Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)

1848-08-04 / 30. szám

30. szám. Pesten, pénteken augustus 4.1848. Megjelenik, hétfőt kivéve, naponként. Mindenféle hirdetmények felvétet­nek­­ négyszer hasábozott sorért 3 pgő kr., kettős hasábu sorért pedig 6 pgő kr. számíttatik. Előfizetési díj félévre Budapesten házhoz hordással boriték nélkül 8, postán borítékban hatszor küldve 10 , kevesebbszer küldve 9 pgo ft. Előfizethetni minden postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban : Egye­­tem-utcza, 90. szám, első emelet, előbb Almási­, most a pesti takarék­pénztár házában. SZÉKELY ÜGY. E lap 23 és 24-ik számában a székely érdekek, egyik or­szággyűlési követ és honfitársunk Fábián Dani által fejtegettettek. A lefolyt idők kútforrásaiból merített eszmetöredékek , jár­tassággal jellemzik a munkálatot, s nem hiányzanak abban a szív­nek melegebb földobogási, mellyek nyilvános tanújelei annak, hogy az író a székely érdekek kiegyenlítését értelmi ereje és keble for­ró ösztöne után párvonalban törekszik kísérni. A rohamos átalakulás körülményeiből kifejlett jelen moz­galmak idejében kötelessége mindenkinek, ki összedugott kezek­kel , mint gyáva, nem akarja a kor fejleményeit magára várni, akár irodalmi pályán, akár tettek mezején, a hon előmeneteléért hitölt­hetőségig munkálni. Alulírtnak épen ezen ösztön szolgál indokul a fölépésre, mi­dőn szándékozik néhány sorokkal az olvasó közönségfügyelmét el­foglalni. Nézetem szerint felfejtendők: 1- er. Az okok, mellyek a székelység haladéktalan rend­szerezését föltételezik: 2- or. Említendők a rendszerezést eszközölhető tervek, és 3- or. A kijelölendő tervek közöl kiszemelendő az, mi az állodalom józan kormányzási elveivel, a székelység harczias jel­lemével és biztos honvédelmi rendszer eszközlésével leginkább egyeztethető. Mi az 1-ső kérdést illeti: a székelység alkotmányosság te­rén , igen nevezetes kiváltságokkal volt kezdettől fogva ellátva, de ezen alkotmányos szabadságok csak a törvények holt betűibe va­lónak foglalva, nem volt biztositék, melly azoknak megtartása fe­löl elegendőleg tudott volna kezeskedni, sőt a bureaucraticus igaz­gatás sötét ösvényén járó kormány fel tudta használni az alkalma­kat , mellyek a székelységet alkotmányos szabadsága temetkezése helyéhez időnként mind inkább inkább közel vitték. A leggyalázatosabb tőzsérkedési rendszert használta ármány­­szőtte politikája útján a székelyek ellenében, s látván, hogy kato­nai szempontból kiindulva, a székelység harczias bátorságára a honnak múlhatlanul szüksége van, ezen állodalmi haszonvágy kielé­gítéséért nem szégyenlő, a bűnnek legundokabb utaira is áttérni. Hivatallal, pénzzel s egyéb lélekvásárló eszközökkel sikerült a kormánynak, pártjára hajtani hazánk néhány fiait, s ezeknek sege­delmével az 5,555. szám alatti szabályozó s más ezekhez hasonló rendeleteket életbe léptetni. Ezen rendeletek kitűzött czélja volt az erőszakos electio után felállított katonai hatalmat minde­n áron megerősíteni, s a törvények által biztosított polgári függe­tlenséget az alkotmánytalan szellemű katonai institutiók igényei al­á vetni. Említett rendeletekből alakult bűnös rendszernek kinövései, csak a kitűnőbbeket említve, köveik­ezök: Megszorítása a székely ifjus­ágnak abban, hogy honi úgy, mint külföldi intézetekben, maguka­t kiképezhessék. Katonai teherhordozás feudumává vált székelybirtok elsajá­títása, úgy hogy midőn az eddigi úrbéres osztály polgári szabad­ságot és szabad birtokot nyert, a katonáskodó székely birtoka a fenálló rendszernél fogva egészében le van kötve, a fegyver­vi­­i­selési terhek alapjául. Közelebbi időkben felállított katonai intézetekben, a székely ifjak kiképezése czélul tűzetek ki ugyan, de ezen tanodák falai között, csak a szoros katonai függés szabályait lehet­ megtanulni. A polgári élet iránti vonzalom még csírájában elfojtatott a zsenge fiatalság keblében, sőt a nemzetiség, alkotmányosság elfojtása is eszközöltetett. Azon székely fiúk, kik a katonai nevelő intézetekből kijöt­tek , az alkalmazás terén nagyora idegenajku és születésűek által mellőztettek. Őrmesterségig csak néhányan tudtak felvergődni, s a tiszti pályát, csak azoknak juta elnyerhetni, kik elég ingatagok voltak, politikai vallomásukat az alkotmánytalan szellemű katonai követe­léseknek alá rendelni. A határtalan katonai befolyást felállító, s koronként szilárdí­tó gyakorlatok, rendeletek, a fegyverviselő székelységnek azon ré­szét is, melly effectiv szolgálat­tételre nem volt kötelezve, családi úgy mint személyes, és némelly tekintetben vagyoni viszonyaikra nézve is teljesleg katonai hatalom alá rendelték. Adósságos, gyámságos, minden falusi és mezei rendőrségi ügyek a katonai ítélőszékek bírósága alá tartoztak, s jelesen Csik­­székben a falusi szabad bírák, esküdtek kinevezését és meghitel­­tetését a katonai hatalom magához ragadta, s átalában véve az idő és hely szűke nem engedi azon nyomasztó sérelmeket részle­tesen felsorolni, mellyek különösen, a fegyverviselő székelysé­get, a szabadságnak még csak eszméjét is kizáró rablánczok közé bilincselve tárták. Tovább a mostani törvényellenes katonáskodás állását, ha­bár kivonatilag, im ezekben fejtem fel: A második székely Három­-és Udvarhelyszékben kebelezett gyalog ezerednek népességi száma 38.000. Az első székely gyalog ezred népességének száma 50,000. A szolgálat nem vagyonhoz, hanem személyhez van kötve, e szerint vannak: Az első ezredben 11000. A másodikban 8000 szolgálat tevők, belé számítva az effe­­ctivusokat is. Ilyen effectivusok vannak minden ezredben, belé számítva a tiszteket, az ezred dolgai kezeléséhez tartozó egyéneket is. 2266. Csikszékben van kebelezve huszár katona 9 csapat (Zug), és Háromszéken 14 csapat, mellyek mintegy 24,000 lélek­számból vé­tetnek ki. Ezen huszár-csapatok szolgálattevői vannak mintegy 2000-en, az effectivusokat belé véve. Az eddigi székely határőri szolgálat áll: Az e­ffectivusokra nézve: Tavaszi, őszi és téli fegyvergyakorlatok, határszél őrzés, várda. A huszár effectivusok határszél őrzésre nem használtatván; összesen egy személyre 50 nap esik. A nem effectivusok félinvalidus, reserv és super numera­­rius név alatt, kik közöl a tartalék reservsereghez tartozókból 50, és számfelettiekből is ugyan annyin kovács fegyverekkel vannak ellátva, szolgálnak határszél-őrzés (Commandy), ordinanz és más hasonló szolgálatokat öszvesen egy éven át 40 napot. A határszél őrzésért fizetnek egy határőrnek naponként 4 pengő­ért, ezek minden más szolgálatot ingyen tesznek. Az említett szolgálaton kívül köteleztettek eddig, a határ­őrökből álló közönség, a katona­tiszti lakók, s más katonai épüle­tek kijavításához Csíkban ingyen faadással. Ezen kívül valamint Csíkban, úgy Háromszéken, ingyen fuvar és kézi munkákkal, mellyekből egy gazdát, legalább egy nap talál évenként. A mostani határőrizet, a honi határ külszélére, mintegy 2 órai távolságra helyzett apró őrházakkal, a Brassó vidékit bele vé­ve , fel a második oláh ezred határáig, mintegy 220 óra járásnyi hosszaságban áll 190 apró őrházakból, mellyekben legkevesebb öt, legtöbb 30 határőr őrködik, összesen naponként 1000 székely, kik félhavonként felváltatnak, fizetéseket, csak az állomási helyre kiért érkeztekkor kezdik venni, s élelmiszereiket hátukon viszik. Ruházat. A székely gyalog és huszár katona egyenruhá­ját , s az utóbbi lovát is a magáéból volt eddig köteles megszerez­ni , és az állodalmi kincstár, az egyenruha készítésében és ló­tar­tásban csak akkor nyújtott segedelmet, mikor lakhelyeikből ki­mozdultak. Fegyvert, czipőt, vagy csizmát, és kiszerelést, mindig a kincstár szolgáltatott. A csíki gyalog ezredben, ruházatra a székelység nem köl­tött, mivel a revindi­ált havasok jövedelmeiből állította ki. A háromszéki gyalogságnak, s átalában a huszároknak, nem lévén a ruházati szükségeket elegendőleg fedezhető efféle pénz­forrásuk , közép arányban állíthatni, hogy minden ollyan család, melly katonát tart, a gyalogságnál 20, a lovasságnál 100 égő forin­tot fizet évenként ezen szükségre. Végre megjegyzendő, hogy szolgálattételre szoríttatnak mind­azok, kik a 18 évet elérték, 60 éves korukig, ha valamelly testi hiba miatt ki nem hagyatnának. És már kérdem: ítélje meg minden elfogulatlan keblű, a le­folyt idők történeteiből kiszemelt visszaélések, és a mostani tör­vényellenes rendszer súlyos terhei nem szolgálnak-e elegendő okot arra, hogy a székelység között, a korszerű rendezkedés ké­sedelem nélkül történjék meg? Még figyelemre méltóbbak az okok, mellyek a martiusi nap­lóktól fogva beállott mozgalmak miatt, múlhatlanul föltételezik a székely katonáskodás rendezését.­­ Azon eseményektől, mellyek Európa minden népeit rázkó­dásba hozták, nem maradt a székelyföld is érintetlen. A kor igényeiből kifejlett nagyszerű átalakulások készületle­nül lepték meg ugyan a székelységet, s nem is találtak azok egy­előre a nemzet lelkében rokonszenvre; mert nem hiányoztak fő­leg a katona tisztek részéről hajtogatások, mellyekben fő törekvés vala az elcsábított néptömeget tévútra vezetni, Erdélynek Magyar­­honnali egyesülését, minden kigondolható utakon és módokon gá­tolni, a megbukott régi rendszert féltendővé vált hivatali állomá­suk szilárdítása végett visszabüvöml, s minthogy törekvéseikben tekintélyes helyekről, kinyújtott gyámkezekre találtak, egyelőre gazdag gyümölcsét aratták törekvéseiknek. " Cselszövény útja, midőn szabad sajtó van, igen bizonytalan eszköz, a kitűzött vétkes czél felé. Az eszmék szabadabb mozgása szétoszlatja a sötétség ár­­mánykodó ördögeit, s a saját kárán szerzett tapasztalás megtanít­ja a népet az okszerű felfogásra és józan belátásra. A több helyekről felvilágosított székelyföldi nép lerázta ma­gáról az ámítás nyomasztó bilincseit, s mully arányban erősbült a koholt ármányok iránti meggyőződése, olly arányban csökkent a népnek tisztei iránti bizalma, miből a katonai fegyelem tágulásának mulhatlanul kellett következni. A katonai fegyelem tágulását a mostan kifejlődött korszellem is nagy mértékben segítette elő. Midőn a föld minden népei igyekeztek a több százados rab­szolgaság bilincseiből kivergődni, a székelységre is hatott az, s fogékonyabbá vált a minden oldalróli bujtogatások iránt. Mintegy feljogosítva híve magát, azon terhektől és sérel­mektől, mellyeknek huzamos idő óta vala igája alatt, önerejüleg mene­külni. És igy katonai kötelességeit, mellyeknek igazságtalan és törvénytelen volta iránt egy pillanatig sem kételkedék, csak von­tatva teljesítette, s teljesíti jelenleg is. S ki hinné, hogy azon har­czias szellemű népfajt, melly a hon boldogságáért, életét, vagyo­nát , vérét feláldozni legdicsőbb hivatásának ismeré, mostan, mi­dőn a fegyverrel megtámadott hon, a hajdaniaknál közvetlenebb s nagyobb veszélyben forog, csak nagy bajjal rábeszéléssel lehetett, az aldunai vidékeken ellenünk fegyverre kelt ráczok, illyrek legyő­zésére Szegedre kiszállítani. S pedig habár fáj is a szívnek egy illy keserű vallomás, ke­­vés kivétellel igaznak kell azt ismerni. A katona részen levőknek polgári hatóságtóli függése pedig kivihetlen mind­addig, míg czélszerű törvények által a polgári tör­vényhatóságnak hatásköre ki nem szabatik. S innen készen áll a személy- és vagyonbátorságot megdöntő anarchikus állapot, ha egy felállítandó czélszerű rendszer bizto­sabb alkalmat nem nyújtana a féktelen kitörések megzabolázása és jó rend fentartására. A szabadság és jogegyenlőség elveit a törvényben kimon­dottuk. Az eddigi úrbéres osztályt ezeknek élvezetébe be is vezet­tük , s hazánk mostani körülményei nem engedik, hogy az atyafiság magasztos érzetével egyszersmind átkaroljuk a székelységet, nem engedék, hogy vállaikról az annyira igazságtalan, mint törvény telen katonáskodás terheit levegyük. Gyakorlott fegyveres erőre van szükség, hogy elleneink vé­szes törekvéseit meghiúsítsuk, s midőn mindnyájunknak fegyvert ragadni, s naponként e pályán tökélyesbülni kötelességünk, a mos­tani szolgálatban levő katonai osztályt, habár ideiglen is meg kel­lett hagyni. De ki tudja, meddig fog terjedni a türelem ideje ? Ki kezeskedik arról, hogy a még továbbra terjedő sikertelen várakozás után, sérelmei menekvésétől­ vágyát valljon nem fogja-e a katonáskodó székelység a szoros kötelesség teljesítése elébe tenni ? Tagadhatlan, a nemzetőrség elélésére beállított lázas ránga­tózás után a paroxismus napjai bekövetkeztek. Mielőtt az élet­test egész rendetlenségbe megy által,­ gyorsan kell alkalmazni a czél­szerű gyógyszert, s a székelységet sorsán segítő egy rendezéssel sietőleg meglepni. Ki a fegyverviselő székelyek között meg nem fordult, nem is képzelheti mennyi bajjal van egybekötve a vegyes hatóságbeli állapot. A nemzeti őrseregeket, mellyek más helységekben már erélye­sen mozognak, a katonáskodó székelyek között alakulni és gyako­rolni szinte lehetlen. Ha valóságos szolgálat, és tartalék osztálybeli katonák a nemzeti őrseregek közé felvétetnek, a szolgálat rendje zavarba lő, mert egy ugyanazon időben két helyről kiadható parancsok közöl nem tudja, az illető egyén, mellyiknek kelljen engedelmeskedni, ha pedig csak a jobbágyok és nemesek h­atnak össze, az eddigelé is annyira utálatos osztályok közti választó­fal fel van állítva, s az elkülönzés kellemetlen ingerültségeket, nyughatatlanságokat fog előidézni. Hiányozni fog a közszellem, melly a szabadság és jogegyen­lőség érzetében, egyébiránt mindenkit képes volna tettre buzdítni. Tettek és nem puszta ígéretek idejében élünk. — Illő és szük­séges , hogy a Székelyföldön a jobbágyság és nemesség a székhe­lyek őrzését ideiglenesen is aránylag rögtön elvállalja, s ha nem hiányzik is némellyekben a jó indulat, ezt a féltékenység legyőzi. Irtózik a tehermentes osztály, hogy a régi rendszer megmarad, s önkénytesen tévé magát, annak zsoldosává, s hogy meddig fogja a jogegyenlőség elvei ismerése mellett, ezen szolgálatot is, az eddigi teher­mentesek hozzájárulása nélkül, folytatni a primipilaris rész, meghatározni nem lehet. A kitörés iránt nem alaptalan az aggodalom, s átalában véve, minden körülmény oda mutat, hogy a székely katonaság rendezé­se a legsürgetőbb teendők közé tartozik. A rendezéssel késni annyit teszen, mint a hont, mostani za­varos körülmények között, igen szükséges fegyveres erőtől, melly­­re egyébiránt bizton számíthat, megfosztani. Átmegyek a kitűzött II-dik kérdésre, melly a rendezést esz­közölhető terveket illeti. Mindenkinek, ki a rendezést legsürgetőbb teendők közé so­rozza , és így a székelyügy iránt, nem akar hideg keblű lenni, a kérdés körül forgó fő szempontokban , szétágazás nélkül meg kell egyeznie. Főszempontoknak tekinthetők nézetem szerint következendők. Ki kell mondani: a) Hogy az eddig élő gyakorlatban levő törvénytelen kato­­náskodási rendszer, minden eredményeivel eltöröltetik, és a szé­kelyek , személyes és vagyoni minden ügyeikre nézve, a polgári törvényhatóság alá visszahelyheztetnek és ezutánra csupán annak intézményeitől függendenek. b) Eddig élő primőr, primipilus, pixidarius és úrbéresek között létezett osztálykülönbségek, s illetőleg teher­mentességek , hasonlólag eltöröltetnek, s a polgári úgy, mint ka­tonai terhekben mindenki személy­különbség nélkül egyformán ré­szesül. Ezek nézetem szerint a főszempontok, mellyekbe styláris változások hozzájárulásán kívül, a nézeteknek öszpontosulniok kell, elágazó vélemények leginkább azon kérdésre fordulhatnak elő. Hogy a székhelyek őrzése Csíkban és Háromszéken, ezután mikép történjék, és az eddig elé fenállott székely sorezredek álla­­potja, a rendezés által miként intéztessék el ? Ezen két kérdésre következő tervek hozathatnak szőnyegre: Első terv. A székelység is, mint a hon más polgárai megkülönböztetés nélkül a törvények előtti jogegyenlőség javadal­maiban részesül, s következőleg az állodalom terheit hason mér­tékben tartozván hordozni, adót fizet, honvédelmi kötelezettségbe annyi időre, és olly szabályok mellett, mint a vármegyei lakosok, belé olvad, és az eddig elé befogott székhelyeket e végre alkalma­zandó honi sorezredek örzendik. Ezen terv árnyékoldalai következők: a hihetőleg létesítendő honvédelmi rendszerrel merőben ellenkezik. Az állandó katonai állapot merőbeni megszüntetésével a szé­kelység harczias szellemének elfojtása, és ez által a hon legerő­sebb fegyveres védfalának lerontása. Valószínűleg az állodalomnak is többe kerülne, illyen nem­székely sorezredeknek székhelyek őrzése végetti alkalmazása, mert körülbelül laktanyákról, s egyéb átszállítási költségekről kellene az állodalomnak gondoskodni. Második terv. Az öt székely szék kebelében létező ifjú­ságot, 19-ik évtől elkezdve 23-kig, egy különös összeírásba fog­lalni , s ezek közül azokat, kik hivatali, művészeti, vagy más ta­nulmányi pályára kívánnak magokat alkalmazni, kivéve szükséges számú sorezredeket alakítni, ezen sorezredekbeli katonai számnak egy részét a székhelyek őrzésére, a többi sorezredbeliek illetősé­génél , nagyobb fizetéssel ellátva alkalmazni, a többi részét pedig ezen szükségképen kijelölendő sorezredeknek, a más honi sorez­redek mintájára kormányozni mindenben, önkényt következvén, hogy az említett székely sorkatonaság mindkét működési pályán laktanyákba lenne elszállásoltatandó. A 23 éven felül valók pedig 50 éves korukig nem­zetőrségi kötelezettségek alá lennének helyezendők, s mennyiben a fent ki­jelölt czélra felállítandó sorezredekhez az egész székelységnek kétségen kívül több katonát kellene adnia, mint mennyi a honi sorezredek számára adandó illetőségből őt találná egy i­lyen sú­lyosabb teher elvállalása miatt, a nem­zetőrségi kötelezettséget vi­selő 23 éven felüli székelyek adója legyen mérsékeltebb a hon többi polgárai adójánál. Ezen tervben legfőbb nehézség az, hogy a Maros-, Aranyos- és Udvarhelyszéki székelységnek tulajdon lakhelyét el kellene hagynia , ha a székhelyek őrzésére kiszámítandó sorkatonaság kö­zé lenne sorozandó. Bajosan lehetne meghatározni, mennyi legyen az a mérsé­keltebb adó, és nincsen is annak alkalmazási értelme, mert a honi más helységbeli ifjak is, szinte úgy és annyi időre fognának ösz­­szehratni. Harmadik terv. Az átalános székelység a honvédelmi kötelezettségbe annyi időre és szabályok mellett, mint a vármegyei lakosság belé­olvad, a székhelyek őrzése csak Csik­ és Háromszék­nek álljon kötelességébe, mivégre a nemzetőrségnek bizonyos ré­sze fordittassék, s minthogy a székelység környékébe eső székhe­lyek őrzését, csak Csik és Háromszék vállalandja magára — ezen helységbeli székelyek mindennemű közadótól mentessenek fel. Áttérve a II­-dik kérdésre.

Next