Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-08-02 / 28. szám
28. szám. Pesten, szerdán augustus 2.1848. Megjelenik, hétfőt kivéve, naponként. Mindenféle hirdetmények felvétetnek ; négyszer hasábozott sorért 3 pgö kr., kettős hasába sorért pedig 6 pgö kr. számíttatik. am Előfizetési díj félévre Budapesten házhoz hordással boríték nélkül postán borítékban hatszor küldve 10 , kevesebbszer küldve 9 pgeft. 8. Előfizethetni minden postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban: Egyetem-utcza, 90. szám, első emelet, előbb Almási, most a pesti takarékpénztár házában. A FRANCZIA ALKOTMÁNYTERV. „A francziák azon kovász, mellyet Európa asszony felmarkolt, s három véka lisztben felkavarván, savanyodni s kelni hagyott. Minden európaiak azon egy teknőben s tésztából dagasztott, és az újabb miveltség egy kemenczéjében sült kenyerek.“ Soha sem volt egy német Demokritos ezen megjegyzése olly igaz, mint most, midőn a párisi mozgalmakból egész Európára kihatott fegyverzeves elriasztja a lélek nyugalmát, anyját a gondolat önállóságának, s önkénytelen utánzásra ragadja a sokaságot. Tehát a rend és szabadság, az üdvös haladás minden barátjának tízszeresen érdekében áll, hogy a francziák számára most készülő alkotmány a béke alkotmánya legyen. Hogy a szabadságot mennyire biztosítandja, ne vizsgáljuk, mert a szabadság fogalma iránt nagyon különbözők a nézetek. Egyik a „semmit rólunk nélkülünk“-ben, másik a népképviselet által eszközlött centralisatióban keresi azt. Hanem, hogy a békének mi elemeit rejti magában a közzétett alkotmányterv, ez iránt tárni fel egy nézetet, nem lesz érdektelen. A nemzet békés maradásának elemei, a nép megélhetésének nehézségein kívül, legközelebb az alkotmányban rejlenek. Az alkotmány leginkább akkor gyámolítja a közbékét, ha a nép minden osztályait politikai szabadsággal kielégítőig foglalkoztatja, meg ha az országot nem engedi egy főváros uralkodása alá sülyedni. A múlt évtized az európai béke zálogául az algíri háborút nézte. És most is sok franczia külháború alakjában várja a béke angyalát, melly a proletáriusok karjait s a clubok szenvedélyeit elfoglalná. Ámde a hadviselés nem biztos, nem tartós, sőt életölő villámhárító. A legbiztosb, legtartósb s legtöbb politicai haszonnal kínálkozó villámhárítót minden nemzet a népnek politicai szabadsággali elfoglaltatásában bírhatja. De a franczia törvényhozók erre még rá nem mehettek. Nehéz félszázad tárja szemeik elé, hogy a centralisatio forradalmak nemzője, s mégsem csökken hozzá való ragaszkodásuk, és csak nagy nehezen sikerül az események döngetésének itt ott tágabb tért nyitni a nép közdolgokbani részvéte számára. Az terveztetik, hogy a nép mindenütt aránylag csekély számú képviselők által munkáljon, s tehát minden politikai joggyakorlatát a választásokban találja. De a választások perczek művei, s mindig rázkódásban tartják a társaságot: a népet tehát nem kielégitőleg foglalkodtatják. És nem is nyitnak előtte olly mezőt, hol a nyugtalanabb elmék terhüket mindig elszülhetnék. A felség a népnek tulajdoníttatik s elidegeníthetlennek mondatik, és a törvényhozó hatalom mégis egy független s feleletmentes gyűlésre bízatik, nemcsak, a képviselők még sérthetlenek is, miként nem kivülök senki más. Tehát ezentúl a képviselők háza lesz azon bűnbak, mellyre minden forradalom epéjét öntenni fogja, és a korlátlan hatalmú gyűlés, miként egykor a korlátlan fejedelem, csak fegyveres erő közepett jelenhetend meg biztosan. Ezt jósolni nem kell; a májusi s júniusi napok mutatják, hogy ez már is így van. A képviselők csak három évre választatván, lehetne vélni, hogy a nemzetnek nincs annyi fejedelme, ahány képviselője van, hahogy a francziáknak ollykor három év is nem volna örök idő, s Lamartine példája sem mutatná, hogy kit a nép osztatlan szava a hatalom és népszerűség legfőbb fokára fölemelt, néhány hónap alatt könnyen arra juthat, miszerint lelépése s megsemmisülése a közbéke helyreállásának fő feltételéül tekintetnek. A parkamara hiányzandását sem lehet a béke elemeül tekinteni. A népfelség hittanának logikai következménye az, hogy miként egy a nép és állodalom, úgy csak egy törvényhozó testület legyen Ámde sem Európában, sem Amerikában nem állhatván fen a néptől elvált egy testület, mindenütt szükség lett két gyűlést alapítni, s a népképviselet elméletében axióma gyanánt állt a kétkamarai rendszer. Most a francziák másod ízben kísértik meg az egy kamarát. Sikerét elvárjuk. „Nemcsak mi ministerek vagyunk felelősök, ők (a nemzet képviselői) is azok, felelősebbek mint mi, mert a mi hatalmunkat törvények írják körül, ők pedig a törvényt maguk hozzák.“ Ezt íra e lapok 4-ik számában Kossuth. És mi tétova nélkül kimondhatjuk, miszerint ha a francziák ezen képviselői felelősséget valósággá tudnák s akarnák tenni, sem képviselőiket őrizniök nem kellene, sem parkamarára soha szükségök nem leendne, s alkotmányuk a közbékét s szabadságot a lehető legnagyobb mértékben biztosítaná. A végrehajtó hatalom nagyon pontosan szabályoztatik ugyan, s körébe némileg decentralisatio czéloztatik behozatni, mindazáltal mégis minden igazgatás az elnök s állodalmi tanács hatalma alatt központosíttatik, midőn megengedtetik, hogy a nép által választott fő- és municipális tanácsokat az elnök három hónapra felfüggeszthesse s az állodalmi tanács megegyezésével fel is oszlathassa. Igaz, hogy ezen feloszlatható tanácsok is nagyobb erkölcsi és anyagi erőt fejthetnek ki a hatalom törvénytelen követelései ellen, mint a minister kinevezéstől függő tisztviselők: mindazáltal ezen tanácsok csak függő ágai lesznek az igazgatási hierarchiának. Való helyhatóságot bennük csak akkor lehetne keresni, ha a feloszlathatás helyett ezek is felelősekké tétetnének a törvényhozás előtt, így amint a törvényhozás s közigazgatás terveztetik, csakugyan Páris fog uralkodni ezentúl is az ország fölött. És sem a valódi megye-, sem az új angliai községrendszernek nyoma sem látszatvan, s a meelingekről sem lévén szó, nem lesz, mi a nép szellemi duzzadozásának jótékony szellentyűjéül szolgálhatna. E tekintetben tehát hiányzandanak a közbékét előmozdító rugók az új alkotmányban. Hanem ezen új alkotmány mégis sokkal jótékonyabban fog hatni a nemzet nyugalmára, mint halott a bukott charta. A dynastiák folytonos változásai a lefolyt félszázadban eléggé bizonyítják annak elkerülhetsen szükségét, hogy Francziaországban az örökös király helyét egy legfelebb négy évre választott elnök foglalja el, s immár törvényes rend szerint történjenek azon változások, miket eddig forradalmaknak kellett eszközölni. . A census nélküli általános szavazatnak a tapasztalás ugyan nem mutatja azon eredményét, mellyel tőle várni szoktak, de mégis megnyugtatja mindnyájukat, kik a választói jogot kívánják , s népszerűbb törvények hozatalának hatalmas eszköze az. A charta nem rendelkezett vala az alkotmány változtatásának módjáról, azt hát forradalom által kellett megbuktatni; de az új alkotmány meg akarja szabni e módot, békés útra utasítván a hiányok kijavítását. És ezt a mi törvényhozóinknak is figyelembe kellene venniük. Mindebből kitűnik, miként a tetszéssel fogadott alkotmányterv törvénynyé válván, sokkal erősb gyámola lesz a nemzet nyugalmának, mint volt az 1830-ki charta; de koránsem leend egészen a béke alkotmánya, és nem leend ollyan, mellyel nekünk nagyon utánozni tanácsos volna. -- Benczúr János: HŰBÉRISÉG MARADVÁNYAI. A jelen és múlt Európa közt fényes különbség van, miből eredtek az új szabadelvű politicai intézetek, alkotmányos tiszta eszmék, és a polgári viszonyok észszerű rendezése. Ezen különbség a hűbériségben áll, melly a lefolyt századok jellemvonását képezi, mellyel a polgári modon fiatal kor közéletéből rég száműzött. Ezen korban a históriai iskolának, és hugo-féle tanoknak nincs többé jelentékenysége. Míg kaszt-rendszer a honpolgárokat ezerfelé osztotta jogokban , polgári hasznokban és kötelességekben, mellyek nem az érdem, nem a szorgalom és munka szerint, hanem a születés véletlen osztályozása után osztattak fel a honfiak között; míg egy felöl úri szolgálatok terhelék szolgai igaként a per vállait — és nyomták el az ipar, és nemzeti gazdászat kifejlődését; másfelől a túlságos úri hatalom, és jogok általános ipar és kereskedési pangást, és innen közelszegényedést, közproletariátust idéztek elő; míg az örökösödés, javak felosztása, és az adórendszer az aristocratia kiváltságai és ragadozó igényei szerint intéztették, mindig úgy, hogy reá legkevesb teher és legtöbb jótétemény háromoljék; míg illy tények, illy viszonyok szennyíték Európa társalmi rendét, az alkotmányosság csak rendiségi bábjáték, a közműveltség zárt testületek egyedárúsága, és a vagyoni jóllét néhány dynasták kizárólagos tulajdona volt. Az igazságszolgáltatás, melly a státushatalom egyik legfőbb alkatrészét teszi, melly csak a közhatalom jogos kötelességeihez tartozik, daczára ezen igazságoknak, nemes urak tulajdonává kereszteltetek. A törvénykezés vásárolt, sötét és zárt ajtajú volt. A személy- és vagyonbátorság a nemteleneknél törvényben nem biztosíttatott, azzal is csak a nemesek birtak. Ezen hűbéri bilincsekkel, terhekkel a nemzeti erőtlenség, egyesek önkénykedése, többség szolgasága, népérdekek kijátszása, vagy épen vakmerő eltipratása, gondolatok és istenítő eszmék elfojtása elvárhatlan kapcsolatban állottak. A franczia nemzet múlt század vége felé a szolgaság ezen viszonyait eltörlötte. Az emberiséget jogaiba, a státuspoliticát valódi elveire, az igazság igényeire, állítá vissza. Ezen idő óta nyugodt Európának jelszava, s ez által jellemesen a hűbériség kizárása, a szabadság és népérdekek politicája. Ez az, minek folytán köztünk és nyugotnak szabaddá, erőssé fejlődött népei közt olly válaszfal emelkedett föl, mellyet még az 1830-i és 1840—i törvények sem döntöttek le. Mi a jobbágyi viszonyokat, kizárólagos terheket és úri hatalmat még a legújabb időkben is hűn őrizgettük — s ez által magunkat a mivelt szabad nemzetektől végkép elkülönöztük. Mi a birhatás szabad átruházását megadtuk, de nem adtuk meg a tulajdonjogot, nem a szabad földet. Mi eltörlöttük a tojás-, vaj-, csirke- s efféle aprólékos tartozásokat, de a jobbágyi jövedelmek legnagyobb részét felfaló terheket meghagytuk, a sok dolog napokat, dézsmákat, fuvarokat. Mi meghatároztuk a jobbágyi napszámok idejét, napjait, de a jobbágyi kezeket és szegény nép idejét szabaddá nem tettük. Mi kijelöltük az úriszékek tagjait, körülírtuk eljárását, kitűztük ügyeit; de a bíráskodás és független igazságszolgáltatás eltagadhatlan jogait meg nem adtuk népünk osztályainak. Mi egy szóval a hűbériséget utoló napokig a törvényhozás aristocraticus szerkezete folytán megtartottuk. És mit kaptunk általa ? Nemzeti erőtlenséget, melly a panaszló, de sikert soha sem hozó felírásokon túl nem terjedett. Olly törvényhozást, mellyet az oligarchia és legfőbb bureaucratia folytonosan háttérben tudtak tartani, sőt legtöbbnyire ön czéljaikra fel is használni. Mi nem voltunk alkotmányos nemzet nyugati Europa státustanai szerint, mi az alkotmányosságnak csak árnyékával, alakjával, nevével bírtunk vala. Mi ezen tények folytán — a hűbériség elhírhedt bűze miatt — Európa nagy nemzetei közt illő helyet nem foglalhattunk el. Az 1848. év conjuncturái —mellyek julius napjaiban már Bukarestben is érezteték hatásukat — közéletünket újjá teremtették , a hűbériséget eltörlötték. A jobbágyi föld, idő és kezek, ipar és szorgalom a mezőkön szabaddá lőnek. Az adórendszer századok annyi zsarolásai után végre igazságossá tétetett. És a politicai jogok megszűntek nemesi egyedáras czikkek lenni. Ez azon egyedüli út, mellyen a kül nemzetek erősek, hatalmasak, miveltek és aránylag múltakhoz jólléttel is dicsekvőkké váltak. Ez az, mi bennünket is alkotmányos nemzetté, európai szabad, erős, tekintélyes nemzetté tehetend. Ez,melly a hűbériség eltörlésében rejlik,választja el jelenünket apáink korától, nemzetétől és tehetetlen alkotmányától. A kül nemzetek azonban a hűbéri viszonyokat egészen, minden részleteiben eltörlötték és csak így lettek nagyokká és hatalmasokká. Ha tehát mi is elérni óhajtjuk azt, mit más nemzetek elértek, szükség, hogy szinte tökéletesen kibontakozzunk a hűbéri viszonyokból. Részletes kitisztázás csak egyoldalú haladást, részletes kifejlődést szülhet. Egy nagy része a népnek szolgaságban, nyomasztó terhek alatt fogna görnyedezni, így pedig erős, compact testté nem válhatunk, valamennyi érdekeinket össze nem vonhatjuk egy czélban, a szilárd, dönthetlen honszeretet és védelem kötelességében. Úgy a polgári egyenlőséget, melly kizárjon minden osztályi ellenkezést, irigységet és gyülölséget, nem létesíthetnek. Az 1848—i törvények, mellyek a hűbériséget eltörlötték, nem törték el azt egészen, tökéletesen. Vannak még jelenleg is polgári és politikai életünkben intézetek , mellyek a hűbériség kifolyásai , a lefolyt szolgai századok teremtményei, a polgári szabadság és európai alkotmányosság ellentétei s akadályai. Ha ezeket megtartjuk, polgári osztályaink közt nem leen egyenlőség, melly nélkül erős honegység sem képzelhető, olylyan, melly a külmegtámadásokat is félelem nélküliekké tehesse. A státuskötelességek osztályzatában nem leen a testvériség, és nem leszen szabadsága politikai jogok gyakorlatában. Illyenhagyott hűbéri tények: a választói jog kiváltsága a nemeseknél; a vallásfelekezetek közti jogkülönbségek; a’ regálék, dézsmák, zsellérek viszonyai, kir. városok szerkezete stb. Az utozó pozsonyi országgyűlés még nem volt népviseleten alapult törvényhozás, hanem csak az aristocratiának hű kifolyása. Ez volt az ok, miért az általános európai szabad mozgalmak közepett sem tudott feledkezni nemesi kiváltságairól és gondolkozásairól. Mit tett is, csak úgy tette, mint elkerülhetlen szükségeset, de még azt sem téve úgy, hogy tisztán a népelemet, népérdeket tükrözné vissza. Ha komoly szándékunk erőre, hatalomra és nemzeti méltóságra emelkedni, az érintett hűbéri intézkedéseket semmivé kell tenni. Máskép, akár belállapotunk kifejlődésére , akár külviszonyaink szilárdítására nézve jövőnk biztos nem lehetene.—Szokolay István. A KÖZLÖNY UTÁN. — A vallásminister előterjesztésére, ő fels. Szilberknoll Józsefet a bold, szűz prinói czimz. apátjává, Moszorosi Pált pedig a bold, szűz ócskái czimz. prépostjává nevezte. — Baldacci hirdeti, hogy ott, hol hadügyészek választattak a nemzetőrseregnél, e választások megszűnteknek tekintendők, mivel a helyben maradt nemzetőrseregnek erre, a szabályok szellemében, szüksége nincs, a helyből kimozdítottak pedig hadi fegyelem alatt állnak, melly betanult hadügyészek által kezeltetik. — A hazai kincstár felsegéllésére a budai főpénztár, és pesti beváltó hivataloknál julius 27-ig beadatott ajándékul 403,552 ft. 39 egy negyed kr. kölcsönképen 429,220 ft 15 kr. — Összesen 832,772 ft 54 egy negyed kr. — A hadügy minister hirdeti, hogy a nemzetőrszázadok főtisztei egy százados, egy fő- és két alhadnagy havi fizetése rangfokozat szerint ugyanaz, melly a honvédi tiszteké; a mennyiben pedig e számon felül csatlakoznának tisztek a táborhoz, ez önkénytes teljes elösmeréssel fogadott áldozatnak fog tekintetni. — Baldacci a nemzetőrségi orvosok öltözete iránt rendeli, hogy a főorvos atillája gallérján elől kapitányi, az alorvos pedig a hadnagyi megkülönböztető jegyet hordozza; fővégül azonban csákó helyett alacsony lapos tetejű, széles karimájú fekete lemezkalap fekete strucztollal. — A temesvári főhadi kormány jelentése szerint ugyanakkor, midőn az előbbi ministérium Bukarestben a kormányt átvette, Ibrailiában is az előbbi városi kormányzó Jakobson ezredes parancsot kapott, az ügyek vezetését megint átvenni, s az ideiglenes kormány által tett minden intézkedéseket föloszlatni, mi meg is történt, a háromszinü lobogók levetettek, a polgárőrség föloszlattatott, s az előbbi tisztviselők hivatalaikba viszszatérettek. — A katonai parancsnok Enge is a helyőrséggel viszszatért Ibrailiába, — a városban a csend nem zavartatott meg. — A kereskedési minister Andrássy Jenőt sárhidi harminczadi írnokká nevezte ki. — — A pénzügyministernek tudomására jutván az, hogy Pecsics Károly harminczadi föör a magyar kormány iránti hűsége és hivatalának lelkiismeretes teljesítése miatt, a horvát-illyr lázadók kegyetlenkedéseinek áldozata jön, azonnal rendeletet bocsátot ki az illető hivatalhoz, javaslatának minél gyorsabban leendő felterjesztése végett az iránt, mikép lehetne a meghaltnak netalán hátramaradt özvegyét és gyermekeit, a státus részéről adandó nyug- vagy ellátási díjjal fölsegéllen. Ez alkalommal a pénzügyminiszer szintén meghagyd, hogy Deák nevezetű klenáki őrnek, ki a szolgálata végrehajtásában tanúsított buzgalom miatt az említett lázadók által minden vagyonától megfosztatott, szenvedett kárainak megtéríthetése véget az illető hivatal javaslatot terjeszszen elő. — A hazai kincstár felsegéllésére a budai főpénztári, és pesti beváltó hivataloknál julius 27-ig beadatott ajándékul 403,552 fi. 39 2/1 xr. kölcsönképen 429,220 fi. 15 xr. Öszesen 832,772 fi. 54 xr. ezüstben. ORSZÁGGYŰLÉS. Rövid közlés a képviselők aug. 1 i üléséből. Mielőtt a napirenden levő tárgy, a hadminiszer törvényjavaslata tanácskozás alá vétetett volna, Fábián, székely követ, azon körülményre híva fel a ház figyelmét, miszerint a bécsi hadi ministérium a székely földre is kiterjeszti ármánykodását, jelesül a katonai szolgálatot 20 évről 10-re leszállította, a határőrök zsoldját őri szolgálatban 4 évről 6-ra emelte stb. Minthogy ezáltal a bécsi hadi ministerium reactiot akar támasztani az új rendszer ellen, megszólítja a hadi minister, mit és mennyit tud e dologban? s ez a magyar ministerium tudtával történt-e ? A hadminister oda nyilatkozott, hogy e változtatás már régebben munkába volt véve, a bécsi ministerium eziránt meg is szólította, de hogy történt-e csakugyan vaami, az iránt majd az erdélyi hadi kormányzat fogja megkérdeni. A bécsi ministerium ezen tettét többen árulásnak mondák. Perez e a katonatisztek Magyarország iránti ármánykodását emlegető s többek közt mondá, hogy az olaszországi hadsereg tisztjei közt egy club van, melly nyíltan beszéli, hogy ha Olaszországban győztek, majd Bécsben fognak végezni, Bécs után pedig Magyarországban. A ház e tekintetben intézkedni fog. 12 óra tájban az ülés Batthyány Lajos indítványára bizottmányi üléssé változott, s 2 óráig tartott. A nyílt ülés d. u. 4 órakor ismét megkezdetett, s a hadi törvényjavaslat, Kemény Dénes indítványára, néhány napig, míg t. i, a hadminiszer átalános hadi törvényjavaslatot terjeszthet a ház ekbe, elhalasztatott. Holnap országos ülés nem lesz; holnaputánra a nevelésügyi törvényjavaslat van napirendre kitűzve. Jövő számunkban bővebben. Folytatása a képviselők háza 21-ik ülésének. Tárgy: Törvényjavaslat a magyar telepítés iránt. Bón is. A bevezetés kihagyását nem pártolhatja, mert jelen törvény históriája abban foglaltatik, azok nézetét sem osztja, kik a székelyek után a felvidéki lakosokat akarják telepíteni, mert azokat is magyaroknak tartván semmi különbséget nem tesz köztük. s