Közérdek, 1891. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)

1891-07-05 / 27. szám

TÁRSADALMI-, KÖZGAZDASÁGI-, JOGI-, KÖZIGAZGATÁSI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. I Előfizetési díjak: ? n P­f; Egész évre . . 6 frt — kr. # Félévre . . . . 3 frt — kr. £ -*• Negyedévre . . 1 frt 50 kr. ( * Egy hóra . . . . — 50 kr ^ ** ■ MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP.­­^3.sC8r^s­— felelős szerkesztő és laptulajdonos: PÁLFFY­ MIHÁLY, Hirdetések dija: Nyilttér soronként 80 kr. TAg­y­ved.. GÁLFFY BÁLINT, i­ia­d­ó.­­ SZERKESZTŐSÉG:"? V “ Káiiratot nem kDM3nk rlsua. TM 2 Csak báraentes levelem f.gidutk­at. „3 K# » 'u* 23, III-ik évfolyam. 27-ik szám. Marosvásárhelytt, 1891, julius 5. Egy kétszer hasábozott garmond sor vagy an­nak térmértéke 15 kr. Bélyegdij minden beigtatás után 30 kr. £ Bolyai-utcza 15-ik szám a hova * ^ a lap szellemi részét illető közle- 5 £ mények, valamint az előfizetések 5 * és reclamátiok intézendők. £ ICiad.02a.i-va.tal: a 2a.e2.yl 3 r. 2s. l.-is2c. aa.yom.dá.iá.'toaaa. S Felhívás előfizetésre. Már két éve, hogy lapunk szolgálja a közügyeket. Programmunkban a­mit hangoztat­tunk, igyekeztünk annak eleget tenni. Igyekeztünk a társadalmi problémák megoldásánál higgadtságot, körülte­kintő figyelmességet tanúsítani, a dol­gok mélyét megvilágítani s a kárho­­zatos előítéleteknek útját szegni. — A közélet ügyeit tárgyaltuk Ismertettük társadalmunk árnyképeit, felszólaltunk az ipar- és kereskedelem érdekében, intve, buzdítva folyton. A jogi rovatban közfigyelmet keltő czikkek jelentek meg első rangú jo­gászainktól. Azután figyelemmel kisér­tük a kir. Curia pénzügyi-, közigaz­gatási-, bírósági- és kir. táblai elvi döntvények és határozatokat, szemel­vényeket közöltünk belőlük Igyekeztünk tárcarovatunkban vál­tozatosságot csinálni fiatal tollú írók munkáival; most egy közgyűlési kar­colat folytatását veszik a csarnok rovat­ban olvasóink a röpke tollú „Villámá­tól. Ott van az „Irodalom“ a „köz­gazdaság“ rovata bő tartalommal. A „Hírrovat“ a mennyire szűk viszo­nyaink engedik eléggé eleven , pótolva holmi apró elménczkedésekkel, kedé­lyes ötletekkel. A királyi táblai érte­sítő nagy szolgálatot tesz ügyvéd kar­társainknak, melyet minden számunk­ban, mint eddig, úgy ezutánra is hozunk. Nyitva áll —mérsékelt díj mellett — a hirdetések rovata, melyben kívánatra bármily elhelyeződésű és alakú szöve­get adhatunk. Programmunk a régi marad s igye­kezetünk fokozódik, mert szerény la­punk szép támogatásnak örvend, mely buzdít, serkent jobban és jobban. Most, midőn ez előfizetési felhívást kibocsátjuk, felkérjük lapunk azon ba­­rátjait, kik lapunkat továbbra megtartani nem akarják, hogy azt haladéktalanul küldjék vissza, mert különben úgy tekin­tetnek, mint a lap megrendelői, lapunk azon barátait pedig, kiknek előfizetésük múlt félévvel lejárt, vagy még előfizeté­seik tételeivel késedelmeztek, azt mi­előbb tegyék meg, hogy a lap pon­tos szétküldésében akadály ne legyen. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Félévre.......................3 írt­a ki Negyedévre. . . . 1 frt 50 kr. A KIADÓHIVATAL. A„SOZEBDEK“ EREDETI TÁNCZAJA. VÁLASZ EGY KOZMOPOLITÁNAK. (Költői levél.) Előttem a papir, a toll is kezembe. A gondolat is mind meg van az eszembe. De kezem meg akad, csak szaggatva írok Szivem el-elszorul, sóhajtozom, sirok . . . Azt fájlalom, azt, hogy miért vagy úgy rajta ? Hogy elindulj, elraenj ismeretlen partra ! Oh, mért akarod ezt? Oh hól van az eszed, Hogy magad Ikarusz szárnyára ereszted ! ? A­mit nekem irtál mind azon a szemem­, Elolvasom, aztán ismét újra kezdem Mintha nem hinném, hogy ez a te leveled, Mintha most kezdenék ismerkedni veled ! Hogy a sir lesz hazánk, oh bizony igaz­a, Egykor mindenikünk oda kerül haza. De ha kiszakítjuk magunk e hazából, Akkor nekünk sirt is úgy koldulnak mástól, Csak szégyennel tudnánk rálépni a földre, Ha nem lenne miénk egyetlen egy röge. Hon nélkül az élet rideg, öröm­telen, A kinek földje nincs virága se terem Ki magasba röpköd s ott jár a felhőkön, A szárnya annak is itt nő meg a földön. Ezért szerzett egykor Árpád fejedelmünk, Om­latag rögökben drága kincset nekünk. Mindenütt van haza, te még azt is mondod , neked az a hazád, a hól jól van dolgod. Akár mit terveztél, akár mit gondoltál, Sohse találsz te jobb otthont az itthonnál. Mezőre a tavasz a legszebben itt száll, őseid porából nő ki virág, fűszál. Itt sütött először az élet napja rád, tehintve csókokkal itt ringatott anyád. Mintsem olyan lennék mint egy hiteszegett. Inkább elviselem itthon a keresztet. Kenyeremre öntöm arczom verítékét, De nem futok nyalni idegenek mézét. Túl teszen rajtad a zord vadon állatja, A ki annak is csak szűk barlangját lakja. Ha kikergetik még akkor is visszafut, Otthonából végképp nem viszi ki az út. A kinek egy kicsiny, keskeny kunyhója van. Hogy ha szegény is, de azért nem hontalan. De, ki a világot fogja egészibe, Annak a nagy földön sehol sincs semmije. Nem tudja megadni madárnak egy világ, Azt a boldogságot, a­mit kis fészke ad, Meghervad egyebütt virág üde kelybe, Csak ott szép, a hol nőtt, egy kicsike helybe. . Emlékezeted ha a múltba visszanyit, Ott látod a hűség sok dicső nagyjait. Kiknek több jutott a gondból mint örömből, De nem vetették ki a hazát szivökből. Hunyadi, Kinizsi i s ott, a többi nagyok, A sok szeplőtelen, igazi magyarok, Kikről nyelv nem beszél tetteiknél jobban, Kikre ha gondolunk a szivünk megdobban ! Aztán meg amott az egri lányok mellett? Milyen arczod van, hogy magad nem szégyenled S mikor eszedbe jut Deák Ferencz, Kossuth... Vagy téged nem vezet immár azokhoz itt?. . Oh, ha te azoknak szivükig ellátnál, Leborulnál mint a bűnös az oltárnál. Mert tiszta, mert szent az ki sohse volt hűtlen, S megutálnád magad e­szenyben, e bűnben. Mondják, hogy egykor még csupán vak a szóra, Megelevenült a Pygmaleon szobra. De te hideg maradsz, te nem tudsz a szóról. Itt élőkből lesz­ az érzéketlen szobor. Ki mindenét adja, kinek nincsen többje, Nem judsz meg téged siró anyád könyje !.. Pedig a hajdanban, anyai köny folyván, Megtört egy bosszuló büszke Koriolán, De köny se lágyít meg, te itt akarsz hagyni, Pedig egy világgal fölér egy arasznyi Ebből a hazából, ebből a szent földből, A melyre először léptél a bölcsődből. Ha mészsz, figyelj arra, csak arra az egyre ! Szived bűnét nyelved nagyobbá ne tegye ! Ha te hűtlen lettél minket tisztának hagyj: Ne mond meg, ne mond meg, sehol hogy [magyar vágyj Beszélő János. ! Nyárádszereda telekkönyvi hatósága. Nyájas olvasóm mindjárt eldobhatja e czikket mondván, hogy ennek írója nem létező dologról ír, ámde a nyilvánosság őrének, az általános érdek előmozdítójának (t. i. egy lelkiismere­tes hírlapnak) nem feladata csupán a létező dolgokról írni, de még inkább kötelessége követelőleg, kérőleg lépni­­ fel oly nem létező dolgok érdekében, s melynek létezését óhajtja és jogosan óhajtja a közvélemény. Nyárád Szereda fekvésénél fogva Marostordamegyének góczpontja. Ki­csiny mezőváros, maroknyi lakossággal, de van napi postája, van kir. járásbí­rósága, járási szolgabirósága, van jó­­nevü takarékpénztára, csendőrsége, pénzügyőrsége, gyógytára, több szép divat- és fűszerüzlete, csinos lakházai, nyílt piacra, három látogatott orszá­gos és heti (­szerda napon) vására, önkéntes tűzoltósága, casinója, tekin­télyes olvasó könyvtára, kitűnő nép­iskolája stb. stb. és mi fő 43°/0, írva negyvenhárom százalékos községi pót adója! de telekkönyvi hatósága ez nincs! Miért? E kérdésre csak újabb kérdőjellel vol­nánk képesek felelni. A hűbérség, jobbágyság, zsellérség stb. eltörlése s az emberiség feltűnő mértékbeni szaporodása után a bir­tok tulajdonjogának elvitázhatlan meg­rögzítése kiáltó szükséggé vált, a na­gyobb birtoktestek, kisebb parczel­lákra osztása, a birtok­rendezés, ta­gosítás országunkban eredményezte a nagyon bölcsen behozott és joghát­rány terhe mellett általánosan köte­lező telekkönyvelést. A szakerők csoportosításánál ön­kényt kínálkoztak a kirá­ibiróságok és így igen helyesen történt, hogy a te­lekkönyvi hatóságok kir. járásbíróság­hoz, de itt ezek mellé rendeztettek be. Telekkönyvi hivatalok hová elhelye­zésénél mérvadó tényezőnek vétetett a lakosság számaránya és a leendő telekkönyvi hatóság birtokterületi ha­tár nagysága és harmadsorban a fi­­nancziális érdek. A hiba ott történt, hogy elfelejtet­tek számot vetni a distantia kérdésé­vel és csak a lakosság számára épít­tettek, a distantia t. i. egyik telek­könyvi hatóságnak a másikkal, mily távolságra elhelyezése a kérdés helyes megoldásának egyedüli kulcsa. Nem szabad azt venni, hogy Nyá­­rádszeredán csak 970 lélek van, tehát nincs telekkönyvre szükség, de azt kell tekintetbe venni hogy Nyárád­­szeredától Marosvásárhely 23 kilométer distantiára fekszik és ehez illetve az itt székelő kirá­jbíróság és szolgabirósághoz tartozó községek túlnyomó része 25—30 de sőt 33—40 kilométerre is fekszik és igy határtalan jogsérelem Nyárádsze­reda és vidéke lakóira reá erőszakolni Marosvásárhelyet, mint telekkönyvi hatóságot. De a Nyárád-Szeredától 25­­-30, sőt 35—40, s Marosvásárhely­től 48—53, sőt 58 — 63 kilométer távol­ságból is kénytelen a szegény, 5 hold földön aluli tulajdonos Marosvásárhelyre utazni, hogy telekkönyvéhez juthasson. Ázsiai állapot ez valóban oly vidéken, hol a gőzmozdony még csak híréből ismeretes és a fuvarozási díj az útbiz­­tosok gratiájából az utaknak ősszel, télben és tavasszali járhatlansága miatt méreg­drága. De nézzünk kis statisti­át és hogy Nyárádszereda igényét ecletánssá te­gyük, nézzük egymás mellé állítva Marosvásárhelyet és Nyárádszeredát. Maros­vásárhely j­árásbí­róságának terület­körében 78454 hectár terület, 39946 lélek és 55 község van, míg az ettől 23 kilométernyire fekvő nyárádszeredai járóbíróság terület­köre 137543 hektárt és 38985 lelket és 64 községet foglal magában. 'i‘■ íme Nyárádszereda mellett nagyobb számok kardoskodnak, tehát jogosan kér telekkönyvi hatóságot. A telekkönyv a birtok­állásnak tör­vényes és egyedül megbízható képe, minél több a telektest, annál nagyobb szükség van a telekkönyvelésre, a kisebb és sok parczellák gyorsabban, könnyebben cserélnek gazdát, könnyeb­ben megterhelhetők és mert ezeknél nagyobb is a szükség s teherrel ha­marább kimenthetők, pedig a nagy distantiánál épen a kis parczellás bir­tokok szükségük legjobban a telek­könyvet. A kisgazda kínálja 2—300, 6—800 s J öles földét megvételre, vevő nem nem akad, mert ily kis terület vétele nem érdemli azt meg 48—63 kilo­métert fuvarozni, ott van Nyárádsze­­redán egy jó nevű takarékpénztár, de a hitel­nyújtás lehetősége ennek meg­van bénítva a nagytávolság által, 100—200 frt kölcsönért pedig szegény embernek csak nyárádszeredától 23 kilométer utat s ezzel a telekkönyv­nek hiteles másolatbani beszerzésével (míg ha Nyárádszeredában van a te­lekkönyv, arra szükség nincs, mivel

Next