Közbiztonság, 1911 (18. évfolyam, 1-50. szám)

1911-01-02 / 1. szám

1911. január 2. Itt virágzott csak igazán a bűn. A vendéglő a lehető legolcsóbb volt, de a vendégek legnagyobb része azt a néhány fillért sem tudta a legtöbbször megfizetni. És ilyenkor a vendéglős mindig adott nekik egy darab kenyeret, egy kevés ételmaradékot. Hálás vendégei nem is maradtak el akkor sem, ha volt pénzük. Persze, ez a vendéglős nem igen gazdagodott meg vendégeiből, csak éppen, hogy­ meg tudott élni. Utóda már kidobta ezeket a vendégeket, elegánsan berendezte a helyiséget és nem sok idő alatt vagyonra tett szert. Azért természetesen sok csapszék van Parisban ma is, melyeket kizárólag apacheok látogatnak. Kivált a táncostermek a Faubourg st. Antoin mellék­utcáin. Ott táncolják a híres apache-táncot, az igazi és valódi valse chaloupét, melyet nem szabad­ a variéták rossz utánzataival összetéveszteni. Buja, érzéki tánc, átérzett szép a maga nemében. Az apacheok fegyverkezése. Minden apache természetesen fel van fegyver­kezve. Revolver és bicska ez a legközönségesebb. Mások, nehogy a fegyverviselésre kiadott törvény megszegése miatt lebüntessék és ezért letartóztassák őket, borotvával, egy nem kevésbbé borzasztó fegy­verrel, látják el magukat, megint mások előszere­tettel viszik magukkal az osse de moutont , egy u­riilapockát, melyet veszedelmesen tudnak forgatni. Az amerikai boxert is szeretik. A fegyvert az ing és nadrágszíj között tartják, s ha egy razzia rajtuk üt, leeresztik a csizmába. Többnyire kémjeik révén előre tudják, mikor van r­azzia s akkor a korcsmá­­rosnak adják őrizetbe a fegyvereket. Még más védő­szerük is van a letartóztatás ellen. A munkakönyv. Egyik apache, aki asztalos mesterséget tanult — pro forma — műhelyt állít fel, s minden barátját fel­fogadja segédjének. Valamennyi így munkakönyvet kap. Mások megint hivatalosan camelot-oknak, ujság­­elárusokként szerepelnek, rendesen egy igazi came­­lot-sal társulva, aki az apachenak ujságpéldányait is árusítja. Az apacheok gyakran változtatják lakóhelyüket. Ha nem félnek letartóztatástól, maison meublees-ek­­ben laknak, különben azokban a menedékekben húzzák meg magukat, hol három sousért asztalon, asztal alatt, egy padon, a lépcsőn lehet aludni. tansága kétségtelenül a legjobb — az itteni apacheok , a rasszok nem zavarnak sok vizet.) Hogy Páris apacheváros számba megy, azt sajtójának köszönheti, mely sportot csinál már rég abból, hogy naponta apache-bűntényeket felfedezzen és dramatizáljon. Minden városban óvakodnak attól, hogy tolvaj­i rabló­ meséket felfújjanak, Párisban ép az a divat. A bűn romantikája nagyon lefoglalta a lapokat. (Budapesten sincs különb. A szerkesztő.) Az tény azonban: Franciaországban és más or­szágban is a bűntények száma és ép úgy a gonosztevők száma emelkedőben van. Ezt különböző okoknak lehet tulajdonítani. A nagyközönség és sok teoretikus az alkohol rovására írja a következetes emelkedést. En­nek a kártékony szerepe azonban nem túl nagy. Van­nak más, fontossabb okok. Ezek közzé tartozik a hu­manitás előtörtetése, mely a büntetések enyhítésé­ben grasszál, s egyáltalán nem alkalmas a gonoszte­vők visszariasztására. A modern letartóztatási inté­zetek sem felelnek meg a célnak. Nem egy mai fegy­­ház érdemli meg e palota nevet. A fogvalevők azokban ott jobban vannak, mint odahaza, a nyomor és piszok­tanyákon. Ha az elítéltekkel nem is szabad ember­telenül bánni, az viszont oktalanság téli üdülésükre palotákat berendezni. A bünglorifikálásnak annak a sajátszerű kíváncsi­ságnak, melylyel ma a publikum a bűn világa és hősei felé fordul, is része van a bűntények szaporodásában. Sok apachenak apotéosisává vált a guillotine. Neveik leszármaznak az utókorra, utolsó mondásaik fel­esznek jegyezve, hasábos tudósítások jönnek, fény­képük mindenütt látható. Száz ember közül huszonöt nem tudja, ki volt Kant, a Jánossyak és Vitális Imrék esetét azonban mindenki tudja. Itt a hiba. Miért szaporodnak az apacheok? A köztudat Párist az apacheok városának nézi. Erős túlzás. Apache-bűntények sűrűn fordulnak ugyan elő Párisban, de egyebütt nagy városokban is. Párisban sem az idegennek, sem a jól szituált polgárnak nem kell az apacheoktól tartani. Az apa­cheok bűntényei az apacheok ellen és a velük érint­kezésbe jövő néprétegek ellen irányulnak többnyire. A többi : betörés, gyilkosság nincs több Párisban, mint London, Berlin és Bécsben. (Budapest)közösz­ K­aposvár. Lengyel Pál Kaposvár, a vasúti állomással szemben. Az utazó uraknak kedvezményes árak. Bel- és külföldi lapok. Pontos és figyelmes kiszolgálás. Tisztán kezelt fal­borok. Előkelő szálloda, 20 elegánsan modern be­rendezett szoba. Étterem egész éjjel nyitva. Lobi­n F­erenc vendéglős Kaposvár, János- és Fő-utca sarok. Kitűnő konyha, tisztán kezelt borok. Pontos és előzékeny kiszol­gálás. SCHÖN OSZKÁR Kaposvár. Bruxne kávéház és Seccessió-mulató tu­lajdonosa. Szolid női kiszolgálás. Szinház után hi­deg buffet. Egész éjjel nyitva. Tisztán kezelt borok. Magyar és francia pezsgők.__________ Lengyel József vendéglős Kaposvár, Fő­ utca 12. sz. Kitűnő magyar konyha, kitűnő borok. Kőbányai és Kaposvári sör. Legszebb kerthelyiség a „Dunántúl“ 1000 személyre. Rózsa János Kaposvár, Fő-utca 31. (Saját ház.) Vegyészeti r­uhatisztító, gyom­rozó, ágytolltisztító, mechanikai szőnyegportalanító és gőzműfestő gyára. A gyár­­saját villámteleppel rendelkezik, az összes vasalá­sok villámmal történnek, miáltal a ruha sokkal jobban megkíméltetik, mint a régi módszer szerint. Készíti­­ a legjobb minőségű zománcozott vaslemez­edényeket, műszaki, egészségügyi és tejgazdasági cikkeket, szab. tejkannát és kaszakőtartót. Továb­bá gyárt: füstcsöveket egyenes, körív, vagy francia alakban, a legszebb kivitelben, valamint horgany­zott vedreket, dézsákat és mosófazekakat. Megren­delések a gyári irodába, Losoncra, intézendők. Rakottyay György és Társai. Ajánlható cégek és legolcsóbb bevásárlási források* L­osonc. Nagyvárad. SCHWAB GUSZCRV Vasúti szálloda Losonc. Igen alkalmas későn érkezők és korán el­utazóknak. 28 újonnan berendezett szobával. Vil­lanyvilágítás. Központi fűtés. Vízvezeték. SZŰSZ MIKSA E. E. n. K. E. Máza Losonc. Kitűnő italok. Besi- és külföldi lapok. Elő­zékeny és szolid .­kiszolgálás. Szandricz Mór­i­ őzmosó, vegytisztító- és szikvizgyár betéti­ társa­ság. Nagyvárad. SZÍNHÁZI BODEGA ÉS BOROZÓ Nagyvárad. Elite közönség találkája. Egész éjjel nyitva. Tulajdonos: Pollák Gyula. Gosonci Mi és ezüstárusgyár Pázmán Gyula és társai. Alpacca ezüst- és china­­ezüstáruk. Kávé, mokka- és thea-készletek. Alkal­mi ajándéktárgyak. Virág- és gyümölcstartók. Ke­nyérkosár. Dohányzókészlet. Gyertyatartók. Arany, ezüstözési és vésnöki osztály. Monogramm- és cí­­mer­vésés. Iparművészeti tárgyak. Versenydíjak. Jubileumi emléktárgyak. Egyházi felszerelések. Tervrajzokkal, költségvetéssel szívesen szolgálunk. Ösztreicffer József szalon halletza Nagyvárad, Szent László-tér 2. szám. A legna­gyobb komforttal berendezett kávéház. A város elő­kelőségének találkozó helye. Színházi vacsora. Fe­dett terasz. Hetenkint kétszer katonazene. Bel- és külföldi lapok. Pontos kiszolgálás. Hazai folyékony szénsavgyár Reif József, Nagyvárad. Hartstein és Őrsés L.Orfúz Kristály Műjéggyár, Gőzmosóda, Vegytisztító és Szikvizgyár társaság. Saját gyártelep: Nagyvárad, Gilányi­ utca 5—7. Helyi és vidéki telefon: 398­ szám. Sürgönyeim: Gőzmosóda. Losonci Magyar Bádog- és Vasedény-Zománcozó-Gyár K Ö Z B 1 Z T 0 N S A G 9 A Gellérthegy sensacioja.­ ­— Detectiv-emlékeimből. — Irta: Beck­ István. 1897 június elején a budai oldal csöndes magá­nyát egy szép nyári reggelen rémes rablógyilkos­ság híre verte fel. A Gellérthegy délnyugati olda­lán, a Hadnagy-utca végén ugyanis üres, bekeritet­­len telken, apró fabódé közelében, egy teljesen szét­roncsolt agyvelejű, agyonvert, úri kinézésű fiatal­embert találtak, akinek kilétét egyelőre senki sem tudta. Zsebei ki voltak forgatva, ruhájából minden tárgy hiányzott. A hulla körül dulakodás nyomai, véres­ kődarabok voltak láthatók, miből meg lehetett állapítani, hogy az illetőt vagy megelőző este későn gyilkolhatták meg, vagy pedig az éj folyamán. A detektívtestület, mint ilyenkor szokásos, kedves emlékű volt főnöke, Szombatfalvi Albert rendőrtanácsos vezetésével azonnal megjelent ott, d­e bizony a helyszín kevés támpontot nyújtott a nyomozás megindítására. A tettesek egyáltalán semmi bűnjelt maguk után nem hagytak, a meg­gyilkolt és kirabolt egyén kiléte is teljesen isme­retlen volt. A helyszínen való puhatolózás után annyit mégis meg lehetett állapítani, hogy a meggyilkoltat a megelőző napon két feltűnően elegánsan öltözött fiatal férfi társaságában látták. A nyomozat tehát ebben az irányban indult meg. Főnökünk Szombat­falvi Albert a nyomozással­ szerény személyemet és Bezdek Károly volt kollégámat bízta meg. Nekünk természetesen első feladatunk volt, hogy megálla­pítsuk az áldozat kilétét, ami elég gyorsan sikerült is. Megtudtuk, hogy a meggyilkolt egy jóhírű ék­szerésznek, Appelnak 22—23 éves gyöngeelméjű A rablógyilkosság színhelye. (Ebben a­­kis, elhagyatott kunyhóban verte agyon Hegyi és Fuchs az Appel fiút.) hebegően beszélő, fia volt. Az apa elmondotta, hogy fia kiknek a társaságában szokott megfordulni, egyben közölte azt is, hogy nála eltávozása alkal­mával nagyon sok értékes ékszer volt, mert amikor hazulról eltávozott, azokat magával vitte azzal, hogy egy igen előkelő vevőhöz megy, ki az ékszerek kö­zül válogatni akar. A nyomozás tehát ezen a fona­lon indult meg. A szerencse is véletlen mindjárt se­gítségünkre jött, mert egyik volt kollégám P. G. egy zálogházban Fuchs Mátyás, ismert orfeum­ gavallért, ékszerek elzálogosításán érte. Gyanús lévén előtte a dolog, igazolásra hívta fel a gentle­mant. Miután akkor még nem volt köztudomású

Next