Közérdek, 1891. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)
1891-07-05 / 27. szám
TÁRSADALMI-, KÖZGAZDASÁGI-, JOGI-, KÖZIGAZGATÁSI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. I Előfizetési díjak: ? n Pf; Egész évre . . 6 frt — kr. # Félévre . . . . 3 frt — kr. £ -*• Negyedévre . . 1 frt 50 kr. ( * Egy hóra . . . . — 50 kr ^ ** ■ MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP.^3.sC8r^s— felelős szerkesztő és laptulajdonos: PÁLFFY MIHÁLY, Hirdetések dija: Nyilttér soronként 80 kr. TAgyved.. GÁLFFY BÁLINT, iiadó. SZERKESZTŐSÉG:"? V “ Káiiratot nem kDM3nk rlsua. TM 2 Csak báraentes levelem f.gidutkat. „3 K# » 'u* 23, III-ik évfolyam. 27-ik szám. Marosvásárhelytt, 1891, julius 5. Egy kétszer hasábozott garmond sor vagy annak térmértéke 15 kr. Bélyegdij minden beigtatás után 30 kr. £ Bolyai-utcza 15-ik szám a hova * ^ a lap szellemi részét illető közle- 5 £ mények, valamint az előfizetések 5 * és reclamátiok intézendők. £ ICiad.02a.i-va.tal: a 2a.e2.yl 3 r. 2s. l.-is2c. aa.yom.dá.iá.'toaaa. S Felhívás előfizetésre. Már két éve, hogy lapunk szolgálja a közügyeket. Programmunkban amit hangoztattunk, igyekeztünk annak eleget tenni. Igyekeztünk a társadalmi problémák megoldásánál higgadtságot, körültekintő figyelmességet tanúsítani, a dolgok mélyét megvilágítani s a kárhozatos előítéleteknek útját szegni. — A közélet ügyeit tárgyaltuk Ismertettük társadalmunk árnyképeit, felszólaltunk az ipar- és kereskedelem érdekében, intve, buzdítva folyton. A jogi rovatban közfigyelmet keltő czikkek jelentek meg első rangú jogászainktól. Azután figyelemmel kisértük a kir. Curia pénzügyi-, közigazgatási-, bírósági- és kir. táblai elvi döntvények és határozatokat, szemelvényeket közöltünk belőlük Igyekeztünk tárcarovatunkban változatosságot csinálni fiatal tollú írók munkáival; most egy közgyűlési karcolat folytatását veszik a csarnok rovatban olvasóink a röpke tollú „Villámától. Ott van az „Irodalom“ a „közgazdaság“ rovata bő tartalommal. A „Hírrovat“ a mennyire szűk viszonyaink engedik eléggé eleven , pótolva holmi apró elménczkedésekkel, kedélyes ötletekkel. A királyi táblai értesítő nagy szolgálatot tesz ügyvéd kartársainknak, melyet minden számunkban, mint eddig, úgy ezutánra is hozunk. Nyitva áll —mérsékelt díj mellett — a hirdetések rovata, melyben kívánatra bármily elhelyeződésű és alakú szöveget adhatunk. Programmunk a régi marad s igyekezetünk fokozódik, mert szerény lapunk szép támogatásnak örvend, mely buzdít, serkent jobban és jobban. Most, midőn ez előfizetési felhívást kibocsátjuk, felkérjük lapunk azon barátjait, kik lapunkat továbbra megtartani nem akarják, hogy azt haladéktalanul küldjék vissza, mert különben úgy tekintetnek, mint a lap megrendelői, lapunk azon barátait pedig, kiknek előfizetésük múlt félévvel lejárt, vagy még előfizetéseik tételeivel késedelmeztek, azt mielőbb tegyék meg, hogy a lap pontos szétküldésében akadály ne legyen. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Félévre.......................3 írta ki Negyedévre. . . . 1 frt 50 kr. A KIADÓHIVATAL. A„SOZEBDEK“ EREDETI TÁNCZAJA. VÁLASZ EGY KOZMOPOLITÁNAK. (Költői levél.) Előttem a papir, a toll is kezembe. A gondolat is mind meg van az eszembe. De kezem meg akad, csak szaggatva írok Szivem el-elszorul, sóhajtozom, sirok . . . Azt fájlalom, azt, hogy miért vagy úgy rajta ? Hogy elindulj, elraenj ismeretlen partra ! Oh, mért akarod ezt? Oh hól van az eszed, Hogy magad Ikarusz szárnyára ereszted ! ? Amit nekem irtál mind azon a szemem, Elolvasom, aztán ismét újra kezdem Mintha nem hinném, hogy ez a te leveled, Mintha most kezdenék ismerkedni veled ! Hogy a sir lesz hazánk, oh bizony igaza, Egykor mindenikünk oda kerül haza. De ha kiszakítjuk magunk e hazából, Akkor nekünk sirt is úgy koldulnak mástól, Csak szégyennel tudnánk rálépni a földre, Ha nem lenne miénk egyetlen egy röge. Hon nélkül az élet rideg, örömtelen, A kinek földje nincs virága se terem Ki magasba röpköd s ott jár a felhőkön, A szárnya annak is itt nő meg a földön. Ezért szerzett egykor Árpád fejedelmünk, Omlatag rögökben drága kincset nekünk. Mindenütt van haza, te még azt is mondod , neked az a hazád, a hól jól van dolgod. Akár mit terveztél, akár mit gondoltál, Sohse találsz te jobb otthont az itthonnál. Mezőre a tavasz a legszebben itt száll, őseid porából nő ki virág, fűszál. Itt sütött először az élet napja rád, tehintve csókokkal itt ringatott anyád. Mintsem olyan lennék mint egy hiteszegett. Inkább elviselem itthon a keresztet. Kenyeremre öntöm arczom verítékét, De nem futok nyalni idegenek mézét. Túl teszen rajtad a zord vadon állatja, A ki annak is csak szűk barlangját lakja. Ha kikergetik még akkor is visszafut, Otthonából végképp nem viszi ki az út. A kinek egy kicsiny, keskeny kunyhója van. Hogy ha szegény is, de azért nem hontalan. De, ki a világot fogja egészibe, Annak a nagy földön sehol sincs semmije. Nem tudja megadni madárnak egy világ, Azt a boldogságot, amit kis fészke ad, Meghervad egyebütt virág üde kelybe, Csak ott szép, a hol nőtt, egy kicsike helybe. . Emlékezeted ha a múltba visszanyit, Ott látod a hűség sok dicső nagyjait. Kiknek több jutott a gondból mint örömből, De nem vetették ki a hazát szivökből. Hunyadi, Kinizsi i s ott, a többi nagyok, A sok szeplőtelen, igazi magyarok, Kikről nyelv nem beszél tetteiknél jobban, Kikre ha gondolunk a szivünk megdobban ! Aztán meg amott az egri lányok mellett? Milyen arczod van, hogy magad nem szégyenled S mikor eszedbe jut Deák Ferencz, Kossuth... Vagy téged nem vezet immár azokhoz itt?. . Oh, ha te azoknak szivükig ellátnál, Leborulnál mint a bűnös az oltárnál. Mert tiszta, mert szent az ki sohse volt hűtlen, S megutálnád magad eszenyben, e bűnben. Mondják, hogy egykor még csupán vak a szóra, Megelevenült a Pygmaleon szobra. De te hideg maradsz, te nem tudsz a szóról. Itt élőkből lesz az érzéketlen szobor. Ki mindenét adja, kinek nincsen többje, Nem judsz meg téged siró anyád könyje !.. Pedig a hajdanban, anyai köny folyván, Megtört egy bosszuló büszke Koriolán, De köny se lágyít meg, te itt akarsz hagyni, Pedig egy világgal fölér egy arasznyi Ebből a hazából, ebből a szent földből, A melyre először léptél a bölcsődből. Ha mészsz, figyelj arra, csak arra az egyre ! Szived bűnét nyelved nagyobbá ne tegye ! Ha te hűtlen lettél minket tisztának hagyj: Ne mond meg, ne mond meg, sehol hogy [magyar vágyj Beszélő János. ! Nyárádszereda telekkönyvi hatósága. Nyájas olvasóm mindjárt eldobhatja e czikket mondván, hogy ennek írója nem létező dologról ír, ámde a nyilvánosság őrének, az általános érdek előmozdítójának (t. i. egy lelkiismeretes hírlapnak) nem feladata csupán a létező dolgokról írni, de még inkább kötelessége követelőleg, kérőleg lépni fel oly nem létező dolgok érdekében, s melynek létezését óhajtja és jogosan óhajtja a közvélemény. Nyárád Szereda fekvésénél fogva Marostordamegyének góczpontja. Kicsiny mezőváros, maroknyi lakossággal, de van napi postája, van kir. járásbírósága, járási szolgabirósága, van jónevü takarékpénztára, csendőrsége, pénzügyőrsége, gyógytára, több szép divat- és fűszerüzlete, csinos lakházai, nyílt piacra, három látogatott országos és heti (szerda napon) vására, önkéntes tűzoltósága, casinója, tekintélyes olvasó könyvtára, kitűnő népiskolája stb. stb. és mi fő 43°/0, írva negyvenhárom százalékos községi pót adója! de telekkönyvi hatósága ez nincs! Miért? E kérdésre csak újabb kérdőjellel volnánk képesek felelni. A hűbérség, jobbágyság, zsellérség stb. eltörlése s az emberiség feltűnő mértékbeni szaporodása után a birtok tulajdonjogának elvitázhatlan megrögzítése kiáltó szükséggé vált, a nagyobb birtoktestek, kisebb parczellákra osztása, a birtokrendezés, tagosítás országunkban eredményezte a nagyon bölcsen behozott és joghátrány terhe mellett általánosan kötelező telekkönyvelést. A szakerők csoportosításánál önkényt kínálkoztak a kiráibiróságok és így igen helyesen történt, hogy a telekkönyvi hatóságok kir. járásbírósághoz, de itt ezek mellé rendeztettek be. Telekkönyvi hivatalok hová elhelyezésénél mérvadó tényezőnek vétetett a lakosság számaránya és a leendő telekkönyvi hatóság birtokterületi határ nagysága és harmadsorban a financziális érdek. A hiba ott történt, hogy elfelejtettek számot vetni a distantia kérdésével és csak a lakosság számára építtettek, a distantia t. i. egyik telekkönyvi hatóságnak a másikkal, mily távolságra elhelyezése a kérdés helyes megoldásának egyedüli kulcsa. Nem szabad azt venni, hogy Nyárádszeredán csak 970 lélek van, tehát nincs telekkönyvre szükség, de azt kell tekintetbe venni hogy Nyárádszeredától Marosvásárhely 23 kilométer distantiára fekszik és ehez illetve az itt székelő kirájbíróság és szolgabirósághoz tartozó községek túlnyomó része 25—30 de sőt 33—40 kilométerre is fekszik és igy határtalan jogsérelem Nyárádszereda és vidéke lakóira reá erőszakolni Marosvásárhelyet, mint telekkönyvi hatóságot. De a Nyárád-Szeredától 25-30, sőt 35—40, s Marosvásárhelytől 48—53, sőt 58 — 63 kilométer távolságból is kénytelen a szegény, 5 hold földön aluli tulajdonos Marosvásárhelyre utazni, hogy telekkönyvéhez juthasson. Ázsiai állapot ez valóban oly vidéken, hol a gőzmozdony még csak híréből ismeretes és a fuvarozási díj az útbiztosok gratiájából az utaknak ősszel, télben és tavasszali járhatlansága miatt méregdrága. De nézzünk kis statistiát és hogy Nyárádszereda igényét ecletánssá tegyük, nézzük egymás mellé állítva Marosvásárhelyet és Nyárádszeredát. Marosvásárhely járásbíróságának területkörében 78454 hectár terület, 39946 lélek és 55 község van, míg az ettől 23 kilométernyire fekvő nyárádszeredai járóbíróság területköre 137543 hektárt és 38985 lelket és 64 községet foglal magában. 'i‘■ íme Nyárádszereda mellett nagyobb számok kardoskodnak, tehát jogosan kér telekkönyvi hatóságot. A telekkönyv a birtokállásnak törvényes és egyedül megbízható képe, minél több a telektest, annál nagyobb szükség van a telekkönyvelésre, a kisebb és sok parczellák gyorsabban, könnyebben cserélnek gazdát, könnyebben megterhelhetők és mert ezeknél nagyobb is a szükség s teherrel hamarább kimenthetők, pedig a nagy distantiánál épen a kis parczellás birtokok szükségük legjobban a telekkönyvet. A kisgazda kínálja 2—300, 6—800 s J öles földét megvételre, vevő nem nem akad, mert ily kis terület vétele nem érdemli azt meg 48—63 kilométert fuvarozni, ott van Nyárádszeredán egy jó nevű takarékpénztár, de a hitelnyújtás lehetősége ennek megvan bénítva a nagytávolság által, 100—200 frt kölcsönért pedig szegény embernek csak nyárádszeredától 23 kilométer utat s ezzel a telekkönyvnek hiteles másolatbani beszerzésével (míg ha Nyárádszeredában van a telekkönyv, arra szükség nincs, mivel