fennen hirdetett olasz fejedelmek függetlensége evvel valahogy megsértessék. — Parma Piacenza és Modena vagyonos lakosainak egy része óvást küldött a sardiniai ministeriumhoz, s közölvén azt az angol és franczia követekkel is, — kijelenté, hogy miután e tartományok, a nép egyetemes akaratánál fogva, Sardiniához leendő csatoltatásukat óhajtották, s ezt Sardinia el is fogadva a bekeblezés már megtörtént, — szerintük ez a nem rég kötött fegyverszünet által sérelmet nem szenvedhet, —és a király, kötendő békéjében, annyival inkább nem feledkezend meg róluk, mert most is szorosan ragaszkodnak Sardiniával leendő égibeolvadásukhoz. — Lombardia. A „Gazzetta di Milano“ hírlapot jelenleg valami Gini nevű ügyvéd szerkeszti, Pachla osztrák ügyvivő fölügyelése alatt. Mint igen természetes, szelleme mindenben ellenkezik a múltéval, jelesen a franczia nemzet ellen hosszú izgatást tesz czikkeiben. Az aug. 22-ki számban, ismét Francziaországról szólva, elmondja e nemzet jelességeit, hogy mai nap minden nép feléje fordul, — de az minden gazdagsága ellenére sem képes rajtok segitni, minthogy maga is mai nap igen szerencsétlen, s fájdalmas (oh te ravasz jezsuita!) állapotának egyetlen forrása az, mert hol a népfelség uralkodó elemmé leszen, ott nem lakozhatik szerencse vagy boldogság a nemzet számára, stb. Még isten bizony! megérjük, hogy Radeczky nemcsak győzelmi zászlókat küld Bécsbe, de egész ujdonus államtudományt hoz magával haza, mellyben a rikításig világosan meg lesz mutatva, hogy az erőszak felsősége istentől rendelt (ad nótám isten kegyelméből) alapja minden államnak, s az ostromállapot leggyönyörűségesb status quo-ja a polgári szabadságnak. Éltesse isten önt, mini barátunk ! — NAGYBRITANNIA. Anglia békés politicája és külháborúkteli visszavonulásának oka nézetünk szerint a jelen évi úgy is olly roppant mértékre növekedett státusköltségeknek tulajdonítható. A kiadások két millió font sterlinggel múlják fölül a számítás szerint a bevételt, melly az ez évi fontos tárgyakkal nem igen dicsekedhető parlamentben hosszas vitatkozásra adott alkalmat. Mind az alsó, mind a felső ház a megszaporodott státusköltségek ellen felszólalt a nélkül, hogy valaki annak kisebbítése módját és helyességét okszerűleg támogatta volna. Cobdennek kedvencz eszméje az volt, mikép Gibraltar, Nyugatindia és Austrália a kormánynak jelenleg többe kerülnek, mint amennyit behoznak, tehát túl kell adni rajtuk. Mi e nézetek fejtegetésébe beleavatkozni nem akarva, csak azt jegyezzük meg, hogy illyesmit nem más, mint egy világbékéről álmodozó mondhat. A deficit baján segíteni három mód van, úgymond a Times, t. i. 1-szer az adót fölemelni, 2-szor kölcsönt venni, 3-szor a status kiadásait lehetőleg kevesíteni. A két első mód a ház által helytelennek találtatván, természetesen a harmadikhoz kell folyamodni. Azonban illy alternatívához szorítkozva lenni szomorú egy dolog, mert adósságot kölcsönnel fizetni annyit tesz, mint az esőtől menekülni akarva , a vízbe szaladni. A kérdés itt az, hogy valljon a dolog a várakozásnál roszabbul ütött-e ki, s nincs-e remény annak jobbrafordulásához ? Akármiilyen szorult legyen is jelenünk, s bármilly borús színben tűnjék fel jövendőnk , van egy vigasztalási pontunk, s ez abban áll, hogy mi nem a gyávaság és fonák politica, hanem a sors áldozatai vagyunk. A londoninagy házak hirtelen bukása Frankfurt, Hamburg s Amsterdamban hasonló és Angliára visszaható jeleneteket idézett elő, s alig múlt el ezen külkereskedelmünket veszélylyel fenyegető pillanat, midőn azt még sokkal szomorúbb politikai jelenetek követték. Poroszország, Dánia, Hollandia, Belgium, szóval minden velünk szövetkezett s kereskedelmi kötéllel összefűzött országok kereskedelme a forradalmak által szinte megsemmisíttetett, és Anglia, melly mindezen viharok daczára eddig rendíthetlenül maradván, a jövőnek nyugton néz elébe, elegendőleg bebizonyítja azt, mikép nem kis erőt rejt magában, s a viharos perczek múltával ezen pénzerisist alig érzendi. Röviden, a Times azzal vigasztalja magát, hogy mielőtt a hatalmas Francziaország még mindig az anarchia szörnyeivel küzd, Angliában csend uralkodik, s a bevétel most sem kevesebb 52 millió font sterlingnél. TÖRÖKORSZÁG: Triesli tudósítások szerint aug. 17-ki éjszakán, Konstantinápolyban irtóztató tűz támadt, mellynek számos kereskedői csarnokok, s épületeken kívül 26 kereskedelmi hajó, s igen nagy mennyiségű fa lön martalékává. A kár több millióra becsültetik. — LEGÚJABB. Épen mielőtt sajtó alá bocsátnák lapunkat, Bécsből azon tudósítást veszszük, hogy a franczia követ már útilevelét is kivette. A francziák Savoyenba s Sardiniába benyomulnak s maholnap Anconánál megjelennek. A franczia követség hivatalában pakolnak. — Minden esetre nagy fordulat van készülőben. Felelős szerkesztő: Bajza József. 272 Nyomtatja: Kozma Vazul. Kimutatása a magyar középponti vasútoni személyjárások és bevételeknek Vácz és Szolnok közt. Személyek. Ú.„ Podnyá«, sürgős jószágok. Közönséges fuvar Különféle bevételek Terhek az igazgatóság részére összes bevétel ősziét | Súly | Ősziét | Súly | Ősziét ft | kr| mázsa | fut| ft | kr| mázsa | fut ft | fat ft | kr| mázsa fat, ft | kr Gözhajózási hirdetmény. Előad!* januárius 1-jétől július utolsóig 1848 1817151127986,551 16571 914889 50|4211031271 1293001211 153 1112043891 8 272330,17 Augustus 1-jétől bezárólag 31-keig 1848 61055331691 7|2828 303073[ 161200542 611 72614 531 29937, 4107 571108886 53 (1,2) Összeg 1Udapest, September 1-jén 1848. 242770|1611561 2] 19399 39] 179636 62645 88 201915 141 182148 208496 65.38121710 A magyar középponti vasút igazgatóságától. A víznek alacsonysága miatt a hajózások Szolnok és Tokaj közt ideiglenesen megszüntetnek. Pest, sept. 4-kán 1848. (288) A dunagőzhajótársaság főügyvivősége. Jószág-bérbeadás. Gróf Cebrián Antal solti és mariházi rész-birtoka 1849-dik évi Sz. György napjától számítandó több évekre ez. évi September 25-kén Solton az alólkoltnál tartandó árverés útján haszonbérbe adandó. Stefanyák Ferencz, (290) (1,1) tisztelt gróf ügyésze. Gubacs-eladás. Azon hír terjengvén a környéken, mintha a jelenleg birtokomban levő kész gubacsom, szerződés következtében már lefoglalva volna , nehogy ezen álhírnél fogva annak szabad eladásában akadályt szenvedjek , kívántam közhírré tenni, hogy jelenlen is mintegy 800—900 mázsa 1846—diki igen nagy gonddal és pontossággal kezelt első osztályú szép gubacsom van eladó; s minden venni óhajtót akár személyesen, akár hozzám intézendő levél útján szívesen látok. Keltér-Mihályfalván, augustus 24-kén 1848. (289) (1,1) Gencsy Pál: Hirdetés a debreczeni „István gőzmalom‘‘ részéről. A debreczeni „István nádor gőzhengermalom-társulat“ igazgatóul Wallis Vilmos urat elválasztván, magát a társulat ezennel teljesen alakultnak nyilvánítja, s jelenti, miszerint részvényjegyek 50 pultjával az igazgatóságnál megszerezhetők, s egyszersmind felszólítja azokat, kiknek jóféle, tiszta eladó húzájok van, hogy magokat vagy személyesen, vagy bérmentes levélben az igazgatóságnál jelentsék. Debreczenben, 1848-iki augustus 29-kén. Simonffy Sámuel m. k., (275) (3,3) társulati jegyző. Nevelő kerestetik két férfigyermekhez egy vagy hét évre, ki a kezdő számtanban s a felsőbb mennyiségtan elemeiben, úgyszinte a testhelytási rajzban, valamint a franczia nyelvtanban is oktatni képes lenne , miről is a tekintetbe venni kívánók ezennel értesíttetnek s egyúttal felszólíttatnak , hogy javaslat- s feltételeiket levélben C. K. czím alatt, Szepesmegye szomolnoki kir. postahivatalhoz legfelebb 1. évi September 20-kéig megküldeni szíveskedjenek. (280) (3,3) (278) (M) A Hállay család részéről közhírré tétetik, hogy a mezőtúri közös birtokéban levő úgynevezett Túr a körösi pusztája, melly is mintegy 5000 holdat leszen , úgyszinte Szonda és Sz. Miklós zugok f. évi Sz. Mihály hó 28-ik napja reggeli óráiban helyben, a tisztartói lakban fognak 1849 - ike év január 1-je napjától kezdve három évre haszonbérbe adatni. A bérleni szándékozók illő bánatpénzzel ellátva hivatalosak. A fénymáz-börgyártmányoknak napról napra növekedő alkalmaztatása mellett, kötelességének tartja alulírt mind a közönséget általánosan, mind pedig különösen a börgyártmányokkal foglalatoskodó kézműveseket figyelmeztetni Hamburgból ide áttelepített és itt legújabb időkben megnyitott fénymázbőr-gyárára. Alulirt a tán benne helyeztetett bizodalmát — mind áruczikkeinek különös jósága és szépsége, mind pedig az árnak a lehetőségig való jutányossága által igazolandja és fentartandja. Pest, September hó 1-jén 1848. (285) (2,2) Zsolnay Sámuel, Terézváros , király-utcza , 628-ik sz. alatt. (284) Bírói árverés. 12,2) F. évi September 7-kén soroksári utczában, 147. számú házban több decimal-mázsáló s egyéb mérőszerek reggeli 9 órakor, birói határozat következtében el fognak adatni. Pest, 1848-iki sept. 4-kén. Kasselik János, tanácsnok. (277) Haszonbérlet. (373) Jászberény, Apáti, Kissér szabad városok — Mihálytelek és Felsőszentgyörgy községek részéről közhirné tétetik, hogy a város és községbeli, úgy pusztai korzsmáltatási jog , mészárszékek, boltok, az első helyt levő sírház egymásután következő három évre. évi September 22-dik napján Jászberény városa közházánál nyilvános árverés útján haszonbérbe fognak kiadatni, miért is a bérleni kívánók a kitett napon a mondott városházánál tartandó árverésre, bánatpénzzel ellátva, ezennel meghívatnak. Kelt September 1-je napján 1848. Horváth Gábor, Jászberény városa főbírája. Megjelentek s kaphatók Pesten Edelmann Károly (előbb Heckenast Gusztáv) könyvkereskedésében váczi utczán 15 sz. Pénzügyi levelek 2 füzet, első levél a pénzügyminister május 23. 24- i diki rendeletei. 8r. Pest 1848. 38 r. b. f. 6 kr. II. III. IV. levél eszmetöredékek faszánk jelen hitelviszonyairól. 8r. ugyanott b. f. — 12 kr. (291) (1,1) Gőzhajók járása septemberben 1848. Pestről Bécsbe mindennap reggeli 6 órakor. „ Eszékre vasárnap , kedd és pénteken reggeli 5 órakor. (287) (2.) A dunagőzhajótársaság főüigyvivősége. Emicll Gusztáv nemzeti könyvkereskedésében Pesten, úri- és kigyóutcra szögletén kapható: Coriolanus. Shakespeare után angolból Petőfi Sándor. Csinos borítékba fűzve 1 fz ez. p. Szurony vitán a gyalogság számára , t. i. a puskának vífegyver gyanánti használata gyalog és lovas ellen. Irta Gál Sándor, a sorkatonaság oktatási szabályzata alapján. Ára fűzve 20 kr ez. p. Lapunkra jövő October első napjától évnegyedes előfizetés nyiltatik. Az előfizetési díj ezen évnegyedre (octobertől december végéig) Budapesten házhoz hordással boríték nélkül 4 ft 30 kr, postán borítékban hatszor küldve 5 ft 30 kr, kevesebbszer küldve jött pengő pénzben. Helyben egyedül a szerkesztő- s kiadóhivatalban fizethetni elő, vidéken minden postahivatalnál. A különben támadható kiadási zavarok és postai késedelmek kikerülése végett a czímeket hibátlanul s tisztán olvashatóig, valamint átalában az előfizetéseket jókor beküldetni kérjük. Még néhány teljes számú példánynyal szolgálhatunk.