Közalkalmazott, 1969 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1969-10-08 / 10. szám
MELLÉKLETE A MN polgári alkalmazottainak EREDMÉNYEK - GONDOK Jó alap a munkához az együttműködési megállapodás A Magyar Néphadsereg polgári alkalmazottainak szakszervezeti mozgalmát a Néphadsereg Területi Bizottság irányítja az öt, tröszti szintű szakszervezeti tanács segítségével, széles körű alapszervezeti aktivista hálózatra támaszkodva. Hogyan folyik a szakszervezeti munka, a választott szervek milyen eredményeket értek el a tagság érdekeinek képviseletében — erről kérdezzük most Huber Lajost, a Közalkalmazottak Szakszervezetének elnökét. — Melyek a polgári alkalmazottak körében folyó szakszervezeti munka sajátos vonásai? • A területi bizottság a Közalkalmazottak Szakszervezete sajátos közegén belül is különleges közegben, a néphadsereg területén végzi munkáját. Az alapszervezetek, amelyek az ország legkülönbözőbb helyiségeiben működnek — figyelembe véve a polgári alkalmazottak sokrétű szakmai tagozódását is —, itt nem általános jellegű, hanem sajátos szervezeti irányítást és segítségnyújtást várnak a felsőbb szervektől. A szakszervezet központi vezetősége ezért az alapszervezetek irányítását elsősorban a területi bizottság és a szakszervezeti tanácsok útján igyekszik megvalósítani. A polgári alkalmazottakat érintő legfontosabb kérdések intézésével kapcsolatos szakszervezeti hatáskörök és jogosultságok bizonyos megosztása, leadása itt is végbement. Ennek eredményeként közép és alsóbb szinten növekedett mind a parancsnokok, mind a szakszervezeti szervek hatásköre, önállósága és felelőssége. Ezzel megerősödött a szakszervezeti szervek érdekvédelmi szerepe, javult a dolgozók ügyeinek intézése. A hatáskörök tartalmát, a dolgozók jogait és kötelességeit meghatározza a szakszervezetünk elnökségével egyetértésben kiadott 37/1967. HM-utasítás a Munka Törvénykönyvének a néphadseregben történő végrehajtásáról, valamint a Néphadseregi Területi Bizottsággal egyetértésben megjelent több fontos utasítás, mint például a MN Pénzügyi Főnök 40. és 50. sz. utasítása a bérgazdálkodásról, a polgári alkalmazottak bérezéséről, vagy a 33. sz. utasítás a csökkent munkaképességűek helyzetének rendezéséről. Az eredmények ellenére azonban az alapszervezeteknél a problémák megoldása sok esetben még mindig nehézkes és bonyolult. Érezhető ez még az önálló gazdálkodást folytató üzemeknél, intézményeknél is. — Milyen mutatói vannak ■ a szakszervezeti munka ered- l ményességének e területen? — A szakszervezet minden szinten igyekszik betölteni érdekvédelmi, érdekképviseleti szerepét. Ezért fejlesztjük minden területen együttműködésünket és munkakapcsolatunkat az illetékes szervekkel. Ezt szolgálja a szakszervezet elnöksége és a minisztérium között kötött együttműködési megállapodás is, amely a polgári alkalmazottak élet- és munkakörülményeivel, szociális ellátottságával, a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésével kapcsolatban nemcsak felső szintre vonatkozó megállapodást tartalmaz, hanem munkahelyi, alapszervezeti szintre is. A közös erőfeszítések eredménye, hogy a múlt évben valamennyi munkakörben emelkedtek a bérek. Az 1969. évi egyszeri kétheti illetménynek megfelelő jutalmat is figyelembe véve, a bérek, jövedelmek a polgári alkalmazottak körében kb. hat százalékkal emelkedtek. A területi bizottság helyesen igyekszik fejleszteni rétegpolitikáját. Figyelemmel kíséri az egyes dolgozórétegek helyzetét, sajátos gondjait, ami annál is inkább szükséges, mert ezt az egészségügyi intézmények, a tanintézetek dolgozói különösen elvárják. A szakszervezet nevelő, felvilágosító munkájának is köszönhető, hogy az utóbbi években növekedett a polgári alkalmazottak szakmai, politikai felkészültsége, aktivitása, erősödött a munkafegyelem .Kétségtelen, hogy munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a néphadsereg feladatainak eredményes végrehajtásához. A polgári alkalmazottak politikai érdeklődésére egyébként jellemző, hogy tavaly több ezren tanultak a „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamon. A dolgozói, kulturális és szakmai színvonalának emelkedését mutatja a vetélkedők sikere is. Minden munkahelyen — ahol az lehetség Folytatás a 2. oldalon.) Sokszor hallottuk, olvastuk már, hogy a szocialista brigádok célja: egymással összetartani, jól dolgozni és jól tanulni, törődni azzal, mi történik a világban, vagyis emberségesen élni. Mit valósított meg mindebből a Híradóanyagjavító Üzemének Átviteltechnika és géptávíró háromszoros szocialista brigádja. Több mint tíz éve alakultak. A „kiváló” címet 1968-ban nyerték el. A közelmúltban az üzem és a pártvezetőség fontos kéréssel fordult hozzájuk és ők szokás szerint ismét összefogtak és határidőre teljesítették a munkát. — Korábban az egyéni munka jellemezte az embereket — mondja Juhász őrnagy elvtárs. — Amióta brigádban dolgoznak, a kollektíva érdekeit tartják a legfontosabbnak, de így találják meg egyéni számításaikat is. Nemcsak egymás munkáját sajátítják el , hogy alkalmasint helyettesíteni tudjanak, hanem a régi szakemberek maximális segítséget nyújtanak a fiatalabbaknak. Ehhez mindjárt egy kézzelfogható példa: több évvel ezelőtt, bizonyos berendezések javítását csak egy ktsz közbeiktatásával lehetett megoldani. A ktsz sokszor késett, munkája is hagyott kívánni valót. A brigád felajánlotta, hogy a lemaradást felszámolja és az egyénileg vállalt többletmunkák mellett, egy munkaszervezési kérdést is megoldottak. A csoport szakszervezeti bizalmija, Szabó László vállalta, hogy megtanulja a ktsz-ben végzett munkát. Sikeresen elvégezte azt a tanfolyamot, amit hivatalból sem lett volna köteles. Az eredmény: egy év alatt a lemaradást e munkáknál teljesen megszüntették. Más: Egy éve körülbelül, hogy másik telephelyre költözködtek. A parancsnok szerint: „Ahogy bejöttünk az egyik részen, a festők előttünk vitték ki a másik oldalon a létrákat”. Az üzemrész kollektívája, s főként ez a brigád vállalta, hogy a költözködés miatti munkakiesést a legrövidebbre rövidítik. Nem várták meg, amíg az épületet kulcsra készen átadják, maguk takarítottak, maguk költözködtek. A kerítést társadalmi munkában csinálták. Még decemberben is dolgoztak, mondván: „5—6 fokos hidegben még nem fázik az ember — ha dolgozik.” A parkosításban pedig az egész személyi állomány segédkezett, biztos sok tenyér hólyagos lett, mire ezt a szép környezetet megteremtették. Kik ezek a fiúk? Kik ezek a férfiak? Az üzemrész parancsnoka markáns egyéniség. Húsz éve pártfunkcionárius, nyolc évig párttitkár volt, két éve — tanulmányai miatt — párttitkár-helyettes. A brigád művezetője, Eszes László, egyben az szb munkavédelmi felelőse, ez év április 4-én kiváló dolgozó kitüntetést kapott, KISZ-titkár volt. Középtermetű szőlő, fiatalember, ambiciózus, de Szerény is és bizonyára mindkét tulajdonsága hozzájárul az eredményekhez. Sárközi Ferenc brigádvezető, a polgári alkalmazottak KISZ-titkára, az szb ágit. prop. és sportfelelőse. Magas, barna, élénk fiatalember, gyorsan és helyesen mér fel egy-egy helyzetet. Szína Lajos az üzemrész szbtitkára, legfejlettebb a szakmában. Ő már családjával együtt ideköltözött. Háromszobás öröklakást vettek. Kétéves kislánya van: „Az a szemefénye az embernek, ugye.” 1950 óta dolgozik ezen a helyen, már egyénileg is kapott kiváló kitüntetést. „Most a szocialista üzemrész címet szeretnénk elérni” — mondja. Fehér László kézfogása szinte sejteti, hogy versenyszerűen sportolt. Közép- és félnehézsúlyban a Honvédban bokszolt, egyszeres magyar bajnok, élversenyző, aki a munkában egyénileg is megszerezte már a kiváló kitüntetést. Horváth Dezső lakásépítésénél a brigád segédkezett. Géptávíró műszerésznek szeretné magát átképezni. „Nekem szakmailag előnyösebb, a vállalatnak is hasznos. Remélem sokáig együtt maradunk, mert tényleg jól összekovácsolódott a brigád.” Kiss 111. József amatőr rádiós: „A mi szakmánkban a munkahely változás jobban érződik, nem lehet azonnal azonos termelést elérni. Itt, bármikor akárkihez fordultam, segítettek.” Heim László ipari tanuló korában került ide. Mellékesen az OKISZ Erkel Ferenc énekkarában énekel, fuvolázni is tanul, később mellékkeresetnekszeretné felhasználni. És sorolhatnánk tovább: még egy egyénileg kiváló dolgozó: Kiss II. József, Pataki Imre, aki szintén tíz éve van itt, Bíró Józsefné, és a többi fiatal: Pálvölgyi Béla, Király Zoltán, akik ha nem is ezernyelvű, de megértő, egymást becsülő brigádmozgalomból kitűnőre vizsgáztak. Sarkady Mari* Emberségesen élni Sokoldalú, aktuális, érdekes Előadások a Központi Klubban A Magyar Néphadsereg Központi Klubja és a Közalkalmazottak Szakszervezete Néphadsereg Területi Bizottsága ez évben is minden hónap utolsó pénteki napján előadást tart a szakszervezeti aktivisták részére. Az előző években a sorozat keretében a szakszervezeti munka egyes területeiről, s ez évben a közélet és a közművelődés kérdéseiről hallhatnak magas színvonalú előadásokat. Október 31-én a VII. Szakszervezeti Világkongresszusról számol be egy résztvevő, s megismerkednek majd hallgatóink a mi szakszervezetünk múltjával, küzdelmeivel is. A társadalmi ünnepek rendezése még sok helyen okoz problémát, erről is kívánunk megfelelő szakemberrel előadást tartani, segítséget nyújtani. A közművelődési problémák sorozatban a korszerű műveltséggel, a szocialista kultúra és a kulturális forradalom fogalmával, művelődésügyünk párt- és állami irányításával foglalkozunk. A „Mai magyar irodalom” című előadásra egy SZOT-díjas neves írónkat kívánjuk felkérni, egyben ismertetjük, népszerűsítjük az Olvasó népért-mozgalmat, az irodalmi nevelés szakszervezeti feladataival együtt. Az emberekkel való bánásmód egyes pszichológiai problémáiról, a munkahelyi légkör összetevőiről, a munka hatásáról a személyiség fejlődésére, a szakszervezeti aktivisták feladatairól a jó munkahelyi légkör kialakításában — munkapszichológus tájékoztat majd. A felsorolt témák mind olyanok, melyek nemcsak aktivistákat, de más érdeklődőket is vonzanak és ha még azt is elmondjuk, hogy a múlt évhez hasonlóan az utolsó előadás után értékes jutalomtárgyakat sorsolunk ki, — úgy gondoljuk, népes hallgatóságra számíthatunk. A nyolc előadásból álló sorozatra a látogatási jegy, a részletes programmal együtt, a szakszervezeti bizottságoknál igényelhető. Az országgyűlés honvédelmi bizottsága látogatást tett az Országos Légvédelmi Parancsnokság egyik repülő alakulatánál és ott tartotta ülését. A bizottság tagjai érdeklődéssel tekintették meg az alakulat etedik helikopterét. A „MILLIOMOS SZB” Üdülő a Velencei tó partján A nyári évad végén is forgalmas üdülő udvarán gondolatokba mélyedve találtuk az első „milliomos szb” titkárát. Vajon miért kapták e „címet”? A Magyar Néphadsereg egyik középszintű termelő egységének dolgozói egy évtized alatt milliós értékű, idényjellegű üdülőt teremtettek maguknak. Hozzájárult ehhez a honvédségi vezető szerveknek, a tanácsnak és a szakszervezet központjának támogatása is. A Székesfehérvári Járási Tanács által használatra bocsátott telek csakhamar hangossá vált minden szombat-vasárnap. A kiselejtezett honvédségi autófelépítményekben otthonosan berendezett üdülőhelyiségek alakultak. Egy-két hónap elteltével a telepen égett a villany és saját ivóvizük volt. Sajnos, rövid idő után a területet át kellett adni a Fejér megyei KISZ-nek nyári táborozásra. A tanács által kijelölt új telken azonban egy év leforgása alatt újra élt és működött az új üdülőtelep. Konyha és fedett terasz is épült az időközben feltöltött, befásított telken. Az új nekirugaszkodással elkészült munka már önmagában is kiérdemelte a vezető állami és szakszervezeti szervek elismeré-sét. Pedig az eddigi erőfeszítések eltörpültek az 1964 őszén megindult munka mellett, amikor megkezdődött a Velencei tópart távlati tervek szerinti továbbfejlesztése, mely újabb „honfoglalásra” késztette az üzem szakszervezeti tagságát. Az örök használatra juttatott telken a kedvezményes díjtételű tervek alapján, a kezdéshez szükséges anyagi támogatással megindult a munka a helyenként náddal borított , immár harmadik területen. És 1967 nyarán már „tető alatt” volt a hétvégi üdülő, sok-sok társadalmi munkával. A kőműves kalapácsot most már ki-ki felcserélhette a saját szakmájának megfelelő szerszámmal, mert az épületet alkalmassá kellett tenni az eredeti cél, a társas üdülés, a pihenés céljaira. Beosztástól függetlenül ki-ki megtalálta a saját feladatát, hogy világos legyen az udvar, hogy beton kerüljön az autóparkolóra, hogy kavicsos sétány szakítsa meg a zöld gyepszőnyegeket. Már terebélyesednek a tavasszal elültetett fák, már a kijelölt és felszerelt játszótéren játszanak a dolgozók gyermekei. A „tulajdonosok” ilyen magatartása készteti arra az szb-titkárt, hogy az eddigi eredményeik után, már most tervezze a jövő további feladatait. Az igények növekednek, a tóparti rendezési tervek folyamatosan valóra válnak. Ezért kell már most gondolni a tanácsi szennyvízhálózathoz való csatlakozásra, közös nyári társalgó létesítésére, a nyári sportolási, közös szórakozási lehetőségek bővítésére stb. Ehhez kell megteremteni az anyagi feltételeket, mert a dolgos kezekben a jövőben sem lesz hiány. Biztosíték erre a „Szocialista Üzem”ben valóban élő szocialista szellem. Kincses Károly