Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-08-04 / 30. szám
30. szám. Pesten, pénteken augustus 4.1848. Megjelenik, hétfőt kivéve, naponként. Mindenféle hirdetmények felvétetnek négyszer hasábozott sorért 3 pgő kr., kettős hasábu sorért pedig 6 pgő kr. számíttatik. Előfizetési díj félévre Budapesten házhoz hordással boriték nélkül 8, postán borítékban hatszor küldve 10 , kevesebbszer küldve 9 pgo ft. Előfizethetni minden postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban : Egyetem-utcza, 90. szám, első emelet, előbb Almási, most a pesti takarékpénztár házában. SZÉKELY ÜGY. E lap 23 és 24-ik számában a székely érdekek, egyik országgyűlési követ és honfitársunk Fábián Dani által fejtegettettek. A lefolyt idők kútforrásaiból merített eszmetöredékek , jártassággal jellemzik a munkálatot, s nem hiányzanak abban a szívnek melegebb földobogási, mellyek nyilvános tanújelei annak, hogy az író a székely érdekek kiegyenlítését értelmi ereje és keble forró ösztöne után párvonalban törekszik kísérni. A rohamos átalakulás körülményeiből kifejlett jelen mozgalmak idejében kötelessége mindenkinek, ki összedugott kezekkel , mint gyáva, nem akarja a kor fejleményeit magára várni, akár irodalmi pályán, akár tettek mezején, a hon előmeneteléért hitölthetőségig munkálni. Alulírtnak épen ezen ösztön szolgál indokul a fölépésre, midőn szándékozik néhány sorokkal az olvasó közönségfügyelmét elfoglalni. Nézetem szerint felfejtendők: 1- er. Az okok, mellyek a székelység haladéktalan rendszerezését föltételezik: 2- or. Említendők a rendszerezést eszközölhető tervek, és 3- or. A kijelölendő tervek közöl kiszemelendő az, mi az állodalom józan kormányzási elveivel, a székelység harczias jellemével és biztos honvédelmi rendszer eszközlésével leginkább egyeztethető. Mi az 1-ső kérdést illeti: a székelység alkotmányosság terén , igen nevezetes kiváltságokkal volt kezdettől fogva ellátva, de ezen alkotmányos szabadságok csak a törvények holt betűibe valónak foglalva, nem volt biztositék, melly azoknak megtartása felöl elegendőleg tudott volna kezeskedni, sőt a bureaucraticus igazgatás sötét ösvényén járó kormány fel tudta használni az alkalmakat , mellyek a székelységet alkotmányos szabadsága temetkezése helyéhez időnként mind inkább inkább közel vitték. A leggyalázatosabb tőzsérkedési rendszert használta ármányszőtte politikája útján a székelyek ellenében, s látván, hogy katonai szempontból kiindulva, a székelység harczias bátorságára a honnak múlhatlanul szüksége van, ezen állodalmi haszonvágy kielégítéséért nem szégyenlő, a bűnnek legundokabb utaira is áttérni. Hivatallal, pénzzel s egyéb lélekvásárló eszközökkel sikerült a kormánynak, pártjára hajtani hazánk néhány fiait, s ezeknek segedelmével az 5,555. szám alatti szabályozó s más ezekhez hasonló rendeleteket életbe léptetni. Ezen rendeletek kitűzött czélja volt az erőszakos electio után felállított katonai hatalmat minden áron megerősíteni, s a törvények által biztosított polgári függetlenséget az alkotmánytalan szellemű katonai institutiók igényei alá vetni. Említett rendeletekből alakult bűnös rendszernek kinövései, csak a kitűnőbbeket említve, köveikezök: Megszorítása a székely ifjuságnak abban, hogy honi úgy, mint külföldi intézetekben, magukat kiképezhessék. Katonai teherhordozás feudumává vált székelybirtok elsajátítása, úgy hogy midőn az eddigi úrbéres osztály polgári szabadságot és szabad birtokot nyert, a katonáskodó székely birtoka a fenálló rendszernél fogva egészében le van kötve, a fegyverviiselési terhek alapjául. Közelebbi időkben felállított katonai intézetekben, a székely ifjak kiképezése czélul tűzetek ki ugyan, de ezen tanodák falai között, csak a szoros katonai függés szabályait lehet megtanulni. A polgári élet iránti vonzalom még csírájában elfojtatott a zsenge fiatalság keblében, sőt a nemzetiség, alkotmányosság elfojtása is eszközöltetett. Azon székely fiúk, kik a katonai nevelő intézetekből kijöttek , az alkalmazás terén nagyora idegenajku és születésűek által mellőztettek. Őrmesterségig csak néhányan tudtak felvergődni, s a tiszti pályát, csak azoknak juta elnyerhetni, kik elég ingatagok voltak, politikai vallomásukat az alkotmánytalan szellemű katonai követeléseknek alá rendelni. A határtalan katonai befolyást felállító, s koronként szilárdító gyakorlatok, rendeletek, a fegyverviselő székelységnek azon részét is, melly effectiv szolgálattételre nem volt kötelezve, családi úgy mint személyes, és némelly tekintetben vagyoni viszonyaikra nézve is teljesleg katonai hatalom alá rendelték. Adósságos, gyámságos, minden falusi és mezei rendőrségi ügyek a katonai ítélőszékek bírósága alá tartoztak, s jelesen Csikszékben a falusi szabad bírák, esküdtek kinevezését és meghiteltetését a katonai hatalom magához ragadta, s átalában véve az idő és hely szűke nem engedi azon nyomasztó sérelmeket részletesen felsorolni, mellyek különösen, a fegyverviselő székelységet, a szabadságnak még csak eszméjét is kizáró rablánczok közé bilincselve tárták. Tovább a mostani törvényellenes katonáskodás állását, habár kivonatilag, im ezekben fejtem fel: A második székely Három-és Udvarhelyszékben kebelezett gyalog ezerednek népességi száma 38.000. Az első székely gyalog ezred népességének száma 50,000. A szolgálat nem vagyonhoz, hanem személyhez van kötve, e szerint vannak: Az első ezredben 11000. A másodikban 8000 szolgálat tevők, belé számítva az effectivusokat is. Ilyen effectivusok vannak minden ezredben, belé számítva a tiszteket, az ezred dolgai kezeléséhez tartozó egyéneket is. 2266. Csikszékben van kebelezve huszár katona 9 csapat (Zug), és Háromszéken 14 csapat, mellyek mintegy 24,000 lélekszámból vétetnek ki. Ezen huszár-csapatok szolgálattevői vannak mintegy 2000-en, az effectivusokat belé véve. Az eddigi székely határőri szolgálat áll: Az effectivusokra nézve: Tavaszi, őszi és téli fegyvergyakorlatok, határszél őrzés, várda. A huszár effectivusok határszél őrzésre nem használtatván; összesen egy személyre 50 nap esik. A nem effectivusok félinvalidus, reserv és super numerarius név alatt, kik közöl a tartalék reservsereghez tartozókból 50, és számfelettiekből is ugyan annyin kovács fegyverekkel vannak ellátva, szolgálnak határszél-őrzés (Commandy), ordinanz és más hasonló szolgálatokat öszvesen egy éven át 40 napot. A határszél őrzésért fizetnek egy határőrnek naponként 4 pengőért, ezek minden más szolgálatot ingyen tesznek. Az említett szolgálaton kívül köteleztettek eddig, a határőrökből álló közönség, a katonatiszti lakók, s más katonai épületek kijavításához Csíkban ingyen faadással. Ezen kívül valamint Csíkban, úgy Háromszéken, ingyen fuvar és kézi munkákkal, mellyekből egy gazdát, legalább egy nap talál évenként. A mostani határőrizet, a honi határ külszélére, mintegy 2 órai távolságra helyzett apró őrházakkal, a Brassó vidékit bele véve , fel a második oláh ezred határáig, mintegy 220 óra járásnyi hosszaságban áll 190 apró őrházakból, mellyekben legkevesebb öt, legtöbb 30 határőr őrködik, összesen naponként 1000 székely, kik félhavonként felváltatnak, fizetéseket, csak az állomási helyre kiért érkeztekkor kezdik venni, s élelmiszereiket hátukon viszik. Ruházat. A székely gyalog és huszár katona egyenruháját , s az utóbbi lovát is a magáéból volt eddig köteles megszerezni , és az állodalmi kincstár, az egyenruha készítésében és lótartásban csak akkor nyújtott segedelmet, mikor lakhelyeikből kimozdultak. Fegyvert, czipőt, vagy csizmát, és kiszerelést, mindig a kincstár szolgáltatott. A csíki gyalog ezredben, ruházatra a székelység nem költött, mivel a revindiált havasok jövedelmeiből állította ki. A háromszéki gyalogságnak, s átalában a huszároknak, nem lévén a ruházati szükségeket elegendőleg fedezhető efféle pénzforrásuk , közép arányban állíthatni, hogy minden ollyan család, melly katonát tart, a gyalogságnál 20, a lovasságnál 100 égő forintot fizet évenként ezen szükségre. Végre megjegyzendő, hogy szolgálattételre szoríttatnak mindazok, kik a 18 évet elérték, 60 éves korukig, ha valamelly testi hiba miatt ki nem hagyatnának. És már kérdem: ítélje meg minden elfogulatlan keblű, a lefolyt idők történeteiből kiszemelt visszaélések, és a mostani törvényellenes rendszer súlyos terhei nem szolgálnak-e elegendő okot arra, hogy a székelység között, a korszerű rendezkedés késedelem nélkül történjék meg? Még figyelemre méltóbbak az okok, mellyek a martiusi naplóktól fogva beállott mozgalmak miatt, múlhatlanul föltételezik a székely katonáskodás rendezését. Azon eseményektől, mellyek Európa minden népeit rázkódásba hozták, nem maradt a székelyföld is érintetlen. A kor igényeiből kifejlett nagyszerű átalakulások készületlenül lepték meg ugyan a székelységet, s nem is találtak azok egyelőre a nemzet lelkében rokonszenvre; mert nem hiányoztak főleg a katona tisztek részéről hajtogatások, mellyekben fő törekvés vala az elcsábított néptömeget tévútra vezetni, Erdélynek Magyarhonnali egyesülését, minden kigondolható utakon és módokon gátolni, a megbukott régi rendszert féltendővé vált hivatali állomásuk szilárdítása végett visszabüvöml, s minthogy törekvéseikben tekintélyes helyekről, kinyújtott gyámkezekre találtak, egyelőre gazdag gyümölcsét aratták törekvéseiknek. " Cselszövény útja, midőn szabad sajtó van, igen bizonytalan eszköz, a kitűzött vétkes czél felé. Az eszmék szabadabb mozgása szétoszlatja a sötétség ármánykodó ördögeit, s a saját kárán szerzett tapasztalás megtanítja a népet az okszerű felfogásra és józan belátásra. A több helyekről felvilágosított székelyföldi nép lerázta magáról az ámítás nyomasztó bilincseit, s mully arányban erősbült a koholt ármányok iránti meggyőződése, olly arányban csökkent a népnek tisztei iránti bizalma, miből a katonai fegyelem tágulásának mulhatlanul kellett következni. A katonai fegyelem tágulását a mostan kifejlődött korszellem is nagy mértékben segítette elő. Midőn a föld minden népei igyekeztek a több százados rabszolgaság bilincseiből kivergődni, a székelységre is hatott az, s fogékonyabbá vált a minden oldalróli bujtogatások iránt. Mintegy feljogosítva híve magát, azon terhektől és sérelmektől, mellyeknek huzamos idő óta vala igája alatt, önerejüleg menekülni. És igy katonai kötelességeit, mellyeknek igazságtalan és törvénytelen volta iránt egy pillanatig sem kételkedék, csak vontatva teljesítette, s teljesíti jelenleg is. S ki hinné, hogy azon harczias szellemű népfajt, melly a hon boldogságáért, életét, vagyonát , vérét feláldozni legdicsőbb hivatásának ismeré, mostan, midőn a fegyverrel megtámadott hon, a hajdaniaknál közvetlenebb s nagyobb veszélyben forog, csak nagy bajjal rábeszéléssel lehetett, az aldunai vidékeken ellenünk fegyverre kelt ráczok, illyrek legyőzésére Szegedre kiszállítani. S pedig habár fáj is a szívnek egy illy keserű vallomás, kevés kivétellel igaznak kell azt ismerni. A katona részen levőknek polgári hatóságtóli függése pedig kivihetlen mindaddig, míg czélszerű törvények által a polgári törvényhatóságnak hatásköre ki nem szabatik. S innen készen áll a személy- és vagyonbátorságot megdöntő anarchikus állapot, ha egy felállítandó czélszerű rendszer biztosabb alkalmat nem nyújtana a féktelen kitörések megzabolázása és jó rend fentartására. A szabadság és jogegyenlőség elveit a törvényben kimondottuk. Az eddigi úrbéres osztályt ezeknek élvezetébe be is vezettük , s hazánk mostani körülményei nem engedik, hogy az atyafiság magasztos érzetével egyszersmind átkaroljuk a székelységet, nem engedék, hogy vállaikról az annyira igazságtalan, mint törvény telen katonáskodás terheit levegyük. Gyakorlott fegyveres erőre van szükség, hogy elleneink vészes törekvéseit meghiúsítsuk, s midőn mindnyájunknak fegyvert ragadni, s naponként e pályán tökélyesbülni kötelességünk, a mostani szolgálatban levő katonai osztályt, habár ideiglen is meg kellett hagyni. De ki tudja, meddig fog terjedni a türelem ideje ? Ki kezeskedik arról, hogy a még továbbra terjedő sikertelen várakozás után, sérelmei menekvésétől vágyát valljon nem fogja-e a katonáskodó székelység a szoros kötelesség teljesítése elébe tenni ? Tagadhatlan, a nemzetőrség elélésére beállított lázas rángatózás után a paroxismus napjai bekövetkeztek. Mielőtt az élettest egész rendetlenségbe megy által, gyorsan kell alkalmazni a czélszerű gyógyszert, s a székelységet sorsán segítő egy rendezéssel sietőleg meglepni. Ki a fegyverviselő székelyek között meg nem fordult, nem is képzelheti mennyi bajjal van egybekötve a vegyes hatóságbeli állapot. A nemzeti őrseregeket, mellyek más helységekben már erélyesen mozognak, a katonáskodó székelyek között alakulni és gyakorolni szinte lehetlen. Ha valóságos szolgálat, és tartalék osztálybeli katonák a nemzeti őrseregek közé felvétetnek, a szolgálat rendje zavarba lő, mert egy ugyanazon időben két helyről kiadható parancsok közöl nem tudja, az illető egyén, mellyiknek kelljen engedelmeskedni, ha pedig csak a jobbágyok és nemesek hatnak össze, az eddigelé is annyira utálatos osztályok közti választófal fel van állítva, s az elkülönzés kellemetlen ingerültségeket, nyughatatlanságokat fog előidézni. Hiányozni fog a közszellem, melly a szabadság és jogegyenlőség érzetében, egyébiránt mindenkit képes volna tettre buzdítni. Tettek és nem puszta ígéretek idejében élünk. — Illő és szükséges , hogy a Székelyföldön a jobbágyság és nemesség a székhelyek őrzését ideiglenesen is aránylag rögtön elvállalja, s ha nem hiányzik is némellyekben a jó indulat, ezt a féltékenység legyőzi. Irtózik a tehermentes osztály, hogy a régi rendszer megmarad, s önkénytesen tévé magát, annak zsoldosává, s hogy meddig fogja a jogegyenlőség elvei ismerése mellett, ezen szolgálatot is, az eddigi tehermentesek hozzájárulása nélkül, folytatni a primipilaris rész, meghatározni nem lehet. A kitörés iránt nem alaptalan az aggodalom, s átalában véve, minden körülmény oda mutat, hogy a székely katonaság rendezése a legsürgetőbb teendők közé tartozik. A rendezéssel késni annyit teszen, mint a hont, mostani zavaros körülmények között, igen szükséges fegyveres erőtől, mellyre egyébiránt bizton számíthat, megfosztani. Átmegyek a kitűzött II-dik kérdésre, melly a rendezést eszközölhető terveket illeti. Mindenkinek, ki a rendezést legsürgetőbb teendők közé sorozza , és így a székelyügy iránt, nem akar hideg keblű lenni, a kérdés körül forgó fő szempontokban , szétágazás nélkül meg kell egyeznie. Főszempontoknak tekinthetők nézetem szerint következendők. Ki kell mondani: a) Hogy az eddig élő gyakorlatban levő törvénytelen katonáskodási rendszer, minden eredményeivel eltöröltetik, és a székelyek , személyes és vagyoni minden ügyeikre nézve, a polgári törvényhatóság alá visszahelyheztetnek és ezutánra csupán annak intézményeitől függendenek. b) Eddig élő primőr, primipilus, pixidarius és úrbéresek között létezett osztálykülönbségek, s illetőleg tehermentességek , hasonlólag eltöröltetnek, s a polgári úgy, mint katonai terhekben mindenki személykülönbség nélkül egyformán részesül. Ezek nézetem szerint a főszempontok, mellyekbe styláris változások hozzájárulásán kívül, a nézeteknek öszpontosulniok kell, elágazó vélemények leginkább azon kérdésre fordulhatnak elő. Hogy a székhelyek őrzése Csíkban és Háromszéken, ezután mikép történjék, és az eddig elé fenállott székely sorezredek állapotja, a rendezés által miként intéztessék el ? Ezen két kérdésre következő tervek hozathatnak szőnyegre: Első terv. A székelység is, mint a hon más polgárai megkülönböztetés nélkül a törvények előtti jogegyenlőség javadalmaiban részesül, s következőleg az állodalom terheit hason mértékben tartozván hordozni, adót fizet, honvédelmi kötelezettségbe annyi időre, és olly szabályok mellett, mint a vármegyei lakosok, belé olvad, és az eddig elé befogott székhelyeket e végre alkalmazandó honi sorezredek örzendik. Ezen terv árnyékoldalai következők: a hihetőleg létesítendő honvédelmi rendszerrel merőben ellenkezik. Az állandó katonai állapot merőbeni megszüntetésével a székelység harczias szellemének elfojtása, és ez által a hon legerősebb fegyveres védfalának lerontása. Valószínűleg az állodalomnak is többe kerülne, illyen nemszékely sorezredeknek székhelyek őrzése végetti alkalmazása, mert körülbelül laktanyákról, s egyéb átszállítási költségekről kellene az állodalomnak gondoskodni. Második terv. Az öt székely szék kebelében létező ifjúságot, 19-ik évtől elkezdve 23-kig, egy különös összeírásba foglalni , s ezek közül azokat, kik hivatali, művészeti, vagy más tanulmányi pályára kívánnak magokat alkalmazni, kivéve szükséges számú sorezredeket alakítni, ezen sorezredekbeli katonai számnak egy részét a székhelyek őrzésére, a többi sorezredbeliek illetőségénél , nagyobb fizetéssel ellátva alkalmazni, a többi részét pedig ezen szükségképen kijelölendő sorezredeknek, a más honi sorezredek mintájára kormányozni mindenben, önkényt következvén, hogy az említett székely sorkatonaság mindkét működési pályán laktanyákba lenne elszállásoltatandó. A 23 éven felül valók pedig 50 éves korukig nemzetőrségi kötelezettségek alá lennének helyezendők, s mennyiben a fent kijelölt czélra felállítandó sorezredekhez az egész székelységnek kétségen kívül több katonát kellene adnia, mint mennyi a honi sorezredek számára adandó illetőségből őt találná egy ilyen súlyosabb teher elvállalása miatt, a nemzetőrségi kötelezettséget viselő 23 éven felüli székelyek adója legyen mérsékeltebb a hon többi polgárai adójánál. Ezen tervben legfőbb nehézség az, hogy a Maros-, Aranyos- és Udvarhelyszéki székelységnek tulajdon lakhelyét el kellene hagynia , ha a székhelyek őrzésére kiszámítandó sorkatonaság közé lenne sorozandó. Bajosan lehetne meghatározni, mennyi legyen az a mérsékeltebb adó, és nincsen is annak alkalmazási értelme, mert a honi más helységbeli ifjak is, szinte úgy és annyi időre fognának öszszehratni. Harmadik terv. Az átalános székelység a honvédelmi kötelezettségbe annyi időre és szabályok mellett, mint a vármegyei lakosság beléolvad, a székhelyek őrzése csak Csik és Háromszéknek álljon kötelességébe, mivégre a nemzetőrségnek bizonyos része fordittassék, s minthogy a székelység környékébe eső székhelyek őrzését, csak Csik és Háromszék vállalandja magára — ezen helységbeli székelyek mindennemű közadótól mentessenek fel. Áttérve a II-dik kérdésre.