Kossuth Népe, 1948. április-június (4. évfolyam, 75-147. szám)
1948-05-01 / 101. szám
A Nemzeti Színház, a Magyar Színház, a Belvárosi Színház, a Művész Színház, a Vígszínház és a Madách Színház vendégfellépése a kmvmapi Verseny! Mindenki erre készül, erről beszél, azt tervezi, ezt szervezi. Színész és rendező, díszletmunkás és világosító, igazgató és súgónő együtt készül a nagy napra, május elsejére, amikor a Városliget, a Népliget és Városmajor harminc szabadtéri színpadán összemérheti ügyességét, ötletességét, tehetségét Budapest többi színházával. Minden színház azon dolgozik, hogy valami olyan különlegeset nyújtson, amivel lefőzheti versenytártársait így aztán a műsort — ahogy mondani szokták —, hét pecsét alatt őrzik mindenütt. — De nem azért titok a titok, hogy ki ne lehessen tudni. Íme, néhány a legtitkosabb titkok közül: sori, városligeti és népligeti úgynevezett „sztárszínpadon“, a Népművelési Központ és a Szabad Nép színpadán valamint a Jókai Színházban. Itt Moliére „Kényeskedő“-jét mutatják be a színház fiataljai: Tóth Éva, Létai Klári, Gáti Vilma, Horkay János, Makláry János és Gábor Mikim. A szabadtéri színpadokon mindenki fellép, aki „él és mozog“. Talán egyedül csak Márkus Emilia lesz távol, aki betegágyából drukkol majd színháza sikeréért A műsor meglepetése: két legnagyobb drámai színésznőnk, Bajor Gizi és Tőkés Anna — énekelni fognak. Bajor Gizi a „Lili“ nagykeringőjét: „Oh, mily bohó valók“. Tőkés Anna pedig a sanzonokat A verejték, mellyel megszüljük gyermekünk, a sírig borítja sápadt homlokunk. A dal, amit a bölcsőnél dalolunk, éveken át az egyetlen dalunk. I. FELVONÁS | Drámai színésznők énekes szerepben A Nemzeti Színház teljes társulata már előre megnyerte a versenyt, legalábbis annak mennyiségi részét: egyszerre hat színpadon játszik majd. A városma II. FELVONÁS „Hogy megszülessen a tiszta új világ... A Magyar Színház a Városligetben és a Népligetben lép fel. A műsor törzsét Strauss János „Tavaszi hangok“ című operettjének részletei alkotják, ezenkívül Gerő Erzsi verseket szaval. Nagykovácsy Ilona, Radványi Zsuzsa, Hont Erzsi és Bán Erzsi énekelnek majd. A műsor két meglepetése: Chappy tánczenekara és az az ima, melyet Gáspár Margit írt és Makay Margit mond majd el: — Te új isten, úgy közeledem oltárodhoz, mint a gyermek, kinek ajka először nyílik imádságra. Én, aki elfelejtettem imádkozni, kiben is hittem volna ? Az álnak Zeusban, aki trónját a gyűlölet, a hazugság s az elvakultság talapzatára állította? Vagy Ares hadiistenben, aki emberhúsból él és önző érdekből nem engedi, hogy az örökös háborúk végre megszűnjenek? Vagy idegen istenekben? Ma istennőben, aki megteremtette a tébolyult vérmithoszt? A szörnyűséges Molochban, kinek tüzes kemencéjében ártatlan nők és emberek ezrei hamvadtak el? Vagy talán minden bálványok leghatalmasabbikában, a mindenható Mammonban? — Kiégett már a szívem, amikor megismertelek téged. Híveiden keresztül ismertelek meg, új isten. Láttam napfényben születetteket, akik sötét börtönök rabjai lettek — érted. Viruló életeket láttam kínpadon elvérezni, jajszó nélkül — érted. Névtelen százak és százak mentek mosolyogva a halálba, ajkukon a te neveddel és én, a hitetlen, megkérdeztem tőlük: — Mit ad az istennek, hogy így haltok meg értem? Azt felelték: — A hitet hogy valamikor érdemes lesz embernek születni! — Valósuljon meg hát a te híveid hite, új isten! Emeld fel az embert jobbik énjének ormára. Engedd, hogy megszülessen a tiszta új világ, hol béke, igazság és szeretet uralkodik! Dolgozó nők dala A Belvárosi Színház három színpadon játszik május elsején, azonkívül délelőtt az autós felvonuláson is műsort ad a közönségnek ott, ahol a menet esetleg megáll, hogy a résztvevők addig se unatkozzanak. A műsorban Lehotay Árpád, Mezey Mária, Ráday Imre, Dénes György, Dayka Margit, Bulla Elma és Simon Zsuzsa lépnek fel a többi közt. Simon Zsuzsa verset szaval, egy Romániában élő magyar költőnő, Csiszér Xénia írta. Címe: Dolgozó nők dala. III. felvonás] Évszázadok mélyéből, gyárak kattogó zúgásából, mosodák fojtó gőzéből, boltok bántó zsivajából, írógép reménytelen kopogásából, a gép mellől, a tű mellől, a pult szűk keretéből, a kapa, a bölcső közeléből, bakszik jajgatva jajunk. Millión és millión vagyunk! Mi adjuk a földnek az életet, a létnek a folytatást, félve, remegve, halálra sebezve hordozzuk kilenc hosszú hónapon át. y Díniálta. Opera: Lammermoori Lucia (7). Szombaton: Fidellio (7). Vasárnap: d. e. Trubadúr (11). Este: Oteill (7). — Vígopera: Secillai borbély (lift). Szombaton: János vitéz (V48). Vasárnap: János vitéz (V48). — Nemzeti Színház: Lear király (7). Szombaton: Bánk bán (KB) ingyen előadás). Vasárnap: Lear király (2). Este: Bánk bán (HS). — Nemzeti Kamaraszínház: Ma nincsen előadás. Szombaton: Tempefői (7) (ingyen előadás). Vasárnap: Warrenne mestersége (7). — Belvárosi Színház: Vitézek és hősök (K8). — Magyar Színház: Tavaszi hangok (K8). — Vígszínház: Taitner John házassága. (A nemzeti Színház vendégjátéka.) Minden este 7 órakor. — Pesti Színház: Liliom (118). — Művész Színház: Mélyek a gyökerek (K8). — Madách Színház: Kisunokám (148). — Fővárosi Operettszínház: Szép Hollina (7). — Medgyaszay Színház: Ma nincs előadás, szombaton először „Bubns“ (8). — Kamara Varieté: Fiastyúk (148). — Pódium: Most vagy soha (948). — Royal Revü Varieté: Dalol a május (V18), vasárnap (4, 18). — Mesebarlang: Bábszínház, hétköznap 914, V16, vasárnap és ünnepnap d. e. Vili, 12, d. n. 3, 5. — PÉNTEKI 104Móri Fővárosi Nagycirkusz: Hemry-cirkusz vendégjátéka (4, V*8). stádii Péntek, Budapest I., 18.40: Május 1. története, 17.30: Szív küldi szívnek szívesen, 18: Budapesti Általános Munkásdalegylet dalkara énekel, 19: Vízvári Mariska jubileumi estje, 19.45: A faun hangja, 20.38: Rádiózenekar, 21.58: ünnep előtt..közvetítés a Városligetből, 32.30: Tarka muzsika, 23: Cigányzene, 24: Művész- lemezek. — Budapest II.: 17: ötórai tea, 18: Várhelyi Antal előadása, 28: Operettrészletek, 28.38: Szabadegyetem, 21.15: A kíváncsi mikrofon, 22.15: Hanglemezek. Szombat, Budapest I.: 8.30: Zenés ébresztő, 8.40: Rádióriport a stúdióból, 9: Honvéd fúvószenekar, 10: Helyszíni közvetítés a dolgozók ünnepi felvonulásáról, 12.38: Ganz Ének- és Zenekar műsora, 1410: Költők májusa, 14.31: Könnyűzene, 15.30: Nógrádi Sándor krónikája, 15.45: Tánczene, 18: Társbérlet, 16.45: Hangképek május 1-ről, 17.10: A Magyar Dolgozók Kultúrszövetsége ünnepi műsora, 18: Népdalok, verbunkosok, 18.50: A dolgozók rádiószínháza, 20.38: Az Államrendőrség Ének- és Zeneegyüttesének műsora, 21: Május elsejei híradó, 22.25: Mindenki muzsikája. — Budapest II.: 10-től 13-ig ünnepi muzsika, 17: ötórai tea, 18: Magyr muzsika, 18-5: Zenekari művek, 20: Színes szőttes, 23.15: Tánczene, 22.15: Operarészletek. Vasárnap, Budapest I.: 7 órától istentiszteletek. MRG: A magyar rádió virginasa, 12.28: Negyedóra az Aranyangyalban, 12.35: Szomszéd népek kórusai, 13: A redingi fegyház balladája, 13.28: Tánczene, 15.28: Orosz Júlia énekel, 15.45 Illés Béla krónikája, 16: Cigányzene, 17.10: Magyar Parnasszus, 18: Ünnepi levelek, 18.20: Magyarország—Asszíria labdarúgó mérkőzés második félideje, közvetítés Bécsből, 20.30: Zengő zene, színes szó májusban, 22.30: Mozart műve, Böszörményi Nagy Béla zongorázik. — Budapest II.: 9: Szív küldi szívnek szívesen, 10: Séta Zelepotániában, 11: Vasárnapi muzsika, 17: ötórai tea, 18.20: Népszerű dallamok, 19.40: Zengő zene, színes szó májusban, 21.15: Tánczene, 22.15:Kamaramuzsika. IV. FELVONÁ: Fekete-fehér, igen-nem A Művész Színház tagjai a fehérek és a „feketék“ is nagy buzgalommal készülnek a versenyre. Fel lehetne sorolni a teljes, társulatot mert mindnyájan fellépnek. A műsor legérdekesebb része az a vers lesz, amelyet Szemere Vera szaval el. Szerzője alkalmi költő — Várkonyi Zoltán. Címe: Május elseje. tv. felvonás] Szerepcsere A Vígszínházban is erősen készülődnek a versenyre. Egri István főrendező ötlete volt hogy a délutáni előadást eredeti szerepcserével — a színház műszaki személyzete konferálja, így például Tolnay Klári színpadralépését öltöztetőnője jelenti be. Cserfalvá Alizét pedig a Vígszínház portása, aki egyben a művésznő papája is. A műsor legérdekesebb része Gorkij „A anya“ című regényének egyik részlete lesz, amelyet a színház egyik tehetséges ifjú tagja, Temessy Hedy ad elő. A Vígszínház teljes társulatával vesz részt s délutáni előadásokon magánszámokkal és rövid jelenetekkel. | VI. FELVONÁS | Plautustól—Katcijevig A Madách Színház fiataljai már hetek óta készülődnek. Májusi programjukat érdekes keretbe foglalták. A műsor címe: A dolgozót drámában és a versben. Amolyan irodalmi revü lesz Plautustól Katajevig. Rövid jelenetekben mutatja be miként írtak a dolgozó osztályról, a rabszolga-korban, a feudalizmus, a kapitalizmus, a szocializmus, és végül a kommunizmus korában. A műsoron Plautus „Bögréjükből szerepel egy jelenet, aztán a „Tartuffe“ből, a „Takácsokéból és Katajev: „Hajrá“ című regényéből egy dramatizált fejezet. Legérdekesebb része: Dózsa György beszéde lesz, amelyet 1514-ben mondott el a ceglédi piacon: Magyarok! Az emberek közti különbség nem Isten műve. Ez az emberektől származik. Ádám idejében még nem volt se császár, se király, se katona ,se nemes ember. Minthogy pedig mongyájunknak egy apánk volt, úgy nereékes az egyik úr, a másik szolga. Mingyájan egyformák vagyunk. Most az elfajult gonosz nemesek nemcsak saidi vagyonukat tékozolják el, ha,nem másokét is. Cicomozzák magukat, erkölcstelen életet élnek, iszákosok és majmolják a külföldi divatot... Mindent pénzzel akarnak elintézni. Akár isteni, akár emberi jogról van szó, pénzzel akarnak diadalmaskodni felette, úgy hogy a megvesztegetés általános lett, ítéleteket pénzért tesznek, nem félnek senkitől, a nemest úgysem lehet büntetni. Nem kímélik az özvegyek és leányok tiszta hírnevét. Folyton erkölcsről beszélnek, pedig igazában véve kicsapongók. A népet kínozzák, gyötrik és ez nem bántja a lekiismeretüket. Hát ez igy nem maradhat soká. Le kell rázni az igát, magyarok! Jogainkból tovább nem engedhetünk. Meg kell buktatni a kiskirályokat. Szabadok akarunk lenni és majd leszünk is. Jobb törvényeket hozunk és összezúzzuk a nemesek elévült kiváltságait. Osztozkodni fogunk az urak földjén és vagyonán. Ée azután, ha itt az óra, ne habozzatok! A mai kor becsülni, a jövő tisztelni fog bennünket. Végezzük tehát! Pusztítsátok el a rémeseket és senkinek se adjalak kegyelmet! (Függöny.) Értesülésünk szerint Várkonyi Zoltán mégsem írta meg bevezető költeményét Szemere Vera számára és így valószínűleg Petőfi Sándort vagy József Attilát kéri fel a színház igazgatósága, hogy számára május elsejei beköszöntőt írjon... Garai Tamás