Közérdek, 1891. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1891-01-04 / 1. szám
TÁRSADALMI-, KÖZGAZDASÁGI-, JOGI-, KÖZIGAZGATÁSI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. * Előfizetési dijak: * Egész évre ... 6 frt — kr. £ 1í Félévre . . . . 3 frt — kr. 13 * Negyedévre . . 1 frt 50 kr. * Egy hóra . . . . — 50 kr . * - ♦ III-ik évfolyam. MEGJELEN MINDEN VASARNAP. Felelős szerkesztö és laptulajdonos. 'ö.gryvéd.. GÁLFFY BÁLINT, KisteLó. I 1-ső szám. Marosvásárhelytt, 1891. január 4. «? SZERKESZTŐSÉG- 18? PÁLFFY MIHÁLY, Hirdetések (lj^ ^ ■** Egy kétszer hasábozott garmond sor vagy annak térmértéke 15 kr. Bélyegdij minden beigtatás után 30 kr. Nyilttér soronként 8© kr. »T Bolyai-utcza 15-ik szám a kora X .• a lap szellemi részét illető közle- $ £ rvények, valamint az előfizetések » * és reclamátiok intézendők. v ICiadóHivatal: a Helyi tK r. H. l.-isls. xiyona.d.ájá’toaaa.- ^ V — Kiiiratot nem kiudunk vlisia. TM ♦ iG. tUak bérmentes leveleket fogadnak el. Előfizetési felhívás. Lapunk másfél év óta szolgálja a közérdeket s e rövid idő alatt azt hisszük, hogy őszinte igaz törekvésünknek szerény tehetségünkhöz képest mégis feleltünk. Küzdöttünk a kezdet nehézségeivel, de kitartásunk nem hanyatlott, az olykor mutatkozó közöny alatt sem, fogyatkozásaink még ösztökéltek, hogy munkáljunk annál szorgalmasabban. Most meg a gyakrabban belépő új előfizetők érdeklődése lelkesít. Czélunk a lelkes munkában el nem lankadni. Amennyire lapunk keretes iránya megengedi, előharczosai leszünk a közügyeknek, kimerítő véleményt osztunk az egyesekkel, támogatója leszünk a közgazdaságnak, iparnak, kereskedelemnek, ismertetője a jogszolgáltatásnak, s a törvényeinkben a gyakorlat által feltüntetett hézagoknak. Mivelője tárczákban, Csarnokokban a szépirodalomnak, azonfelül még igyekszünk hírrovatunkat minél változatosabbá tenni egy-egy kis ötletecskével, humorral. Hála az Égnek munkatársaink fiatal erőkből már izmos gárdává alakult, mi nem kímélünk, fáradságot anyagi áldozatot, hogy azt minél jobbá szervezzük a nemes olvasóközönség ínyére, hasznára, élvezetére mulattatására. Kartársaink, valamint a jogkereső közönségnek jövőben is a kir. táblai értesítő adásával hasznosat szolgáltatunk s előfizetőinknek kívánatra a kir. táblánknál levő ügynök miben állásáról postai, vagy távirati utón díjmentes értesítést adunk. A „KÖZÉRDEK“ EREDETI TÁRCZÁJA. AZ Ó fiA MÁR. . . Az óra már éjfélre jár. Egy év magát most járja le. Egyre lassabban ver, dobog Fájdalomterhes kebele. Éjjféltátött... Egy végsőhaj... Egy ének végét hántolom .Jensin az uj év itt talál, Ami a múltat siratom! Felszeghy Dezső. ff mce 'EGY ESM MAROSVÁSÁRHELYEN 849-BEN. Február Kepén volt. Bem Medgyesen sürgönyt katt Besztercnéről, hogy Urbán betört Bukóréból s nyomul elé Deés és Kolozsvár. fe Négy óra alatt egy kis hadosztály : gyilok, huszárság és ágyuk — útban volt aros-Vásárhely felé azon parancsa), 14 óra alatt Beszterczét megkerülve, a Bárra siessen, s az osztrák betörd fegyvereit ő visszavonulásra kényszerítse, vagy hátulról tzáilolja és semmisítse meg. A mint paranccs előtt Bem fővezértől, úgy jön végrehajtva. Másnap este már hátában volt a magyarság Urbánnak. ő visszahúzódott, de a magyar hadosztály Jádnál utolérte, ütközetre kényszeritette s teljesen megverve, eszeveszetten szalasztotta vissza Bukovinába. Én is e hadosztályban voltam, a Mátyáshuszárok I-ső századával. — Estére értünk Maros-Vásárhelyre s Darzsi János huszárbajtársam magához hivott szállására; anyjának ajánlott, mint barátját, az szívesen fogadott, estére társaság lévén házához hiva, engem is meghívott. „Legyen szerencsénk hadnagy úrhoz — monda megnyerő gyöngédséggel — kijut önöknek a had fáradalmaiból bőven, élvezze pár óráig a polgári élet örömét“. Szívesen fogadtam el, hisz már az ötödik hete telt, hogy emberek között nem voltam ; mezőn, havan, csatasorban töltötte táborunk életét, ütközetből ütközetbe ment, győzve s győzelve, puska- és ágyutűz között járta be a fél országot. Ekkor vonult vala Bem Vízaknáról megverve Piskiig, ott ő zúzta össze b. Pucher táborát, s onnan utána és nyomában, üldözni látszott őt Szeben felé; de Szászsebesnél hadi csellel élt, őt futni engedte, maga pedig mint egy második Hannibál átszállította sergeit a hegyek járatlan ormain Medgyesre, ott védő állást vett, s várva a székely segéderő érkezését onnan küldötte említett kis hadát oda,a hol veszély fenyegette Erdélyt. Midőn átöltözve úrnőnk salonjában megjelentem, három ifjú nőt találtam körében, a kiknek bemutatott: „Koronka Lászlóné barátnőm s kedves lakóm, monda az elsőnél, Görög Károlyné, Bem tábornok háziasszonya, Török János tanárnő”, így nevezé meg s másik kettőt, s engem, mint Kossuth huszár hadnagyot mutatott be, fia barátját. Én bocsánatot kérve, Mátyás-huszárra igazitám nevem. „Ismerem ezt a históriát — jegyző meg kedves nyájassággal — de azt is tudom, hogy előbbi nevöket most az átkeresztelő* után is inkább szeretik hadnagy urék“. „Tehát ajánlom nektek kedves barátnőim J. E. Mátyáshuszár hadnagyot" — ismétlé a helyesbített bemutatást divajkodó hangnyomattal. Tiszta fényár terjedt szét ragyogó csilá - árokból és asztali lámpákból, gazdag selyem és bársony bútorok fejér és virágos hímzés ; Idel díszítve, az ablakok függöny tartó kereteiről nehéz selyem és brüsszeli csipke füg- gönyök omlottak alá aranyos bojtű leszorító zsinórral; középben és a szögleteken keleti növények s élő virággal megrakott állványok gyönyörködtették a szemet s üdítették a kedélyt. Minden mutatta, hogy a ház úrnője az erdélyi középosztály egyik leggazdagabbikas osztályának minden kényelmét ismeri és élvezi. Neve: a gazdag Derzsiné volt. Az esti lámpafény a női szépségek jobban kitűntek, sőt fokozni szokta; a homlok derűje, az arcz vidámsága, a szemekben égő tűz, s az ajkakon el-el lebbenő mosoly festői szint adnak a női bájnak. — E szép nőket együtt a fényárban látva, azt hittem, tündérek között vagyok. Hogy valót írok, igazolja az, hogy emlékezetem oly nagy idő közi életem oly sok kiállott viszontagságai és szenvedései után is így megőrizte e pillanatnak benyomásait. A ház úrnője magas, igazi magyar termetű nő, a rerdőre tejét, mint a patyolat, könnyű pírral elöntve, merengő szemében rejtett szinében s élénk érzelemvilág fejeződött ki, a szempillák fekete ive, s a gazdag hajzat, melyet szép magyar főkötő fedett kettőztette az alak érdekességét. Azok közé a nők közé tartozott, a kiket az emberek rátartóknak mondanak komolyságukért, hidegeknek önérzetükért, pedig az a női kecs egyik titka. S a ház úrnője ennek birtokában volt — közszeretet tárgya mégis, tisztelt társadalomban, háza sűrűn látogatott. Koronkáné közép termetű, görög orr, finom metszetű mosolygó ajkak, szemeinek nézése igéző, mély érzést árult el, szavai gazdag kedélyt s gondolkodó elmét. Szíz volt azokban és erő. Olvasottsága a szellem nagy mértékű fejlettségét s önálló munkásságát mutatta. Növekedő fiacskáin szeretettel csüngött. Honleányi felfogása eszménység. Hölgy korában a szép Matyis Matinik fonék, kegyét fél Marosszék ifjúsága kereste, s Koronka László fiskális ügyvéd nyerte meg. Görög Károlyné magas, karcsú, kitűnő szép szőke hölgy, tekintete rokonszenves, modora finom, megnyerő; eredete szász, a germán faj sentzentalismusa nélkül, érzülete, magyar; büszke volt, hogy Bem tábornok az ő házában lakott, s ebben ő költözni segített s tőle emléket kért. Visszaemlékezések Szabadságharczunk Történeteire czimü könyvemben méltattam erényeit. A SZERKESZTŐSÉG, ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre......................6 frt- kr. Félévre.......................3 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Egy hóra............................— 50 kr. Városi közügyek. tv Városunk törvényhatósági bizottsága f. hó 22-én d. u. 3 órakor a városház nagytermében, a főispán az ő maga jávóllétében Geréb Béla polgármester úr elnöklete alatt s a bizottsági tagok tekintélyes számbani részvéte mellett azok rendkívüli közgyűlése tartatván, a kitűzött 22 tárgy közül ezúttal csak is azon tanácsi előterjesztésre, mint a várost és lakosságát különösen érdeklő tárgyra szorítkozunk, mely az építendő rendes laktanyára vonatkozik. Tudja ugyanis, hogy városunkban egy szükségbeli, vagyis fiók laktanyának a fennálló városhoz kapcsolólag való építésére nézve a 12. hadtestparancsnoksággal már ezelőtt 3 évvel a tárgyalás befejeztetvén, a tervek és költségvetés Adler Károly miskolczi mérnök által 800 frt dij fizetés mellett elkészíttettek. S ezeknek jóváhagyás végett felsőbb helyre tett felterjesztésekor a város közönsége oda utasittatott, hogy még egy alternrtiv építkezési tervet és költségvetést is készíttessen. kevesebb létszámra az előbbinél. Városunk törvényhatósága ezen felsőbb rendeletnek is engedelmeskedve, nevezett mérnök által ezen alterntív tervet és költségvetést is elkészíttető, amiért 400 irtot fizetett. S felterjesztvén jóváhagyás végett, várta ennek mielőbbi megerősítését, hogy a szükségeltető építési költségnek törlesztőkamat mellett kölcsönvehetésére a kellő lépéseket megtehesse. Táplált reményében azonban nagyot csalatkozott. Mert ahelyett, hogy költségesen készíttetett építési tervei és költségvetései közül bármelyik jóváhagyást nyert volna, 1890. évi május havában arra ébredt, hogy felterjesztett munkálatai a belügyminister ur önmagának leirata szerint a kereskedelemügyi ministerium műszaki osztálya által részletes felülvizsgálatra, mit merőben haszonvehetetlenek, érdemesnek sem találtattak. Ez okán most már harmadízben utasíttatott a város közönsége egy szabályszerű (rendes) laktanyának építésére. Ezen sarkosódik tehát a bevezetésben említett tárgyalás. Mert ugyanis a városi tanács a belügyministeri rendelet következtében a 12-ik hadtestparancsnoksággal magát érintkezésbe tevén, végre-valahára azon megállapodás jött létre, hogy az ebbeli tárgyalás 1. évi deczember hó 15-én Joco Marosvásárhelyet megkezdessék. E végre kiküldve volt katonai részről egy műszaki ezredes, egy műszaki igazgató, egy hadbiztos, egy ezredorvos és egy százados. Deczember hó 15 én d. e. a tárgyalás megkezdettén, polgármester, mint a vegyes bizottság vezetője kinyilatkoztatá, hogy a város kész egy rendes laktanya építésére. A katonaság részéről azonban nyilváníttatott, hogy részletes tárgyalásba csak az esetben bocsátkozhatik, ha e hóban hozandó közgyűlési határozat alapján még 1891. január hó 1-seje előtt a 12. hadtest parancsnokságot a felől értesíteték, hogy kész egy rendes laktanyát 1 ezredtörzs, 1 zászlóaljtörzs, 6 gyalogszázad és 1 vadász pótszázad-keret számára építtetni, s az előkészületeket azonnal megtenni, az építést pedig a tervezet jóváhagyása után 1891-ben megkezdeni. Ellen esetben a tárgyalásokat el nem fogadottaknak tekintvén, a laktanya építésére nézve a már tett ajánlat alapján más város közönségével lépik alkudozásba. A polgármester a közgyűlés megtartását s a hozandó határozatnak a 12. hadtestparancsnoksággal közlését megígérvén, a törvényhatóságnak legutóbbi határozata közlése mellett kijelenti, hogy a város a rendes laktanya építéséhez megkívántai a nagyobb kiterjedésű építkezési terület miatt az új laktanyának a régi várashoz tervezett csatolását az ezzel kapcsolatos tetemes kiadásokkal el nem fogadhatja, s e czélra javaslatba hozta a hidak között fekvő s a város tulajdonát képező lóvásár tért. A katonai képviselők miután ezáltal a zászlóaljak közötti hadászati kötelék elszakíttatnék, ebbe bele nem bocsátkozhatván a polgármester újabban is nyilvánította, hogy a város szándéka egy merőben új laktanyát 1 ezredtörzs és 3 gyalog zászlóalj részére a jelzett helyen építtetni. A huzamosabb vita azt a közvetítő javaslatot eredményezte, hogy a váras hagyassák fönn 1 ezredtörzs, 1 zászlóalj és 1 gyalog pótzászlóalj kerete, meg 1 vadász pótszázad kerete számára, a város pedig építtessen egy új laktanyát 2 gyalog zászlóalj és zászlóaljbeli törzsekkel együtt.