Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)

1848-09-08 / 60. szám

Illyeneket ígér S­m­o­­­k­a is, kiállítja, miképp két­­héttel ez­előtt illy kicserélési transportJ Brodiba ment, továbbá kérdi: miért gátolják a lengyel törvényhatóságok több helyen a nemzetőrség felállítását, s egy polgármester ebbeli kijelentését idézi: „Radecz­­ky hat Mailand eingenommen , und die Narren wollen eine Natio­nalgarde.“ A felelet e kérdésre nem volt kielégítő ; egyébiránt az ügy az előbbi kérdések fontossága által könnyen hátra szoríttat­­hatott. Ezek után a kamra a Kudlichféle indítványhoz fordult. FRANCZIAORSZÁG. Proletarismus. A megbukott — de minden áron újabb hatalomra törekvő — franczia dynasticus párt, minden rágalmat földolgoz a köztársaság gyalázására. Miu­tán látja, hogy a nép Lajos Filep, vagy V-dik Henrikben szemé­lyességeiken fölül még a királyság elvét is gyűlöli, a köztársasá­got akarja minden áron gyűlöltté vagy félelmessé tenni a nép előtt, gondolván, hogy ez által ismét fölkel hamvaiból a Tuileriák kert­jében megégetett királyi szék. Mivel kitörtek vén agyarai , most kígyós szerepre vetemedik. Gyalázatos vádjai között első helyen áll , hogy a proleta­rismus félelmes mozgalmai szükséges kapcsolatban állnak a köz­­társasági kormányrendszerrel. Pedig e vád részlelkü hazugság, s nevetséges rágalom minden előtt, ki az események mélyére szegzi szemeit. — Sőt egyenest visszavágó fegyver , mert igazabb az, hogy a proletarismus szükséges fejleménye a királysággal elvár­­hatatlan kapcsolatban levő viszonyoknak . Ott van Amerika, a névre 70 éves, lényegben több száza­dos köztársaság: nincsenek proletárai; s itt van Európa, számtalan királyságaival s annyi telepével a proletárismusnak, mennyi tarto­mánya van. Tehát első betűje a rágalomnak szembeszökő hazugság. De a proletarismus nem is csecsemő gyermeke 1848-nak, sem nem kizáró terméke a franczia földnek. Régi századok bűne­iként nehézkedik ez az emberi nemre, s ostora az ős apák vétke­inek, melly a késő ivadékot sújtja, szükséges eredménye a közép­kori hűbériség rendszerének, bosszúálló gyermeke a zsarnoksá­gig vitt királyság s szivtelenséggé fajult aristocratismus bűnszö­vetségének. Gyökerei mélyen szétágaznak Európa testében, csak azon különbséggel, hogy míg Franczia s Angolországban már törzs­sé erősbült a gyökér, Németországban pedig eleven hajtásokat kezd tenni, Európa kisebb államaiban pedig csak most törekszik még felszínre törni. De ezért mindenütt jelen van, néhol mint megért gyümölcs, másutt mint gyök, vagy első rügyezés. És talán február előtt nem is voltak Francziaországnak pro­letárjai ? Vagy mi által teremté elő a forradalom e nagy sebét a mai társas állapotnak ? Nem, uraim! illy szemtelenül nem lehet meghazudtolni az életet. A királyságnak egyik főelve (legalább még eddig az volt) a vagyonosbak vagy is aristocraták, bourgeoisk stb. csekély szá­mának jóllétét, a szegényebbek sokkal nagyobb számának kárával is föntartani. — Ez a proletarismus eredendő kútforrása! — A köztársaság alapelve pedig a nagyobb szám jóllétét előmozdítni — habár a kisebbség megszorításával is. — És ő lesz a proletaris­mus egyetlen orvosszere. A királyság Francziaországban nem csak fogantatását látta e kórnak, hanem ügyetlen, s lelketlen hanyagságai és bűnei által nevelte is annak erejét annyira, hogy most félelmessé leszen ak­kor is,midőn a köztársaság orvoslatához akar kezdeni. Igen, a köztársaságnak ezt tenni becsületes kötelessége, s rövid 7 hónapos élete alatt többet is ten a proletarismus orvosla­tára, mennyit 7 század alatt a királyság tenni csak szándoklott is. Rövidség okáért, kettőt említünk meg. — A proletarismus egyik kötelessége az, hogy az ember társaságba lett állásának le­gyen ,legalább annyi­ haszna, hogy éhenhalásról biztosítva legyen. S­im a köztársaság készítendő alkotmányának homlokán biztosítva van mindenkinek munkája — s csak a henye lesz szükségnek ki­téve. Másik az, hogy a vagyontalannak, ha teste ki van is zárva a földi kések paradicsomából, legyen szabad bemenete legalább a szellemi fejlettség templomába.­­ S­im­a nevelés mindenütt in­gyenné tétetik. A köztársaság nemcsak fölszabadítja a lelket, de ingyen táplálékot is nyújt neki fölemelkedni az emberi méltóság legmagasb csúcsára! E két elv megannyi gyógyerő a proletarismus óriás sebére, s egyedül a köztársaságnak lehet alapelve, hol a nép minden, az egyesek — semmi. — Ne káromoljátok tehát istentelenül ti ármányfőzök a fran­czia köztársaságot, mintha ez teremtné, vagy szítná a proletaris­mus mérges fájdalmait. Csillapítja, s orvosolja azokat, mert tudja s fél — hogy természetellenes fejlődésére hagyatva, tűzaknájává leszen a mai egész társadalmi állásnak, s légbe röpítendi azt, ha erejét ideje korán el nem oltja! — OLASZORSZÁG. A „Gazella du Tessin“ aug. 25-ről kelt számában a Garibaldi a osztrákok közt Stabbiánál történt csatá­zásokról tudósít. Az olaszok mindenütt hátrálni kénytelnek, s ré­szint Tessin cantonba vonultak, részint bizonytalan irányba eltá­voztak. Garibaldi maga is eltűnt a csatatérről. — Sardinia. A régi és jelen ministérium között kölcsö­nös kifakadásokra került most a dolog. Gioberti — a múltnak tag­ja — a turini „nemzeti körben“ tartott egyik beszédében kemé­nyen kikelt az ellen, s csaknem nyíltan vádja, a tábor felkészítésé­nek, s kiállításának akadályzásával. Ezt ismét a jelen ministérium akarja megc­áfolni, s igazságtalan vádnak mondja a Gioberti vádját. A sardini-velencei hajósereg még mindég Mallamoccánál van, s hír szerint, Károly Albert Velenczének 2 millió lírát küldött. A félhivatalos „Gazette piemontaise“szerint, Della Marmora tábornagy aug. 23-án Parisba utazott, a sardiniai kormány nevé­ben, valamelly kitűnő franczia tábornokot kérni a köztársaságtól, ki a piemonti seregek főparancsnokságát átvegye. Aug. 24-től Károly Albert tüzes szózatot bocsátott Ale­­xandriából táborához. Világosan kinyilatkoztatja ebben, hogy ő seregei felkészítésén, a háború új megkezdése miatt fáradozik. Fölhívja katonáit, hogy emlékezzenek meg hősi magokviseletekre, s dicsérve a mindenünnen zászlói alá sereglő önkénytesek hazafi buzgóságát, türelemre inti, s biztos győzelemmel kecsegteti őket. Végül, egész táborának meghagyja az alkotmányra teendő föles­­küvést. — — Roma. A képviselők házában aug. 17-kén igen zavaros ülés volt. Sterbini és Bonaparte keményen megtámadák hanyag­sága miatt a ministeriumot, leginkább a fegyverek lassú kiállítása miatt, ez utóbbi rész­akarattal is vádolá a ministereket, s sze­mökre veté, hogy a seregnek szánt fegyvereket, s másnemű esz­közöket letartóztattak. Erre igen nagy zaj keletkezett, s a ház annyira ingerültté lön, hogy az elnök az ülést eloszlatta. Később a csend helyreállott. — M i 1 a n o. A minap futólag közlött hír Milano föllázadá­sáról valótlan. Újabban Radeczky parancsot bocsátott ki a kato­nasághoz, hogy tartózkodjanak a polgárokkali összeütközésektől, miből gyanítni lehet, hogy némelly zavarok csakugyan történtek. — Naponként újabb seregek érkeznek a város közelébe, s úgy látszik , minden erőt ide akarnak összevonni. NAGYBRIT­ANNI­A. Louis Blanc az angol földön. A tuileriáknak dynastai álma és Louxenbourg lázas és hamar tűnő visiói—kiáltja a Times örömtől elragadtatva—végkép elenyésztek. Mind az 1830—ki alkotmányos monarchia, mind az 1848-ki ideig­lenes kormány egy gyarló, és indignatio teljes nemzettől szaba­dulni akarván, angol parton keresett menedékhelyet. A két Lajos, azaz a júliusi király, és a Parisban naponként népszerűségben nö­vekedő polgár király egy sorsban részesült,és Francziaország ka­tonai zsarnokság alatt nyög. Nem akarunk Louis Philipp és az ideiglenes kormány mellett védőleg fölszólalni,sem az európai bé­két egy szinte 20 évig fentartó fejedelemről , és a hathónapos hő­sökről párhuzamosan beszélni; csak annyit mondunk, hogy a franczia nemzet természete sem elvekhez, sem emberekhez sokáig ragaszkodni nem tudván, elegendőleg gyaníttatja velünk jövő sor­sát. A 60 év alatt játszott dráma mindenkit meggyőzhet az iránt, mikép a színészeknél nem igazi akarat, ügyhezi ragaszkodás, ha­nem inkább szeszély volt az , mi leginkább szerepelt. 1788-ban XVI. Lajosnál a despotismus, 1792-ben a republi­­canismus, 1814-ben katonai zsarnokság, 1830-ban alkotmányos monarchia, azontúl Louis Philipp alatt a democratai monarchia uralkodott, most pedig újból a republicanismusra került a sor, melly azonban még első perczeiben megfőj látott. A communismus és socialismus élet-halálra küzdenek, mit Louis Blanc mint emig­ráns távolról kénytelen nézni. PORTUGALLIA. Augustus 15-ikén­ rekeszté be a királyné személyesen a cortest (országgyűlést), melly alkalommal a város összes roppant őrsége lábon volt, az egész város mintegy ostrom­­állapotban. Láthatni e készületekből, hogy a kormány érzi, meny­nyire sülyedt tekintete a nép szemében. A fő és alsóbb nemesség kerüli az udvart, a követi kar pedig csak azért húzta annyira ki az ülés idejét haszontalan semmit­tevéssel, minthogy többnyire o­ly tagokból áll, kik követi díjak megszűntével alig bírnak meg­élni. A királyné berekesztő beszédében előforduló azon mondat, miszerint a constitutio semmi erőszakos rendszabályok életbelép­tetése által meg nem sértetett, keserű gúnymosolyt idézett elő a jobb érzésű hallgatóknál, a politicai befogatások és elkoboztatások napi­renden lévén. A szabadelvű lapok e phrasist diplomatiai ha­­zudságnak mondják. Melly igaz mondásért e lapok a legzsarnokibb üldözéssel lakóinak. Bizton állíthatom — így rekeszti be a Times levelezője tudósítását — miszerint öthatodrésze a nemzetnek elé­­gületlen a mostani kormánynyal. TÖRÖKORSZÁG. A „National“nak azon örömhírt írják Kon­­stantinápolyból aug. 15—kéről, hogy Reschid pasa, ki nem rég az orosz befolyás fondorkodása által a ministériumból kilépni kény­­teleníttetett, újra nagy vezírré neveztetett ki. Olvasóink tudják, hogy Reshhid pasának, az európai polgárisodásnak a török biroda­lomban­ meghonosítása és az orosz befolyás ellensúlyzása körül minő érdemei vannak. Pitov, az orosz követ, leplezetlenül nyilvá­nító elégületlenségét e ministeri változással, mellynek különösen az aldunai tartományok sorsára nagy befolyása lesz. Nem kis mér­tékben növelé rész kedvét Piton úrnak még azon körülmény is, hogy három, a franczia köztársaság itteni legatlójához csatolt, ka­tonatiszt a magas porta tudtával s illetőleg beleegyezésével, Oláh­országba az ottani új kormány meghívására elutaztak. Reschid pasával még egy másik ismert oroszellenes és felvilágosodott stá­­tusférfiu, Ali pasa, mint a külügyek ministere hivatott a divánba.E két férfiú a franczia követtel egyetértőleg fogja az aldunai ügye­ket rendezni, s minden működésök oda megy, hogy Canning angol követet is, ki mind­eddig nyilatkozni vonakodik, részvétre bírják. Galaczi levelekből értjük, hogy Suleiman pasa Bukarestbe meg­érkeztekor óvást tett az oroszoknak Oláhországba nyomulásuk el­len. Valljon nem következik-e ebből háború Török és Oroszország közt? Felelős szerkesztő: Bajza József. 276 Nyomtatja: Kozma Vazul. (295) Haszonbér. CM) Jász-Fényszaru városának belső ás külső korcsmái, a hozzá tartozandó földekkel, mészárszéke, malmai, boltjai 1. évi September 24-kén közárverés útján a városháznál a többet ígérőnek 3 egymásután követ­kező évre bérbe kiadatnak. A feltételek az ottani jegyzői hivatalnál megtudhatók. Kelt Jász-Fénysza­­run, September 3-kán 1848. Ficzek Lipót, főjegyző: Hirdetmény. A diósgyőri álladalmi uradalom részéről közhírré tétetik: miként ezen uradalmi erdőkben folyó évben mintegy 211 sertés kihízlalására megtermett makk­­valamint a gubics-termés is­m. évi September 18-kán a felsőgyőri erdészeti lakban tartandó nyilvános árve­rés útján készpénz mellett fog eladatni. Diósgyőr. September hó 2-kán 1848. (292) (1,3) Ajánlkozás nevelőnek. Egy fiatal ember, ki a bölcseleti tudományokat bevégezte, a magyar, német, tót s latin nyelvekben tökéletesen jártas, s kiképzettségéről a legjobb bizo­nyítványokat képes előmutatni, kedvező feltételek mellett helyben vagy vidékre nevelőnek ajánlkozik.­­ A vidéki uraságoktól bérmentes leveleket e tárgyban posta restante „Boldizsár“ czím alatt fogad el; a hely­beliek ezenkívül bővebb értesítést kaphatnak e lap kiadói hivatalában. (294) (1,2) (270)(2,2) Hirdetés: F. évi September hó 15-kén fog Csongrádon egy újonnan állított vendégfogadó , öt egymásután kö­vetkező évekre árverés útján haszonbérbe adatni. Az­ épületben van egy terem, 7 szoba, 2 konyha, 2 kamra , 50 lóra való istálló , 600 akó bornak pincze, egy tágas föld alatti karcsma 2 szobával; e felett egy nagy magtár, ugyanezen fedezett alatt egy kocsi-állás, egy széna-tár és két kút. A haszonbérleni kívánók a fentebb megirt napra tisztelettel meghivatnak. Szinte f. évi September hó 15-kén, Csongrád vá­rosa közházánál fognak árverésen eladatni mintegy 4046 akóra való kádak, köztök 100,200,300, 400 akósok is , részint fa-, részint vasabroncsokkal, találhatók,­­ továbbá 100 darab boros hordók, 10 akótól 100-ig, nemkülönben szüreteléshez megkí­ván­tató és bortartáshoz szükséges többrendbeli eszkö­zök , a­mire a venni kivánkozók meghívatnak. A tanács meghagyásából Eder István, jegyző. Kún-Szentmiklós város részéről köz­hírré tétetik, hogy a városi korcsmákat bor-, sör- és pálinkamérési joggal, a pusztai korcsmákat pedig bor- és pálinka­mérési joggal, egyébiránt több holdból álló szántó, kaszálló, és legelő földdel, valamint a mészárszéket hozzá tartozó földekkel, folyó évi September 20-dik napján, reggeli 8 órakor a városházánál kezdendő ár­verés útján haszonbérbe fogja bocsátani.­­ Az árve­résben izraeliták is szabadon részesülhetvén, ha hely­beli kezest képesek állítani. Költ 1848-ki sept. 3-án tartatott városi közgyűlésből. (293) (1,3) Kerek József m. k. főjegyző. (204) OSZVALD TESTVÉREK (16) Pesten a József-téren ajánlják igen jeles és olcsó áron következő, a szabott rend szerint készített czikkeiket a NEMZET­­ORSÉG számára, úgymint: Lovag- és gyalog-kardokat aczél­­ból és alpacca-fémből. Lószerszámra való vasalatokat alpacca-fémből, dombokat ezüstből, alpaccából és vegyitekből. Czimereket csákókra, töltéstar­tókra és lótakarókra ezüstből és alpacca-fémből, nemkülönben Czímeket csákókra ezüstből és al­pacca-érczből. Töltéstartókat, kardmarkolatokat és bojtokat, gyalogság és lovasság számára, oldal­szíjakat, szúró és vágó szuronyokkal. A jász-kun kerületek Kecskemét és Félegyháza közt levő pákai pusztáján a nagy major­nál f. évi September hó 18-kán nagy mennyiségű őszi és tavaszi termesztmények, úgymint: búza, árpa, zab, köles, repere és muhar; továbbá mindenféle tavaszi és idei takarmányfélék , sok házi és gazdasági eszkö­zök; végre számos birkák, jármas ökrök és három darab jeles ménte lesznek árverés útján eladandók. Melly alkalomra a venni kívánók ezennel meghí­vatnak. (276) (2,3) Hejduk József Tokajban a most újonnan folyamban lépett összeköttetés alkal­mával, melly egy részről Tokaj, Szolnok és Sze­ged között gőzhajón, más részről Pestről Szol­nokig a vasúton történik, a most újonnan felállí­tott szállítmányi s bizottmányi üzletét ke­reskedőknek egész tiszlettel ajánlja. Gőzhajózási vo­nal életbelépése által sok Ügykedők igen rég óhaj­tott kivonataik teljesült, és ez út mind föl, mind lefelé annál inkább ajánlható minden nemű áruczikkeknek, hazai terményeknek, ásványoknak stb. szállítására, mivel pontos szántásról gondoskodva van, és a vizit, Tiszán olcsóságánál fogva előnynyel bír a földút fölött. Ha kívántatik,a biztosítás is mind vizen, mind szárazon elfogadtatik, s a járulék átvételéről is intézkedés tör­ténik. (264) (2,3) Az erődítés tudománya. Irta Sztrokay Elek, főhadnagy az V-dik számú magyar huszár­ezrednél. A szerző arczképével és 8 kőmetszetü táblával. Ára borítékba fűzve 1 ft 30 kr ez. p. Búvirágok. Jenöfitől. Borítékba fűzve 20 kr ez. p. Coriolanus. Shakespeare után angolból Petőfi Sándor. Csinos borítékba fűzve 1 sr ez. p. Szurony vitán a gyalogság számára; t. i. a puskának vífegyver gya­­nánti használata gyalog és lovas ellen. Irta Gál Sándor, a sorkatonaság oktatási szabályzata alapján. Ára fűzve 20 kr ez. p. PAPI NŐTLENSÉG, irta Besze János Esztergomban 1848. 14 nyom. velin­év, ára 1 ft 40 kr p. p. Kapható Esztergomban, Belmérnél, Komáromban Szieglernél, Pesten a szer­zőnél , bálvány-utcza 175. sz. alatt. (286) (2,3) Megjelent és kapható Borsos Józsefnél, sétatéren , Széchenyi-ház 2-ik emeletében . Az első magyar országgyűlés megnyitása a képviselők házában Pesten, 1848-ik évi julius 5-kén. Kőrajzolatban. Tervezte Borsos József. Köré rajzolta Bet­tenkoffer Károly. Ara­chinai papíron 5 pgest. Gőzhajózási hirdetmény. Biuichi Rusztáv nemzeti könyvke­reskedésében Pesten , úri- és kigyóutcza szög­letén kapható. A víznek alacsonysága miatt a hajózások Szolnok és Tokaj közt ideiglenesen megszűntetnek. Pest, sept. 4-kén 1848. (288) A dunagőzhajótársaság Lapunkra jövő October első napjától évnegyedes előfizetés nyittatik. Az előfizetési díj ezen évnegyedre (octobertől de­cember végéig) Budapesten házhoz hordással boríték nélkül 4 fit 30 kr, postán borítékban hatszor küldve 5 ft 30 kr, kevesebb­­szer küldve 5 ft pengő pénzben. Helyben egyedül a szerkesztő- s kiadóhivatalban fizethetni elő, vidéken minden postahivatalnál. A különben támadható kiadási zavarok és postai késedelmek kikerülése végett a czímeket hibátlanul s­­tisztán olvasha­tóig, valamint átalában az előfizetéseket jókor beküldetni kérjük. Még néhány teljes számú példánynyal szolgálhatunk.

Next