Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)

1848-07-17 / 15. szám

— A jelen bécsi országgyűlésnek nem kevés gondot és bajt fog okozni épen azon körülmény, mellyet sz. István hajdan nép­boldogítónak keresztelt, de a késő kor az ellenkezőről győzött meg bennünket: értjük a sok nyelvűséget. Az austriai országgyűlésnek tökéletesebb jellemzését későbbre tartjuk fen magunknak, de nem hagyhatjuk el annak megemlítését, hogy a nem értett *), vagy tév­útra vezetett választások eredményei már­is vastag vonásokban kezdenek mutatkozni. A szláv nyelvű tartományok követei nagyobb részt parasztok, a szó teljes értelmében, nem csak hogy követi tu­lajdonokkal nem bírnak , de még csak a tanácskozási nyelvet sem értik. — Már most egy rész kívánja, hogy az ő nyelvén tanács­kozzanak, más rész hogy legalább véleményöket azon adhassák elő, meg mások hogy tolmácsok állíttassanak, vagy pedig hogy a jegy­zőkönyv mindannyi nyelven szerkesztessék. Urak ott a kir. szék­városban! kik a türelmetlenség és zsarnokság bélyegét akarátok hasonló körülmények közt reánk sütni, tiszta szívből kívánunk nek­tek türelmet, s óhajtjuk, hogy a nyelv és nemzetiségi zavarból sze­rencsésebben vergődjetek ki mint mi, mellybe hogy keveredtünk nagyrészt ti vagytok okai. — Isten látja lelkünket, senki baján nem örvendünk, de meg vagyunk győződve, miszerint tapasztaláson okulva, ezután méltányosabban ítéltek felölünk. NÉMETORSZÁG. Frankfurt. Az alkotmányozó gyűlés tagjait leginkább az alakítandó ministérium foglalja el. Mindenik párt saját kedvenczeit óhajtaná fölemelni, miből természetesen a pártok még élesebb elkülönözése fog következni. A jobb ol­dal a következőkben látszik központosulni: Vincke ministerel­­nök s belügy, M ö r i n g had, K e r s t tengerészet, herczeg Lieh­­nowszky külügy, Gräve 11 igazság, Wartensleben cul­­tus, Reden kereskedési; a pénzügyre nézve nem egyezhettek meg. A baloldal ezeket tűzte ki: ministerelnök és igazságügy Z­i­t­z, Wesendock belügy, Br­unn pénzügy, Vogt külügy, Vene­­d­e­k hadügy , N­e­u­w­a 1f kereskedés , Jordan tengerészet, Schaffrath közmunka, Ruge közoktatás. Ezek folytán nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy a Hei­­delbergben megjelenő Deutsche Zeitung 189-ik számában ugyan­ezen nézet fölött egy igen alapos vezérczikk közölte­tik, magától a lap vezetőjétől. Higgadtan, a státusférfiú tiszta meggyőződésével vallja be, hogy a­mennyire nem elégíte­tt ki a kir. kormányzó el­választásának módja, annyira örül az eredménynek. Azon pillanat­ban, úgymond, midőn Francziaország mindegyik szomszédának ré­sen kellett állni, midőn az eldarabolt hon belsejében az anarchiai elem mármár gyökeret verni kezdett: a legszerencsésebb lépés volt ezen választás. A megválasztott személyében a bölcsend és nyuga­lom első alapköve letéve, s ha az egyes státusok a féltékenység súlyát nem vetik a hazafiúság ellenmérlegébe, a compacttá vált nem­zet nyugodtan bevárhatja a külellenséget. A második lépés azonban még hátra: a ministérium alkotása. E küszöbön, mond a lap, elválik, ha valljon a kormányzó eléggé fi­atal-e megérteni az ifjú kort; képes leend­ő köréből minden cama­­rillai befolyást száműzni, valamint sem locális, sem nemzeti érdek felé hajolni, szóval: képes leend­ e félre tenni mindent, s egyedül azt tartani szem előtt, mi az összesnek jólétét tartalmazza? — Írónk nem a népszerűség által fölkarolt kegyenczeket óhajtja a ministe­­riumba, de óhajt olly férfiakat, kik e birodalomnak, úgymond, jegy­­ajándékul eredményeket mutassanak föl. Mint fentebb láttuk, magában a nemzeti gyűlés kebelében szinte megkezdetett már e tárgyban a korteskedés. De midőn őszin­tén bevalljuk tiszteletünket az ott fölmerült nevek előtt, nem ta­gadhatjuk, hogy Gervinus ministerialis combinatiója olly körbe he­lyez át bennünket, mellynek méltósága előtt önkénytelenül meg­hajolunk. A külügyek élére, mint a legnehezebb állomásra csak egy embert ismer alkalmazhatónak Stockmart. Ajánlására egyebek közt azt is mondja, hogy Leopoldnak a belga királynak tanácsosa, s az európai hatalmasságok közül csak Lajos Filep és az orosz czár nem kedvelék őt. A hadügyi tárczát egy organizáló férfiú kezébe óhajtaná s erre legalkalmasabbnak hiszi Griesheimet, a ke­reskedelemre Duckwitzot. Az elnökségre a belügygyel kapcso­latban Gagernt említi, ha pedig ő a nemzeti gyűléstől megválni nem akarna, hol elnöki helye szinte kipótolhatlan, Camphau­­sent, mint olly férfiút, ki tiszta jelleménél fogva leginkább hivat­va van e nagyszerű hivatalra, ki Berlinben a legkétesebb körül­mények közepett bizalmat volt képes magának kivívni. Schmer­ling az igazság,­­ a­­­h­a a pénzügyi tárczával volna megkí­nálandó FRANCZIAORSZÁG. A bizottm­ányi ülésekben ismét érdekes vitát idézett elő azon kérdés: az új alkotmány egy vagy két tör­vényhozási házzal bírjon-e ? A két ház mellett kitűnőleg szónokolt Thiers, s az egy kamarai rendszer mellett Carmenin. Mind­kettőnek beszédéből közöljük igen röviden a lényegest. Thiers valónak mon­­dá, hogy az egy kamarai rendszer sokkal egyszerűbb, mint a két­ kamarai, de legegyszerűbb kormányzási rendszer a zsarnokság s ki mondaná mégis, hogy jobb az alkotmányosságnál. A köztársasági kormány egy kamarai rendszerrel ereje nyerseségében igen hason­lít a zsarnoksághoz. Tehetetlen elnök alatt az egyetlen kamara zsarnokká leszen ereje határtalanságában, míg egy népszerű és erélyes elnök személyében a többség kedvenc­e fog zsarnokilag uralkodhatni. Ha pedig meghasonlás történik a kettő között, a harcz keserűn fog folyni, a nélkül hogy valaki harmadik közben­járói szerepet viselhetne, s kiegyenlítést eszközölhetne. — A felső ház tiszte őrködni az alsóház határozatai fölött, néha ellensúlyozza akaratát, vagy csak részben hagyja jóvá. Ez semmi antagonismus, inkább bővebb vizsgálata s mélyebb taglalása a kérdéseknek. — A hatalom tartósságának alig van nagyobb ellensége, mint a vele való visszaélés, melly saját korlátlanságában gyökeredzik. A min­denhatóság őrültté teszi az embert, s a római imperátorok miért lő­nek annyi őrültet , mert mindenhatók voltak. Ez buktatta meg Napóleont, X-ik Károlyt s Lajos Fülöpet, — hatalmukat nem enge­dők korlátoztatni — s ez volt vésztők. A nép ma új hatalmasság, mellyet ha minden korlát s tartalék nélkül hagyunk, saját maga megsemmitését készítjük elő. A korlátlan hatalom vakmerővé le­szen, s veszélyes kísérletekre vetekszik. — Hogy a köztársaság illy örökös hányatásnak ki ne legyen téve, szükséges a felső ház, melly a nép rohamos szenvedélyeit a közjó érdekében mérsékelje, s a rendet mindég védje a kétes ujjitások elhamarkodásától. Ezek ellenében Carmenin szokott erős, s szabatos modorá­val ostromlá a kétkamara hasznosságát. — A felső ház szinte tisz­tán az angol nemesek s gyártulajdonosok találmánya, melylyel haj­dan magokat a király ellen vádék. S ma is csak személyes előjogok bástyája, melly a nemesség eltörlése után többé főn nem állhat. A felsőház , ha örökülési jogra van alapítva, tisztán előjogok kifo­lyása ; ha pedig ideiglenes tagokból áll, akkor vagy a hadsereg személyzetét vagy az öszves hivatalnokságot képviseli. Ellenkezik az egység és testvériség eszméivel. S míg a szövetséges Amerika használhatja, az egységre alapított franczia köztársaság szellemét sértené. A felsőház vagy azt tenné, mit az első, s akkor minek egy dologból kettőt csinálni, vagy egymással ellenkezőt cselek­­vendenek, s akkor miért volna szükség két ellenkező dolgot szem­közt állítani. — Ha a felsőház előbb tárgyalhatja a budget kérdé­sét, mint az alsóház, s el is vetheti, akkor ő minden; ha pedig csak ennek engedélyével vitatkozhatik fölötte, akkor ismét semmi. Ha az elnök meghasonlanék az alsóházzal, amaz a felsőt használná föl ennek megtörésére, s olly súrlódások támadnának, mellyek a polgári társaság nyugalmát veszélyeznék. Egy kamarával sokkal több egység a törvényekben s kevesebb késedelmezés lesz a vég­rehajtó hatalomban. A felsőház eszméje nem csak népszerűtlen, de gyűlöletes is egész Európában, s míg könnyebb volt azt mindenütt eltörleni, mint egy községi tanácsot, úgy annak visszaállítása nagy nehézség lenne a népek ellenszenve erőszakolása mellett. Carnot helyett nevelésügyi ministerré Vaulabellet nevezte ki Cavaignac. A „Journal de commerce“ szerint a kormány mindazon kül­földiek kiadatása iránt, kik a vizsgálatok nyomán részesei voltak a párisi véres lázadásnak, felszólítást intézett az illető külhatal­­masságokhoz. Duvivier tábornok és a Szajna kerület egyik követe a lázadás alkalmával június 25-kén kapott sebe következtében július 8-kán reggel Párisban meghalálozott. A bizottmányokban még folyvást érdekes vitákat idéz elő az egy vagy két kamarai rendszer. A vezér­szónokok erősen mérkőz­nek egymással. A részletes­ közlést inkább azon időre tartva föl, mikor a tárgy a nemzeti gyűlésben fog vita alá jöni , most csak Victor Hugo nézetét említjük meg a felsőház alakításáról. Szerinte míg a követeket csak a kerületek választják, a felső­ház tagjait egész Francziaország választaná. A választottnak p.o. 100 ezer sza­vazattal kellene bírnia. A felső­ház állna p.o. 250 tagból az 500 képviselő irányában s évenként egy ötöd részben meguyittatik, és igen nagy fontosságú tárgyaknál mind a két ház egyesülve tanács­kozik s határoz. — Julius 7-én a nemzetgyűlésben Trousseau kérdést ten a kor­mánynál Páris ostromállapota, s némelly hírlapok betiltása iránt. Cavaignac tanácselnök azt válaszolá, hogy bármennyire elismeri súlyosságát, s több kellemetlenségeit az ostromállapotnak, az ő véleménye szerint szükség azt még fentartani. (A ház helyeslését nyilvánitá). A másik iránt úgy vélekedett, hogy semmi összeköt­tetésben nincs az ostromállapottal, s mihelyt a kormány olly rend­szabályokat fog a nemzeti gyűlés jóváhagyása alá bocsáthat­ni, mellyek őt a sajtó rész akaratú izgatásai ellen véden­­dik, ez is meg fog szűnni. — Oudinot tábornok a hadi bizottmány nevében törvényjavaslatot tett le a ház asztalán, melly szerint Pá­ris környékén mintegy 50 ezernyi tábor alakítassék. Minden arra mutat, hogy a franczia köztársaság, komolyan kezd saját dolgai­val foglalkozni, s a békét, mint első föltétet, minden reform kér­dések megoldásának, minden erélylyel fen akarni keblében tarta­ni. Ez igen biztosít arról is , hogy nem könnyen hagyja magát eu­rópai zavarok örvényébe sodortatni. A már fogságából menekült Girardin Emil legelőször óvást iktatott elfogatása ellen, mit szerinte sem alapos gyanú, sem hiteles feladás által indokolni nem lehetett. Csak egyszer állt nyil­vános kihallgatás alatt, s eredményét ennek sem tudjuk. De közhír szerint, június 22-én közlött azon mondatért záratott be, hogy a franczia köztársaság igen rosz lábon áll, s egyedül dictatorság mentheti meg. Mert 23-án a lázadás kitörvén, a Caviagnac dicta­­torsága csakugyan bekövetkezett, s a két esemény véletlen talál­kozásából azon gyanú támadt, hogy Girardinnak előre be kellett avatva lennie a lázadók terveibe. A múlt lázadás következtében befogottak száma haladja már a tíz­ezret, s a kár mintegy 10 millióra becsültetik. Hogy mellyik szigetre deportáltassanak a bűnösök, még semmi biztos megálla­podása nincs a kormánynak. Hír szerint igen sok bűntelen munká­sok folyamodtak, engedtessék meg nektek is tengerentúli kiván­dorlás , s a kormányt egyedül a földmivelésre szükséges műszerek megszerzésére kérik. Úgy látszik, a kormány most erősen el van határozva a hír­­lapíróktól s kiadóktól ismét biztosítékot követelni, s június 27-től számítandó 15 nap alatt tartoznak azt az e nap előtt is megje­­lent hírlapok letenni, a 27-tel keletkezettek pedig meg sem indul­hatnak e nélkül. OLASZORSZÁG, Nápoly. A „Giornale delle due Sicilie“ szerint Nunziante tábornok seregei Filadelfia felé fognak indulni, hogy itt a fölkelteket főállomásukban megtámadják. Ugyanezen lap szerint a király 28 pairt nevezett ki, s Gamboát Nápoly városa fő­parancsnokának tette. Toscana. A florenczi országgyűlés júl. 2-kán tarta első alakulási gyűlését. Veron­ából érkezett legújabb hírek szerint Radeczky főparancs­nok 4 dandárt indított az Etsch felé, alkalmasint Riváli s Rovenode környéke ellen. A 2-dik hadi­test d’Aspre táborőrnagy vezérlete alatt Veronába fog vonulni s egyesülése után a haderő mintegy 36 ezernyit fog tenni. S a Weiden táborőrnagy parancsnoksága alatti 3-dik hadi­test nélkülönözhető seregei is mindennap várják az in­dulási parancsokat, hihető hogy Radeczky Cremonán s Lodin ke­resztül egyenest Milano ellen akarja seregét vezetni. Tehát az olaszországi hadjárás mind inkább újabb forduló­pont felé látszik közeledni, de hogy végét e véres drámának mikor érendjük s vall­jon előbb-e, mint sem Olaszország az idegen kezekből kiszabadúl? ez a jövendő rejtelme. Weiden az Etsch folyón hidat készíttetett, s ez által a Verona és Mantua közli szabad közlekedést helyreállította. Seregei Villa Francáig nyomultak előre. HANNOVERA. Mielőtt a rendek az országgyűlés elhalasztá­sa előtt utolszor tanácskoztak, a ministerium a királynak és kor­mánynak , a kir. kormányzó választása és a középponti hatalom ál­lása fölötti nézetét terjeszti elő. — E nyilatkozat a megválasztott személye iránt teljes méltánylást fejezvén ki, a király, úgymond, habár méltó aggodalmat táplálhatna azon határozat iránt, melly a főkormányzó hatalmát megszabja , jelenleg azt nem teendi.­­ Ki­nyilatkoztatja azonban, miszerint jóllehet megismeri, hogy Német­ország alkotmánya több egységet és erőt igényel, s e tekintetben ő áldozatra is kész; de meg lévén győződve, hogy az összes Né­metország viszonyait kormányzó olly hatalom, minő a középponti, melly az ország belviszonyait is rendezvén, a fejedelmeket egy más uralkodó puszta alattvalóiként tüntetné föl, sem fejedelmi mél­tóságánál fogva, sem a népek jóléte és szabadsága tekintetéből be­le nem egyezhet olly alkotmányba, melly Németország egyes stá­tusainak önállóságát nem biztosítja. Illy körülmények közt kész ugyan áldozatra, azonban a legnagyobbat képes inkább eltűrni azon esetben, ha a kívánt megszorítások önállóságát, istentől reá­ruházott kötelességeivel és saját becsületével meg nem egyezőleg korlátolnak, minthogy azok kivitelére segédkezet nyújtson. Ennél­fogva felszólítja a király ministereit, hogy Németország alkotmá­nya megállapításakor azon szempontból indulva, munkálkodjanak. Egyszersmind kinyilatkoztatja, miszerint, ha a tárgyalásoknak el­lenkező eredménye lenne, nem tartja magát kötelezettnek mostani állásában tovább is megmaradni. IGAZÍTÁS. A 14. szám 1-jő hasábján alulról számítandó 47-ik sorba „nemzetőrség“ helyett „nemzetegység“-et kell olvasni. Felelős szerkesztő: Bajza József. Itartlében­ 14., A. könyvárusnál, Pesten, váczi utcza 437. sz. alatt kapható. SZÓZAT­­ az egyházi reform ügyében. Irta Szerencspataki János. 1848. 8-rét. Színes borítékban 20 kr. Ugyanott kapható. Jeles eredeti magyar regények tetemesül leszállított áron. Magyar millionaire. Regény. Irta Pálfi Albert. 8-rét, színes borítékban 1 ft 20 kr. Hétköznapok. Regény. Irta Jókai Mór. 8-rét, 2 kötetben, színes borítékban 2 ft 40 kr. Tollrajzok. Garami Jánostól. 1. kötet. Novellák, népmondák, legendák. 1. kötet. Elmefuttatások és komolycsák. III. kötet. Tájrajzok és úti képek. III kötet színezett borítékban 3 ft. A hóhér kötete. Irta Petőfi Sándor. 8-rét színes borítékban 1 ft 20 kr. Ki mind a 7 kötetet egyszerre veszi meg, a szokott 8 ft 20 kr helyett 3 fton kapja meg. (62) (1,1) H I a D E (64 Kauser Ágoston, (1,1) 1. a kerepesi utón Kauser-házban, 13. sz. a. Alulirtnál rendelés útján kaphatók mindenféle csinosan és jól készített kardok. Dunagőzhajózási jelentés. Az alulírott főügyvivőség jelenti, miszerint az alsó vidékről megérkezett nyugtalanító hirek következté­ben a gőzhajók további rendelkezésig csak Eszékig s innen Pestre vissza fognak járni. E szerint tehát induland innét minden vasárnap és csütörtökön reggeli 5 órakor mindenkor egy személy­szállító gőzös Eszékre , és a közbeeső állomáshelye­ken úgy személyek , mint jószágok fel fognak vétetni s tovább szállíttatni. Költ Pesten junius 30-án 1848. A dunagőzhajózási társaság (1,7) főügyvivősége. Árverési hirdetmény. Hajduvárosokban a kir. kisebb haszonvételek I. évi november hó 1-ső napjától kezdve három egymásutáni évekre haszonbérbe adandók. Az árverés tartatni fog Szoboszlón, aug. 2-kán, Böszörményben 3-kán, Ná­­náson 4-kén, Dorogon 7-én, Hadházon 8-kán, Vá­­mospércsen 9-kén. A bérleni szándékozók, elegendő bánatpénzzel ellátva, a kitűzött határnapokon reggeli 8 órakor kezdendő árverésre meghivatnak. (66) (1,3) Teljes számú példányokkal I É S E K. Weibel Károly udvari könyvárusnál Pesten megjelent és kapható. A főméltóságu királyi Főtörvényszékeken 1847-ben váltó- és csődügyekben hozott nevezetes a birói határozatoknak gyűjteménye. Kiadja Kriebel Tiv. köz- és Váltótörv. ügyvéd. (67) 1848. Borítékba fűzve 24 .k.­t. p. (1,1) (23) Haszonbérhirdetés. 1646) Pest megyében egy s a várostól 6 órányira fekvő, mintegy 3240 holdból álló laká s gazdasági épülettel ellátott részjószág; egy másik pedig Bihar megyében, melly Debreczentöl s Nagyváradtól egyiránt 4 órányira fekszik, s két tagban mintegy 900 holdból áll, e mel­lett csinos lak s tágas gazdasági épületekkel, kertek­kel van ellátva, 1. évi Sz. Mihálynaptól fogva hat évre haszonbérbe adatik. Mind a kettő iránt értekezni le­het személyesen vagy bérmentes levél által I­v­á­n­k­a Zsigmond úrral Pesten, zöldfantera 279. sz. a. (56) Hirdetés: (102) Az ország minden részeiben olly közkedvességűvé vált, sőt legjobbaknak ismert Szük­ szivarok­ból épen most érkezett meg egy új nagy szállítmány. Kaphatók tetszés szerinti mennyiségben Wankó Dániel porczellánedény-raktárában. (56) Hirdetmény. (1­3) Hevesmegyei K.-Szolnok m.városházánál f. évi jul. 27-én d. e. a szandai nagy vendéglő 1848-iki 1-ső napjától kezdve 1851-iki ápril 24-ik napjáig árverés még folyvást szolgálhatunk, utján haszonbérbe fog adatni, mellyre a haszonbér­leni szándékozók, szükséges bánatpénzzel ellátva, ezennel meghivatnak K. - Szolnok város tanácsa által. A Pestmegye pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztárnak azon adóssai, kiknél a­z. év elején tartozásaiknak Van része felmondatott a folyó hó első napjára kitűzött határnap elteltével ezennel emlékeztetnek ebbeli részletes tar­tozásuknak mielőbbi lefizetésére. Egyszersmind figyel­meztetik a közönség, hogy a legújabb szabályok ér­telmében 5 száztóli kamatra 2000 pftig fogadtatnak el a betétesek. Költ Pesten jul. 14. 1848. Választ­mányi meghagyásból Szalay Jósef m. k. jegyző. (34) Árverési hirdetés. (2­3) A HAJDUVÁROSOK kir. haszonvételei, u. m. korcs­­máji, boltjai, mészárszékjei és vásárvámjai a legtöbbet ígérőknek az 1848-ik év november 1-je napjától kez­dendő három évekre árverés utján haszonbérbe fognak adatni. Az árverés kezdetik Hadházon, augustus hó 1-jö napján, folytattatni fog Vámos-Pértsen, aug. 3-ik napján, azután folyvást Szoboszlón , Böszörményben, Dorogon és végre Nánáson , mellyre a haszonbérleni szándékozók, szükséges bánatpénzzel ellátva, ezennel meghivatnak. (61) Jelentés: (1­1) Egy franczia és angol nyelvtanitóról, ki csekély dij, jó s igen könnyű rendszerrel oktatást adni ajánlja ma­gát. (Kilian könyvkereskedőnél, váczi utczában) bő­vebb tudósítás kapható. *) A jaroslawi kerületben Ferdinandot a császári választók először követnek. 66 Nyomtatja: Kozma Vazul.

Next