Kossuth Népe, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 51-126. szám)

1945-07-17 / 64. szám

4 Magyar-orosz katonahangverseny az Operaházban Az orosz-magyar bajtársi szellem ápo­lását szolgálja az a nagyszabású katona­hangverseny, amelyet kedden délután, 6 órai kezdettel, a Honvédelmi Minisz­térium rendez az Operaházban. A hang­versenyen, amelynek bevezetőjét Komá­romi Pál, az Opera igazgatója mondja, a legnépszerűbb budapesti művészek és művésznők lépnek fel, mellettük pedig bemutatják művészetüket a Vörös Had­sereg katona­művészei. Szép megnyilat­kozása lesz ez a hangverseny a magyar és orosz bajtársiasságnak. A hangver­senyt július 19-én megismétlik a Zene­­művészeti Főiskola nagytermében. Bécsi hírek: Lefogták­ Mirkó Jelusichot, a Burg­­theater volt igazgatóját. — A Gestapo foglya volt Paul Hörbiger. — Lehár és Strauss Ischlben, Jannings Salz­burgban A bécsi művészvilág kitörő örömmel üdvözölte a németországi deportálásból a napokban visszatért Paul Hör­bi­ge­r­t, a kitűnő művészt, akit a Gestapo tavaly elfogott és a birodalomba hur­colt, mert kiderült róla, hogy részt­­vett­ az ellenállási mozga­lomban. Nem keltett meglepetést Mirko J­elusichnak, az írónak, a világsikert aratott „Cromwell“ és „Cae­sar" szerzőjének minapi letartóztatása Az osztrák-horvát katonacsaládból szár­mazó író egyike volt Hitler legrégibb bécsi híveinek és jutalmul az Anschluss után azonnal a Burgtheater igazgatójává nevezték ki. Ezt a legelőkelőbb bécsi színházat egyébként most Raoul A­s­­lan, az ismert színész igazgatja, az Opera­díj vezetőjének pedig S­almho­­f­er­t, a kiváló dirigenst és­­komponis­tát választották. Zeneszerzőkről lévén­­szó, megemlítendő, hogy Lehár és Strauss Ischlben van és e pillanatban egyik sem tűl n­ép­s­z­e­r­ű B­é­c­s­­ben. Bár természetesen nyugodtan visszatérhetnek a fővárosba, számosan zokon veszik a két ősz mestertől, hogy nemcsak nem viselkedtek eléggé tartóz­kodóan a nácik alatt, hanem teljes mér­tékben behódoltak nekik és kiszolgál­ták őket. Áll ez különösen Straussra, aki egy időben majdnem felvé­tette magát a nemzeti szo­cialista pártba. Más hírek sze­rint Salzburgban számos német színész él, köztük Emil Jannings is. Már csak négyszer megy az „Éjjeli menedékhely" E hét péntekjén adja utoljára a Víg­színház Gorkij „Éjjeli menedékhely“ című remekművét, amellyel a megúj­­hodott színház május 30-án kapuit meg­nyitotta. A dráma ebben a vígszínházi felújításban ismét befutotta a remek­művekhez méltó pályát: művészi sike­rén felül közönségsikere is volt s a pesti színházbaj­árók szinte zarándokol­tak, hogy részesei legyenek annak a megrendítő élménynek, amit ez­ az orosz életkép jelent. A Vígszínház utol­só négy „Éjjeli menedékhely“-előadása után e hét szombatján felújítja Molnár Ferenc híres vígjátékát, a Hattyút. MAI SZÍNHÁZI MŰSOR Operaház: Orosz-magyar katona-díszhangver- seny. (A magyar honvédelmi minisztérium ren­dezésében.) (6). — Nemzeti Színház: Nyári szünet. — Nemzeti Kamara: Nyári szünet. — Vígszínház: Éjjeli menedékhely (­6). — Belvárosi Színház: Játék a kastélyban (6). — Művész Színház: Családi szálloda (1/26). — Szabad Színház: Koldusopera (6). — Fővárosi Operett: Maya (1­ 6). — Márkus Park: Vannak még férfiak (6). — Pódium: Balra út! (­6). — Medgyaszay Színpad: Timosa (6). — Irodalmi Varieté: Nincs előadás. — Új Szín­­h­áz: Mákostészta (1/6). — Fővárosi Nagycirkusz- Júliusi nagy műsor (­4 és 6). — Sportcsarnok trépvarieté; Rántottcsirke ,(6). Igen, most panaszkod­nak, siránkoznak, kap­kodnak, fűhöz-fához, nap­hosszat kilincselnek, elő­­szobáznak, próbálják menteni a menthetetlent és féltéglával verik a mel­lüket, hogy ők milyen jó magyarok voltak ... Féltégla. És erről a szó­ról elevenedik meg emlé­kezetemben egy szomorú történet. Nem is olyan régen volt, még félév sem múlott el azóta. Január végén jártunk. Pest már felszabadult, de mi még a Várban a csepegő, ned­ves barlang-óvóhelyek­ben laktunk. Napról-nap­­ra elviselhetetlenebbé vált a szenvedés és már csak a remény tartotta ben­nünk a lelket. S egy sötét hajnalon durva csizmák lökték be az ajtót. Azt hittük ismét nyakunkon a razzia, de nem: ezúttal sebesültek jöttek. Fenn­héjázó, gőgös, erőszakos, szőke sváblegények. Kénytelenek voltunk új A FÉLTÉGLA otthont keresni a végte­len barlangfolyosókon. A jövevények kegyesen en­gedélyezték, hogy minden civil egy-egy pokrócot magával hozzon holmijá­ból. Ott kuporogtunk az­után a földre tett deszká­kon és vártunk, számol­tuk a perceket... Csak az asszonyok jártak visz­­sza a régi „otthon“ előtt lévő konyha­helyiségbe, ahol egy ócska tűzhely körül a nap minden órá­jában nagy volt a tolon­gás és sürgés-forgás. Va­lamelyik délelőttön az egyik sápadt, vékony asz­­szony, három gyermek anyja, kénytelen volt be­menni a svábok közé, hogy az ottmaradt élelmi­szerből kihozzon valamit a főzéshez. Gyönge kar­jait zsúfoltan megrakta, s nem tudta behúzni maga mögött az ajtót. Ez lett a veszte. Alig tett pár lé­pást a tűzhely felé, ékte­len káromkodással meg­jelent az ajtóban egy vö­rösképű sváb őrmester és ép baljával teljes erővel a szerencsétlen asszony után dobott egy féltéglát, ezt üvöltve: „Schweine Ungarn.“ A tégla kirepült és rettenetes sikollyal földrezuhant az asszony, szerte hullott kezéből min­den: eltörött a lába... Nos, nekem ez a féltég­la jut eszembe mindig, valahányszor azt hallom és látom, hogy bőszok­nyás, alattomos pillantású svábasszonyok járnak ri­­mánkodni az elvett föld miatt a megyeházára, meg a minisztériumokba, hangosan hirdetve: távol­levő férjük csak kény­szerből lett az SS kato­nája. Talán az ártatlan ma­gyar anya után is kény­szerből dobta a vi­csorgó arcú, gyűlölködő sváblegény azt a féltég­lát? ... M. K. Rendkívüli sikere volt vasárnap dél­előtt a Városi Színházban annak a ma­gas színvonalú, változatos műsorú dísz­hangversenynek, amelyet az újságíró­­szövetség emigrált, deportált és inter­nált csoportja tartott a legkiválóbb magyar művészek felléptével. Még nem volt példa rá, hogy egyetlen műsorban ennyi kitűnő és népszerű színész lépett volna fel, mint ezen a hangversenyen Ebben nem csekély része volt Boros Ferencnek,­ a Kossuth Népe munkatár­sának, aki páratlan lelkesedéssel és igen tehetségesen látta el a rendezés fárad­ságos munkáját.­ „Fele is tréfa“ — ez a címe a Vi­dám Var­i,e­t­é új műsorának. Hát nem tréfa ez, hanem komoly siker. R­á­t­kai,, Ér­czke­i díj, az eredeti H­ács­ek és Sajó," Barna And, M­is­o­g­a László és mellettük sokan vállalták a „felderítő“ szolgálatot. Palotay Ist­ván jeles versmondó. Jók az artistaszá­mok is. Az előadás könnyű szórakozás .,, Meg lehet nézni." Óriási tapsvihar és meleg ünneplés fogadta Latabár Kálmánt, aki vasár­nap délután gyógyultan ismét átvette szerepét, a „Mayá"-ban. A közönség szeretete percenként újabb és újabb ovációban rohant ki, annyira, hogy az operettszmfiaiban alig túrták befejez­ni az előfonst. A népszerűség fárasztó, de azért jólesik. Bár Auschwitz, Birkenau, a hírhedt meg­semmisítő táborokról tart előadást Egri István ma, Zeneak., 6. Jegyek helyszínen. Egy fiatal színésznőre, a kis Keszt-­­helyi Máriára már felhívtuk a figyel­met. Szép remények és várakozások fűződnek hozzá a színházvilágban. Kez­dő és máris primadonnaszerepkört ka­pott a Kamara Variétében. Vasárnap, a Simens-hangversenyen, ismét hallo­t­­tuk énekelni. Az Éva operettből adott elő szépen sikerült részleteket. Hangja iskolázott, meleg, bujtogató, megjele­nése dekoratív, primadonna lehet be­lőle, ha szorgalmas lesz és sokat tanul. vasárnap este játszotta utoljára Brecht­ Weil szatíráját, a „Koldus­­operá"-t a Szabad Színház. Ezzel, a Szabad Színház megkezdte nyári szü­netét. A színházépület azonban nem. Ez július 24-én visszaalakul ismét Erzsé­betvárosi Színházzá és a „Csodabár“ ■ operett kap színpadán helyet. No, csak­hogy eldöntötték, hogy hol kerül végre színre a „Csodabár“. Díszelőadás lesz szerdán a Vígszín­házban: az Éjjeli menedékhely ötvene­dik előadását a Magyar-Szovjet Műve­lődési Társaság és a színház igazgatósá­ga ünnepélyes keretek között rendezi meg. A díszelőadáson, amelyre hivata­losak a Budapesten tartózkodó szövet­séges katonai előkelőségek ma a magyar szellemi élet kiválóságai, Heltai Jenő mond bevezetőt. Arcbőr szárazsága ellen: VITAL érem. Amerikai ötlet, amerikai tempó . . . Eredménye az a napozó és tussoló he­lyiség, mely a város közepén, a Rákó­­czi­ út 4. számú ház tetőterraszán szer­dán megnyílik. Az eredeti ötletet Radó Istvánnak, az ismert, kitűnő filmszak­embernek a felesége és menye valósí­totta meg. A hűsölő közönség forró fe­ketét is kap, nyilván, hogy utána job­ban essék a jéghideg juss.­­ Úgy látszik, a Medgyaszay Színház végleg eljegyezte magát a reprízekkel. A „Timosa", mely már választásánál fogva se mondható szerencsésnek, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A kis színház új darabra és ismét re­­prizre készülődik. Fodor László: „Dr. Szabó Juci“-jára esett a választás. A címszereplő: Tőkés Anna, a férfi veze­tőszerepet Greguss Zoltán játssza. Szó van ifj. Latabár Árpád szerepléséről is. Serény ütemben kezdte el jövő évi szervezkedését a Pódium. A megindult szerződtetésekkel, a hölgytagok közül Kutas Ilona és Bárczy Kata a jövő évadra is megmarad a színház kötelé­kében. Új tagok: Kertőss Lili, Christian Angela, Peti Sándor és Boros Géza, aki most jött vissza Szegedről. A hölgy­gárda: Kutassal, Bárczyval, Kertayval, Christiannal nemcsak fiatalságot, de a szépséget is reprezentálja a Pódium színpadán. Nem is olyan rossz politika, ha erre is súlyt helyez egy kabaré­színpad. Dír Most hallottuk a „Rántottcsirké“­ről, a Sportcsarnok nagy közönségsi­kert aratott revüjéről. Elmondjuk, de azért ne nehezteljen meg a szerző, már mint a „Rántottcsirke“ szerzője, az is­mert humorista: Halász Rudolf. — Tudja, szerkesztő úr, mi „megy“ a Sportcsarnokban? — kérdezte valaki. — Hogyne, a „Rántottcsirke“. — Ah, dehogy, kérem! — Hát? . . . • — A „Halász-lé“. A MOZI Ady: Lila akác (magyar). Agai, Kabos, Rátkay. %12, 2, 4, 6. — Bethlen: Balalajka (amer.). Eddy Nelson, Hajmássy Ilona. i/24, %6, VI. szomb., v. és v. % 12 is. — Capitol: Aki mer, az nyer (amer.) Dick Powell, Anita Louise. Amerikai varieté. 3, 5, 7, v. és v. 1 is. — Corso: Olajváros (amer.) Clark Gable, Claudette Colbert. 2, 4, 6, szomb., v. és ü. 11 is. — Corvin: Asszonylázadás (amer.) Marlene Dietrich és fényes kísérő műsor. 3, 5, 7, v. és v. 11 is. — Décsi: A megbélyegzett asszony (francia). Victor Francon, Louis Jouvet. 3, 5, 7, szomb., v. és v. 1 is. — Fórum: Bagdadi tolvaj (amer.) Conrad Veidt: Az első amerikai híradó. 2, 4, 6, v. és v. 1412 is — Híradó: 2. sz. Új magyar híradó, Új orosz hír­adó, Palóc virág, A vadállat barlangjában, Chaplin és a csodaforrás. 9-től este 1210-ig. — Kamara: A víg özvegy. Maurice Chevalier és Jeanette Macdonald. 1 12, 2, 4, 6. — Lloyd: Táncolj és szeress (amer.). Fred Astaire, Gin­ger Rogers. 3, 5, 7. — Palace: Rettenetes Iván (orosz). Cserkaszov, Celikovszkaja. 11, 1, 3, 5, 7. — Petőfi (Odeon): Kisasszony a mostohám (francia). Danielle Darrieux. 3, 5, 7.— Scala: Az utca bolondja (amer.). Charles Laughton, Vi­vien Leigh. y23, 05, %7, V. és U.­­h 12 is. — Szabadság: Hét tenger ördöge (amer.). Erről Flynn. 3, 5, 7, v. és v. M12 is. -r- Tinódy: Tarzan és fia (amer.) Jonny Weissmuller. 3, 5, 7. — Uránia: 217-es deportált (oroszl. Jelena Kusmina. ^3, y25, %7, v. és v. „ is. — Városi Színház. Megnyitó SJÓSOg­­ép »merik»! 3M. I. 113. S. 1945 Július 11 Csepel labdarúgói és úszói nagy útra készülnek Arad, Temesvár, Bukarest, Kolozsvár Csepel munkás sportolói többrend­beli meghívást kaptak a határokon túl­ról és ezeknek eleget téve hamarosa útrakelnek Románia felé. A Carme meghívására az úszók és a vizipóló csapat tagjai kelnek útra s július 20­ után először Aradon, majd Temesvá­rött versenyeznek. Onnan repülőgépe Bukarestbe viszik őket, ahol a roma úszóbajnoki s ha lehet, a vízilabdába, noki tornán is résztvennének. A CsMTI úszócsa­pata a nagy gyár, illetve munkásegylet újabb, és eddig kevésbé ismert alakulásainak egyike és nag jövő előtt áll. Most rendezett nagy sikerű úszóversenyt s azon­ kitűnőé megállta a helyét. Az úszók nyolc-tíz napos útja után augusztus 8-án a ké­szeres bajnok labdarúgócsapat tesz el­get a romániai sportolók meghívásá­nak. Az eddigiek szerint odafelé szin­tén Aradon, Temesvárott játszana majd három mérkőzést Bukarestbe vívnak, kétszer a Carmennel, egyszer CFR-el. Visszafelé még Kolozsváron esetleg Nagyváradon is szerepelnek, s a nagyszabású út természetesen tét időt vesz igénybe, de egyben ez lem­ a sikeres évad után a csepeli csap­ nyaralása is. Az UTE tönkreverte a Csepelt• Nagy botrány a Millenárison A futballbajnokság legmegle­pőt eredménye született meg a vasárfapi fordulón. A csepeli pályán derbimérkő­zést játszott a bajnokság két első helye­zettje és a vendég újpesti együtt­ nagyszerű játéka tönkreverte a Csepel Derbimérkőzésen 10 gól a legnagyot ritkaságszámba megy! Az UTE ezzel győzelmével a bajnoki cím leg­jogosat várományosa lett. Az UTE csak akkr veszti el a bajnokságot, ha a hátralék négy mérkőzésén csak öt pontot szere az FTC viszont egyáltalán nem ad pontot. Példátlan botrány színhelye volt Millenáris-pálya, ahol a Kispest—­ MADISZ mérkőzést játszották. Soká, emlékezetes mérkőzés lesz ez, de nemi csak a botrány miatt. A zuglóiak 4:0-t vezettek a második félidő 16-ik percé­ben, a Kispest mégis ki tudott egyéní­teni,­ sőt az utolsó percben Kincses fe­jesgóljával a győzelmet is megszerezte a már elparentált Kispestiek! A mérkő­zés végét jelző bírói füttyre berohant közönség a pályára és Hertzka Pál j­tékvezetőt súlyos inzultusok érték. E a botrányt el lehetett volna kerülni,­­ megfelelő számú karszalagos render megelőzi a közönség betódulását. Kossuth Népe hasábjain már két hónap­pal ezelőtt (május 17-én) megírtu: „Ajánlatos volna, ha az egyesülete gondoskodnának a mérkőzéseken né­hány rendezőről, akik megakadályozza a nézőknek a játéktérre való betód­­ását.“ Ezzel szemben mi történt, mind­össze öt rendőr állt szemben a többszáz főnyi betódult közönséggel! Az igazsi kedvéért megjegyezzük, hogy mire rendőrök rendet teremtettek, előkerü összesen 30(!) karszalagos rendező is­. Részletes eredmények: UTE—Csepi 10:1 (4:0), FTC—EMTK 2:0 (0:0), Kis­pest—Z. MADISZ 5:4 (0:2), B. Balázsi —MTK 4:2 (3:1), RSC—Ganz 5:3 (3:1). Forradalmi újítás a labdarúgósportban A futball-labda — minden másodi elemista tudja — három részből ál belsőgumi, külsőbőr és a fűző. Évtize­dek óta ez a helyzet, s a labdákat kü­lön fel kellett pumpálni levegőve meccs előtt. Angliában most forradalm újítást vezetnek be: a tenniszlabda mintájára olyan futballabdákat gyár­tanak, amelyben a külsőbőrt ráragaszt­ják a belsőgumira, fűzés nincs. A lab­dákat gyárilag fújják fel, egyform súlyúak lesznek, s a játékvezető mér­kőzés előtt győződik meg, amikor le­méri a labdákat, megfelel-e a kérdése labda az előírt súlynak.

Next