Közalkalmazott, 1969 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1969-10-08 / 10. szám

M­E­LLÉ­K­LETE A MN polgári alkalmazottainak EREDMÉNYEK - GONDOK Jó alap a munkához az együttműködési megállapodás A Magyar Néphadsereg polgári alkalmazottainak szakszervezeti mozgalmát a Néphadsereg­ Területi Bizottság irányítja az öt, tröszti szintű szakszervezeti tanács segítségével, széles körű alapszervezeti aktivista hálózatra támaszkodva. Hogyan folyik a szakszervezeti mun­ka, a választott szervek milyen eredményeket értek el a tagság érde­keinek képviseletében — erről kérdezzük most Huber Lajost, a Köz­alkalmazottak Szakszervezetének elnökét. — Melyek a polgári alkal­mazottak körében folyó szak­­szervezeti munka sajátos vo­násai? •­ A területi bizottság a Köz­­alkalmazottak Szakszervezete sa­játos közegén belül is különleges közegben, a néphadsereg terüle­tén végzi munkáját. Az alapszer­vezetek, amelyek az ország leg­különbözőbb helyiségeiben mű­ködnek — figyelembe véve a pol­gári alkalmazottak sokrétű szak­mai tagozódását is —, itt nem ál­talános jellegű, hanem sajátos szervezeti irányítást és segítség­­nyújtást várnak a felsőbb szer­vektől. A szakszervezet központi vezetősége ezért az alapszerveze­tek irányítását elsősorban a terü­leti bizottság és a szakszervezeti tanácsok útján igyekszik megva­lósítani. A polgári alkalmazottakat érin­tő legfontosabb kérdések intézé­sével kapcsolatos szakszervezeti hatáskörök és jogosultságok bi­zonyos megosztása, leadása itt is végbement. Ennek eredménye­ként közép és alsóbb szinten nö­vekedett mind a parancsnokok, mind a szakszervezeti szervek hatásköre, önállósága és felelős­sége. Ezzel megerősödött a szak­­szervezeti szervek érdekvédelmi szerepe, javult a dolgozók ügyei­nek intézése. A hatáskörök tar­talmát, a dolgozók jogait és köte­lességeit meghatározza a szak­­szervezetünk elnökségével egyet­értésben kiadott 37/1967. HM-uta­­sítás a Munka Törvénykönyvének a néphadseregben történő végre­hajtásáról, valamint a Néphad­­seregi Területi Bizottsággal egyetértésben megjelent több fontos utasítás, mint például a MN Pénzügyi Főnök 40. és 50. sz. utasítása a bérgazdálkodásról, a polgári alkalmazottak bérezésé­ről, vagy a 33. sz. utasítás a csök­kent munkaképességűek helyze­tének rendezéséről. Az eredmé­nyek ellenére azonban az alap­szervezeteknél a problémák meg­oldása sok esetben még mindig nehézkes és bonyolult. Érezhető ez még az önálló gazdálkodást folytató üzemeknél, intézmények­nél is. — Milyen mutatói vannak ■ a szakszervezeti munka ered- l ményességének e területen?­­ — A szakszervezet minden szinten igyekszik betölteni érdek­­védelmi, érdekképviseleti szere­pét. Ezért fejlesztjük minden te­rületen együttműködésünket és munkakapcsolatunkat az illetékes szervekkel. Ezt szolgálja a szak­­szervezet elnöksége és a minisz­térium között kötött együttműkö­dési megállapodás is, amely a polgári alkalmazottak élet- és munkakörülményeivel, szociális ellátottságával, a dolgozók erköl­csi és anyagi megbecsülésével kapcsolatban nemcsak felső szint­re vonatkozó megállapodást tar­talmaz, hanem munkahelyi, alap­szervezeti szintre is. A közös erő­feszítések eredménye, hogy a múlt évben valamennyi munka­körben emelkedtek a bérek. Az 1969. évi egyszeri kétheti illet­ménynek megfelelő jutalmat is figyelembe véve, a bérek, jövedel­mek a polgári alkalmazottak kö­rében kb. hat százalékkal emel­kedtek. A területi bizottság helyesen igyekszik fejleszteni rétegpoliti­káját. Figyelemmel kíséri az egyes dolgozórétegek helyzetét, sajátos gondjait, ami annál is in­kább szükséges, mert ezt az egészségügyi intézmények, a tan­intézetek dolgozói különösen el­várják. A szakszervezet nevelő, felvilá­gosító munkájának is köszönhető, hogy az utóbbi években növe­kedett a polgári alkalmazottak szakmai, politikai felkészültsége, aktivitása, erősödött a munkafe­gyelem­ .Kétségtelen, hogy mun­kájukkal jelentősen hozzájárul­nak a néphadsereg feladatainak eredményes végrehajtásához. A polgári alkalmazottak politikai érdeklődésére egyébként jellem­ző, hogy tavaly több ezren tanul­tak a „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamon. A dolgo­zói, kulturális és szakmai színvo­nalának emelkedését mutatja a vetélkedők sikere is. Minden munkahelyen — ahol az lehetsé­­g Folytatás a 2. oldalon.)­­ Sokszor hallottuk, olvastuk már, hogy a szocialista brigádok célja: egymással összetartani, jól­ dolgozni és jól tanulni, törődni azzal, mi történik a világban, vagyis emberségesen élni. Mit valósított meg mindebből a Hír­­adóanyagjavító Üzemének Átvi­teltechnika és géptávíró három­szoros szocialista brigádja. Több mint tíz éve alakultak. A „kivá­ló” címet 1968-ban nyerték el. A közelmúltban az üzem és a párt­vezetőség fontos kéréssel fordult hozzájuk és ők szokás szerint is­mét összefogtak és határidőre teljesítették a munkát. — Korábban az egyéni munka jellemezte az embereket — mondja Juhász őrnagy elvtárs. — Amióta brigádban dolgoznak, a kollektíva érdekeit tartják a leg­fontosabbnak, de így találják meg egyéni számításaikat is. Nemcsak egymás munkáját sajá­títják el , hogy alkalmasint he­lyettesíteni tudjanak, hanem a régi szakemberek maximális se­gítséget nyújtanak a fiatalabbak­nak. Ehhez mindjárt egy kézzelfog­ható példa: több évvel ezelőtt, bizonyos berendezések javítását csak egy ktsz közbeiktatásával lehetett megoldani. A ktsz sok­szor késett, munkája is hagyott kívánni valót. A brigád felaján­lotta, hogy a lemaradást felszá­molja és az egyénileg vállalt többletmunkák mellett, egy mun­kaszervezési kérdést is megol­dottak. A csoport szakszervezeti bizalmija, Szabó László vállalta, hogy megtanulja a ktsz-ben vég­zett munkát. Sikeresen elvégezte azt a tanfolyamot, amit hivatal­ból sem lett volna köteles. Az eredmény: egy év alatt a lemara­dást e munkáknál teljesen meg­szüntették. Más: Egy éve körülbelül, hogy másik telephelyre költözködtek. A parancsnok szerint: „Ahogy bejöttünk az egyik részen, a fes­tők előttünk vitték ki a másik ol­dalon a létrákat”. Az üzemrész kollektívája, s főként ez a brigád vállalta, hogy a költözködés miat­ti munkakiesést a legrövidebbre rövidítik. Nem várták meg, amíg az épületet kulcsra készen átad­ják, maguk takarítottak, maguk költözködtek. A kerítést társadal­mi munkában csinálták. Még de­cemberben is dolgoztak, mond­ván: „5—6 fokos hidegben még nem fázik az ember — ha dolgo­zik.” A parkosításban pedig az egész személyi állomány segédke­zett, biztos sok tenyér hólyagos lett, mire ezt a szép környezetet megteremtették. Kik ezek a fiúk? Kik ezek a férfiak? Az üzemrész parancsnoka mar­káns egyéniség. Húsz éve párt­funkcionárius, nyolc évig párttit­kár volt, két éve — tanulmányai miatt — párttitkár-helyettes. A brigád művezetője, Eszes László, egyben az szb munkavé­delmi felelőse, ez év április 4-én kiváló dolgozó kitüntetést kapott, KISZ-titkár volt. Középtermetű szőlő, fiatalember, ambiciózus, de Szerény is és bizonyára mind­két tulajdonsága hozzájárul az eredményekhez. Sárközi Ferenc brigádvezető, a polgári alkalmazottak KISZ-tit­­kára, az szb ágit. prop. és sport­felelőse. Magas, barna, élénk fia­talember, gyorsan és helyesen mér fel egy-egy helyzetet. Szína Lajos az üzemrész szb­­titkára, legfejlettebb a szakmá­ban. Ő már családjával együtt ideköltözött. Háromszobás örök­lakást vettek. Kétéves kislánya van: „Az a szemefénye az ember­nek, ugye.” 1950 óta dolgozik ezen a helyen, már egyénileg is kapott kiváló kitüntetést. „Most a szocialista üzemrész címet sze­retnénk elérni” — mondja. Fehér László kézfogása szinte sejteti, hogy versenyszerűen spor­tolt. Közép- és félnehéz­súlyban a Honvédban bokszolt, egyszeres magyar bajnok, élversenyző, aki a munkában egyénileg is meg­szerezte már a kiváló kitüntetést. Horváth Dezső lakásépítésénél a brigád segédkezett. Géptávíró műszerésznek szeretné magát át­képezni. „Nekem szakmailag elő­nyösebb, a vállalatnak is hasznos. Remélem sokáig együtt mara­dunk, mert tényleg jól összeko­­vácsolódott a brigád.” Kiss 111. József amatőr rádiós: „A mi szakmánkban a munka­hely változás jobban érződik, nem lehet azonnal azonos terme­lést elérni. Itt, bármikor akárki­hez fordultam, segítettek.” Heim László ipari tanuló korá­ban került ide. Mellékesen az OKISZ Erkel Ferenc énekkará­ban énekel, fuvolázni is tanul, később mellékkeresetnek­­szeret­né felhasználni. És sorolhatnánk tovább: még egy egyénileg kiváló dolgozó: Kiss II. József, Pataki Imre, aki szintén tíz éve van itt, Bíró Jó­zsef­né, és a többi fiatal: Pálvöl­­gyi Béla, Király Zoltán, akik ha nem is ezernyelvű, de megértő, egymást becsülő brigádmozga­lomból kitűnőre vizsgáztak. Sarkady Mari* Emberségesen élni Sokoldalú, aktuális, érdekes Előadások a Központi Klubban­ ­ A Magyar Néphadsereg Központi Klubja és a Közalkal­mazottak Szakszervezete Nép­hadsereg­ Területi Bizottsága ez évben is minden hónap utolsó pénteki napján előadást tart a szakszervezeti aktivisták részére. Az előző években a sorozat kere­tében a szakszervezeti munka egyes területeiről, s ez évben a közélet és a közművelődés kérdé­seiről hallhatnak magas színvo­nalú előadásokat. Október 31-én a VII. Szakszer­vezeti Világkongresszusról szá­mol be egy résztvevő, s megis­merkednek majd hallgatóink a mi szakszervezetünk múltjával, küzdelmeivel is. A társadalmi ünnepek rende­zése még sok helyen okoz prob­lémát, erről is kívánunk megfe­lelő szakemberrel előadást tarta­ni, segítséget nyújtani. A közművelődési problémák sorozatban a korszerű műveltség­gel, a szocialista kultúra és a kulturális forradalom fogalmá­val, művelődésügyünk párt- és állami irányításával foglalko­zunk. A „Mai magyar irodalom” cí­mű előadásra egy SZOT-díjas ne­ves írónkat kívánjuk felkérni, egyben ismertetjük, népszerűsít­jük az Olvasó népért-mozgalmat, az irodalmi nevelés szakszerve­zeti feladataival együtt. Az emberekkel való bánásmód egyes pszichológiai problémáiról, a munkahelyi légkör összetevői­ről, a munka hatásáról a szemé­lyiség fejlődésére, a szakszerve­zeti aktivisták feladatairól a jó munkahelyi légkör kialakításá­ban — munkapszichológus tájé­koztat majd. A felsorolt témák mind olya­nok, melyek nemcsak aktivistá­kat, de más érdeklődőket is von­zanak és ha még azt is elmond­juk, hogy a múlt évhez hason­lóan az utolsó előadás után érté­kes jutalomtárgyakat sorsolunk ki, — úgy gondoljuk, népes hall­gatóságra számíthatunk. A nyolc előadásból álló soro­zatra a látogatási jegy, a részle­tes programmal együtt, a szak­­szervezeti bizottságoknál igényel­hető. Az országgyűlés honvédelmi bizottsága látogatást tett az Országos Légvédelmi Parancsnokság egyik repülő alakulatánál és ott tartotta ülését. A bizottság tagjai érdeklődéssel tekintették meg az alakulat etedik helikopterét. A „MILLIOMOS SZB” Üdülő a Velencei tó partján­ ­ A nyári évad végén is for­galmas üdülő udvarán gondola­tokba mélyedve találtuk az első „milliomos szb” titkárát. Vajon miért kapták e „címet”? A Magyar Néphadsereg egyik középszintű termelő egységének dolgozói egy évtized alatt milliós értékű, idényjellegű üdülőt te­remtettek maguknak. Hozzájárult ehhez a honvédségi vezető szer­veknek, a tanácsnak és a szak­­szervezet központjának támoga­tása is. A Székesfehérvári Járási Tanács által használatra bocsá­tott telek csakhamar hangossá vált minden szombat-vasárnap. A kiselejtezett honvédségi autó­felépítményekben otthonosan be­rendezett üdülőhelyiségek ala­kultak. Egy-két hónap elteltével a telepen égett a villany és saját ivóvizük volt. Sajnos, rövid idő után a terü­letet át kellett adni a Fejér me­gyei KISZ-nek nyári táborozásra. A tanács által kijelölt új telken azonban egy év leforgása alatt újra élt és működött az új üdü­lőtelep. Konyha és fedett terasz is épült az időközben feltöltött, befásított telken. Az új nekirugaszkodással elké­szült munka már önmagában is kiérdemelte a vezető állami és szakszervezeti szervek elismeré-­­sét. Pedig az eddigi erőfeszítések eltörpültek az 1964 őszén megin­dult munka mellett, amikor meg­kezdődött a Velencei tópart táv­lati tervek szerinti továbbfejlesz­tése, mely újabb „honfoglalásra” késztette az üzem szakszervezeti tagságát. Az örök használatra juttatott telken a kedvezményes díjtételű tervek alapján, a kezdéshez szük­séges anyagi támogatással meg­indult a munka a helyenként náddal borított , immár harma­dik területen. És 1967 nyarán már „tető alatt” volt a hétvégi üdülő, sok-sok társadalmi mun­kával. A kőműves kalapácsot most már ki-ki felcserélhette a saját szakmájának megfelelő szerszámmal, mert az épületet al­­kalmassá kellett tenni az eredeti cél, a társas üdülés, a pihenés céljaira. Beosztástól függetlenül ki-ki megtalálta a saját felada­tát, hogy világos legyen az udvar, hogy beton kerüljön az autópar­kolóra, hogy kavicsos sétány sza­kítsa meg a zöld gyepszőnyege­­ket. Már terebélyesednek a ta­vasszal elültetett fák, már a ki­jelölt és felszerelt játszótéren játszanak a dolgozók gyermekei. A „tulajdonosok” ilyen maga­tartása készteti arra az szb-tit­­kárt, hogy az eddigi eredményeik után, már most tervezze a jövő további feladatait. Az igények növekednek, a tóparti rendezési tervek folyamatosan valóra vál­nak. Ezért kell már most gondol­ni a tanácsi szennyvízhálózathoz való csatlakozásra, közös nyári társalgó létesítésére, a nyári sportolási, közös szórakozási le­hetőségek bővítésére stb. Ehhez kell megteremteni az anyagi fel­tételeket, mert a dolgos kezekben a jövőben sem lesz hiány. Bizto­síték erre a „Szocialista Üzem”­­ben valóban élő szocialista szel­lem. Kincses Károly

Next