Közérdek, 1897. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1897-07-04 / 27. szám
IX évfolyam. 27. szám. Marosvásárhely, 1897. julius hó 4-én Társadalmi-, közgazdasági-, jogi-, közigazgatási- és vegyes tartalmú hetilap. Telephon 4. Megjelelt minden vasárnap. Telephon 4. Hirdetéseket lapunk számára elfogad és közvetít. Budapesten Eckstein Bernát hird. irodája Fürdő-utcza 4. sz. Goldberger A. V. hird. irodája Vácziutcza 9. Pick Géza hirdetési irodája Wárm utcza 6. és Marosvásárhelyt lapunk kiadóhivatala Bolyai utcza 15. és Temesváry Mihály könyvkereskedése. Előfizetési díjak: Egész évre..........................................12 korona. Fél évre . . 6 korona. Negyed évre .... .3 korona. Egy hóra.................................................1 korona. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Pally Mihály ügyvéd. Hirdetések díja: Egy kétszer hasábozott garmond sor vagy annak térmértéke 30 fillér. Bélyegéig minden beigtatás után 60 fillér. Nyiltér soronként 1 korona és 60 fillér. — Kéziratot nem küldünk vissza. Csak bérmentes levelet fogadunk el. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bólyai utcza 15 . szám, a hóza a lap szellemi részét illető közlemények, valamint az «Kifizetések, hirdetések és reklamácziók intézendők. Városaink. Aki országunk fejlődését figyelemmel kiséri, látja, hogy név szerint az utolsó évtized alatt mesés gyorsasággal gyarapodtak, izmosodtak, úgy anyagi, erőben, mint lakásának létszám növekedésében. A városoknak vonzó, beszívó erejük van. Magukba vonzák a környék intelligenciáját. A szellemi, politikai és társas élet ott tömörül. Olyan a város, mint a szív. Az erek oda viszik a vért, hogy onnét ismét tovább adják az életfentartó nedvet az egész környéknek. Az országok erejének, nemzetgazdasági súlyának bőképe városainak színében van. Németországnak van Európában viszonylag legtöbb városa. Országunknak viszonylag legkevesebb városa. Ez magyarázza meg az országok belerejét vagy ennek hiányát. Bizony Magyarországon is kevés még a város. Törvényhatósági joggal felruházott város van 25 és rendezett tanácsú város van 116, a többi nagyközség, kis község, falu. Városaink ily kevés számában rejlik az ok, hogy a nemzeti erő kevés helyen szilárdulván meg, nem bírjuk megtörni a nemzetiségi fészkelődéseket és nem tudjuk kellően ellensúlyozni a szociális kinövéseket. A városok belkormányzata ellen napnap után rengeteg a panasz. Ez önkényeskedés bizony nem egy helyen zúgolódik. Kell és magunk is sürgettük már a törvényt, mely a városok hatáskörét, köz- és beligazgatási jogát határozottan kifejezésre juttassa és mely a városi vagyonok kezelésénél a megrendült bizalmat helyreállítsa. A belügyminiszter elkészíttette a „Városok rendezéséről“ szóló törvényjavaslatot. Megvalljuk, félve vettük kezünkbe a 216. §-ból álló tervezetet, féltünk, hogy a közigazgatás államosításának megkedveltetel polgára alatt alaposan meg fogják nyirbálni a városok autonóm jogait, hogy önkormányzati ügyekben jól megkötözik kezeit. Örömmel valluk be: csalódtunk. A belügyminiszter tervezete a legmesszebb menő autonóm jogokat megadja. A városok önkormányzati joguknál fogva önállóan hozhatnak szabályokat, rendeleteket és azokat maguk végre is hajthatják. Maguk választják hivatalnokaikat. Maguk állapítják meg és hajtják be közigazgatási költségeket. Iskola, óvóda, közrendészeti, gyám és szegény ügyekben teljes autonóm joggal határoz és intézkedik Nem függ tehát felülről és belügyeiben korlátlan. Korlátlanul és függetlenül működhetik, mint első fokú politikai hatóság. Sérelmek vagy más politikai okokból felírhatnak, kérvényezhetnek akár a képviselőházhoz, akár a főrendiházhoz. A javaslat eltörli a törvényhatósági bizottságot és helyébe azonos hatáskörrel a városi képviselő testületekre áll. Ezen testület tagjainak száma azonban jóval kevesebb lesz, mint a városi képviselők voltak. Ez azért van így tervezve, mert tapasztalat szerint minél nagyobb egy testület, annál nehézkesebb. Ezen városi képviselőkön kívül a polgármester, a tanács és az árvaszék állanak a városok élén. A városi képviselők fele a legtöbb adófizetőkből, másik fele az általános szavazati joggal bírók közül választatik. Egészen új dolog, hogy a fizetéses városi tanácsnokok mellett díjtalan tanácsnokok is lesznek, mégpedig egyenlő számban. Ez az egy pont nekünk nem tud tetszeni teóriában. Lehet, hogy gyakorlatilag jónak bizonyul, de alig hisszük. Ez lehetett a czél, hogy anyagilag független polgárok kapjanak „sine curákat“ és ennek révén befolyást a városi ügymenetekre. De hisz ott van a sok virilista úgy is a képviselő testületben ? Minek ez is ? A fizetéses tanácsnokokat ellenőrizni ? Hát foroghat-e jól egy kocsi kerék? Haladhat-e elég gyorsan a kocsi, ha örökké rajta lesz a fékező? Megjósoljuk. Ez lesz az a bizonyos kapu, melyen a súrlódások végtelensége fog beköltözni. A fizetett ár és fizetésre nem szorult ár személyes társalkodásainak békája nem egy városi fontos ügyet fog rabbá tenni. Bár csalódnánk ! Nagyon okos dolog, hogy az orvosok és az állatorvosok több hatáskört kapnak az eddigieknél. A nőemanczipáczió lenge szellője is megcsapkodta a javaslatot. Szavazati jogukat gyakorolhatják nők is, így polgári jog élvezetében álló özvegyek, polgároktól elvált nők. Polgártól maradt 20 éves hajadonok,tehát még leányuk is!) Említettük soraink elején, hogy a tisztviselők választása önkormányzati jog. Ámde „városi számvevőt“ a miniszter nevez ki, állomásoz el és állampénztár fizeti. Ezen egy ujjítás a legdicséretesebb az egész javaslatban. Erre van legnagyobb szükség. A közpénzek, a városi adó, a városi vagyon az árvaszéknél elhelyezett árvaletétek pontos, leltári nyilvántartására és lelkiismeretes ellenőrzésére. Ez a számvevő nem lesz protektióból oda tett városi kebelbeli ember, aki „tussol“ atyafiságból, hanem a városiaktól független hivatalnok, aki annyival inkább szigorúan és példásan fog ellenőrizni, mert őt is meglepik gyakran felülről rovancsolással és a pajtáskodásból szemhunyásnak ez fogja útját állani hogy ezen számvevők belügyminiszteri rendeletre helyet fognak néha cserélni és igy az utód jőve, ez azonnal rá az előbbi esetleges elnézett hibáira. Sok hűtlen pénzkezelésnek fogja ezen újítás útját állani. Egyebekben most csak röviden ismertetni óhajtottuk ezen bennünket közelről érdeklő törvénytervezetet. Nézeteinket róla más alkalommal bővebben fogjuk elmondani. Bethlen Gábor gróf f. [1837—1897 ] Erdélynek újból nagy halottja van. Alig búcsúztatták el az egész ország Brassai bácsiját, — máris hozzák a lapok a szomorú hirt, hogy Bethlen Gábor nincs többé. * Bethlen Gábor gróf, f. év junius 25-ik napján Keresden tüdőgyuladás következtében meghalt. Bethlen Gábor grófnak, aki a közéletben jelentékeny szerepet játszott, életrajzi adatai a következők: Bethlen Gábor gróf, 1837-ben született Nagy-Szebenben, és id. Bethlen Gábor gróf fia volt. Atyja Erdélyben többmagas állást töltött be és 1873-ban halt meg Budapesten, mint kúriai biró. Bethlen gróf, miután tanulmányait Nagy- Szebenben és Kolozsvárt befejezte, 1860- ban külföldre utazott és a Svájczban Aulitzky lengyel ezredesei megismerkedvén, általa bevezettető magát a katonai tudományokba. Ennek azután rögtön hasznát is vette, mert lement Olaszországba s beállott közlegénynek a magyar légióba. 1863-ig harcolt az olasz egységért. Aspremonténál Garibaldi seregével őt is elfogták Viktor Emánuel csapatai. Hat hétig volt fogoly Génuában; ekkor kiszabadulván, visszatért hazájába. 1863-ban a nagy-szebeni „Landtagen megjelent, mint követi írnok, az 1865-iki utolsó erdélyi országgyűlésen pedig, mint Felső-Fehérmegye követe vitt jelentékeny szerepet. 1866-ban bejutott a képviselőházba és ott a baloldalon ült. 1869-ben megyei szolgálatba lépett s 1871-ig töltötte be Felső-Fehérmegye főbírói tisztét. 1871-ben lelépett a közpályáról s egészen 1875-ig birtokai rendezésének élt. Tisza Kálmán, mint belügyminiszter, első ténykedései közzé tartozott Bethlen Gábor gróf kineveztetése Felső-Fehérmegye és Kis-Küküllő megyék főispánjává, majd a megyerendezésnél Felső-Fehérmegye megszűnvén, Bethlen Gábor gróf helyette az új Nagy- Küküllő vármegyének lett főispánjává. 1890-ben nyugdíjba lépett és miután Horváth Gyula lemondása folytán a bélavásári kerület üresedésbe jött, Bethlen Gábor ott képviselővé választatott. Az 1892-iki választások alkalmával a marosvásárhelyi II. kerület küldte a képviselőházba, hol a nemzeti párthoz csatlakozott. Az E. M. K. E. elnöke volt, melynek alapítása nagy részben az ő érdeme. Bethlen gróf életfogytig való tagja volt a főrendiháznak is. Halálának hire nagy részvétet kelt mindenfelé. A nemzeti párt Tibold Antal és Bethlen Bálint grófot bízta meg a temetésen való képviselettel és a részvét kifejezésével ravatalára koszorút küldött melynek szalagján a következő felirat volt. Gróf Bethlen Gábornak, a kitűnő honfinak — az országgyűlési nemzeti párt. * A temetés Keresden impozánsul folyt le. A ravatalt a koszorúk sokasága borította. A temetésen Erdély minden részéből számos előkelő férfiú vett részt. A gyászertartást Zajzon ref. lelkész végezte. A sírnál az Emke nevében Ugrón Gábor beszélt József főherceg a családhoz meleghangú részvéttáviratot küldött. A nemzeti párt részvétét Horánszky fejezte ki.