Közgazdaság, 1948. január-május (3. évfolyam, 1-23. szám)

1948-05-23 / 21. szám

1348 május 23 . KÖZGAZDASÁG Zagrebackii Velesajam ! Az idei Zágrábi Nemzetközi Vánásr­i utazóik meglepetéssel látták azt a hatalmas arányú fej­lődést, amelyet a jugoszláv nép a legutóbbi vá­sártól, egy év alatt, megtett. Valóban példátlan az­ az erőfeszítés, amelyet a nép az ötéves terv sikeres végrehajtásáért, az újjáépítés meggyor­sításáért hoz. A határtól Jugoszlávia bármely városáig utazva feltűnik, hogy valamennyi — a legkisebb is — állomásépületet már felépítették, újonnan festették. A vasútvonal, mellett számta­lan frissen felhúzott gyárépület és allúrkémény emelkedik, amelyek éhesen várják, hogy megér­kezzenek a gépek és megkezdődjék a­ munka. Ezek a­z újonnan épült hatalmas telepek, épületek bizonyságai annak a lendületes munkának, amelynek célja, hogy Jugoszlávia, fogyasztási, cikkeket termelő önálló ipart építsen fel. Ezért van minden munka, ezért minden áldozat. A nép megértette ennek a törekvésnek történelme szem­pontjából döntő jelentőségét és nagy áldozatkész­ségül és szívóssággal feszül neki a munkának, hogy az ipari üzemek berendezése utáni, a fo­gyasztási cikkek zömének hazai előállításával életszínvonala fokozatosan és rohamosan emel­kedjék. A fogyasztási cikkek tekintetében elrendelt megszorítások azt a célt szolgálják, hogy Jugo­szlávia exportjának fokozásával fizethesse meg a beruházási és nehézipari gépeket, amelyek a gyárak megindításához alapvetően szükségesek, így természetes, hogy a fogyasztóknak sok olyan árucikkről le kell mondaniuk, amelyeknek be­szerzése nálunk, — ahol az export fokozásáért még nem hoztunk olyan áldozatokat — alig okoz gondot. Természetesen az ottani rossz termés is erősen befolyásolta a gazdasági életet Mégis —­ azt mondják,­­ hogy a jugoszláv paraszt soha nem élt olyan jól, mint most, soha nem volt annyi pénze, mint ma. A kettős árrendszer beve­zetésével elérték, hogy a parasztok a beszolgálta­tott mezőgazdasági cikkekért egészen olcsó áron iparcikkekhez juthatnak, vagy pedig szabadáron értékesített áruikért az iparcikkeiket szabad áron megvásárolhatják. Az ipari munkásság ellátása jobbára az üzemeken keresztü­l történik. A vá­rosi értelmiségnek kell még a legtöbb nehézség­gel megküzdenie, amikor élelmezési vagy ipar­cikkek beszerzésére van szüksége. A nép­ öröm­mel látja, hogy a kormány beváltja az ígérete­ket. Egy évvel ezelőtti helyzete jelentősen meg­javult — amire példa a húsellátás, textilellátás, stb. javítása — és így tudja, hogy az áldozatok nem voltak hiábavalóak. Ezek a szempontok és körülmények vezették az idei Zágrábi Nemzetközi Vásár rendezőit is. Be kellett mutatni az építő és újjáépítő ország iparának és mezőgazdaságának termékeit, fel kellett sorakoztatni a jugoszláv ötéves terv első évének eredményeit és kiállítani azokat a cikke­ket, amelyek a nemzetközi árucsereforgalomban szerepet játszanak. A kiállítás ezeknek a szem­pontoknak maradéktalanul meg is felel. Nem csak a külföldiek, ha­nem a belföldiek is szinte megdöbbentek annak a nagyarányú fejlődésnek a­ láttán, amelyet a jugoszláv ipar termékeinek felsorakoztatásával mutatta­k be. Az épülő nehéz­ipar, szerszámgépipar első produktumai, a bá­nyászat, rendkívül hatásos beh­uttatója, a fej­lődő textil- és bőripar cikkei elismerést ébresz­tettek mindenkiben, aki az ilyen gyors ütemű fejlődést értékelni tudja. Természetesen emellett jelentős szerepet kaptak a mezőgazdasági cikkek is, amelyeik exportja — gondolunk­ a konzerv, italexportra stb. — Jugoszlávia részére szintén nem közömbös. A vásár a jugoszláv tervgazdál­­kodás nagy seregszemléje volt. A külföldi­ résztvevők sorából ki kell emelni a Szovjetunió pavillonját, amelyben a nehéz- és könnyűipar termékein kívül méltán nagy feltű­nést keltettek az új rendszerű áramvonalas ZIS- gépkocsik. Lengyelország elsősorban­­szén- és textiliparának termékeit mutatta be. Csehszlová­­kia szerszámgépeivel, textil- és cipőiparával kép­viseltette magát, nagy s­ikert arattak Albánia és Bulgária kiállítási csarnokai is. A nyugati or­szágok közül a Svájc­ pavilion keltett feltűnést, amelyben kizárólag szerszámgépeket mutattak be. A Zágrábi Vá­­r magyar kiállítása nem ma­radt el­­, többi ország pavillonja mögött, sőt egy futtásban megejtett közvéleménykutatás alapján — a dekorációt, a rendezést és a bemutatott anyagot tekintve, — a Szovjetunió után a má­sodik helyezést érte el. A magyar kiállítást az egyik fedett csarnokban helyezték el, 550 négy­zetméternyi területen. A legnagyobb anyagot a NIK küldte ki, többek között fúrógépeket, szer­számgépeket, autóbuszokat, stb. Köztudomású, hogy a jugoszláv—magyar ötéves beruházási egyezmény keretében elsősorban nehézipari gé­peket szállítunk Jugoszláviának. Nyilvánvaló te­hát, hogy a bemutatott gépek jugoszláv szakkö­rökben rendkívüli érdeklődést váltottak ki. Saj­­nos, a gépek más anyaggal szemben kissé háttérbe szorultak. A N­IK- gyártmány­okon kívül a magyar kiállításon szinte a­Z egész magyar ipar keresztmetszetét bemutatták. A mezőgazda­­sági gépek mellett a finommechanikai és opti­kai ipar, vas-, bőr- és textiliparunk szeb­bnél­­szebb cikkei vonultak fel, beleilleszkedve a há­roméves terv eredményeit feltüntető és a jugo­szláv—magyar barátságot kidomborító nívós de­koráció keretébe. A magyar kiállítás rendezésével kapcsolat­ban meg kell állapítanunk, hogy a rendezők és tervezők jó munkát végeztek. Sajnos, — mint ahogy eddig majdnem minden vásár esetében így történt­— a rendezők és a kiállítandó anyag túl későn érkezett a helyszínre. Csak a személyzet éjjel-nappali munkáján­a­k köszönhető, hogy a vá­sár nyitására nívós, szép kiállítást tudtak pro­dukálni. A jugoszláv sajtó részletesen megemlé­kezett a magyar pavillonról, miután a jugoszláv kormány tagjai és a gazdasági élet vezetői, a nyitás napján valamennyien elismerésüket fejez­ték ki a magyar kiállítás nívós megrendezéséért. Rendkívül jó hatást váltott ki a felszolgált to­kaji bor, amiből ezt a következtetést kell levon­ni, hogy ezt a rendszert a jövőben más vásáro­kon is alkalmazni kell. Ez egyúttal a legjobb propagandája a magyar élvezeti cikkeknek. Az élelmezési pavilonoknak egyébként is mindenütt és mindig nagy sikere volt. A külföldiek szívét, — de zsebét is — elsősorban a gyomrukon ke­resztül lehet megközelíteni. Ezt ma egész Euró­pára szóló érvénnyel meg lehet állapítani. A je­lentős devizabevételei kívül a helyszíni kiszol­gálás azt is eredményezi, hogy a látogatóik h­osz­­s­zabb időt töltenek el a magyar pavi­onban, megismerik a magyar specialitásokat, stb. A ki­állítási anyaggal egy időben kb. 200.000 dollár ér­tékben iparcikkeket is vittünk ki, amelyeket a Narodni Magazin vett át és adott tovább a fo­­­yasztóknak. A rendkívül népszerű magyar ipar­cikkek iránt ostromszerűben nyilvánult meg a ju­goszláv kereslet. Helyes volt ez a rendszer, hogy a vásár első napját csak a hivatalos látogatók és érdeklődők részére tartották fenn. Ezt a pél­dát feltétlenül követni kell a Budapesti Nemzet­közi Vásár alkalmából is. A nyitáskor jugoszláv részről Popovi­c kül­kereskedelmi miniszter, magyar részről Vajda Imre államtitkár jelentettek ki, hogy a kiállítás újabb bizonysága volt a magyar—jugoszláv poli­tikai és gazdasági barátságnak. Remélhető, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron viszonozhatjuk a baráti vendéglátást és segítséget. Nyarad­y Gábor "i—m»Diaan (MASPEI)« A Magyar Általános Szállítmányozási Rt.) Budapest (IV., Kristóf tér 2. — Váci u­tca 6. sa­rokház) szervezkedéséről és megalakulásáról a KÖZGAZDASÁG május 2- számában német nyel­ven megjelent (cikkünket nemcsak a közvetlenül ér­dekelt hazai spediciós cégek , azok többszáz alkal­mazottja, hanem az összes külföldi szaklapok is nagy érdeklődéssel fogadták és részletesen kom­­mentálták- Miután azonban az itthon szállongó különböző találgatásokból és egyes külföldi sajtó­­orgánumok kommentárjaiból úgy látjuk,, hogy egyes alapvető kérdésekben tájékozatlanság van, az alábbiakban igyekszünk a félreértéseket — kapott információink alapján — tisztázni. A »MASPED« irodahelyiségeinek rendbehoza­tala, bebútorozása, a nyomtatványok elkészítése és az egyelőre 100 főre tervezett személyzet kivá­lasztása, a privát spedíció köréből folyamatban van. A szervezési munkálatok Polgár Andor vezérigazgató és Propper László vezérigazgató­­helyettes irányítása mellett folynak. Berkes Sán­­dor igazgató súlyos betegen Svájcban fekszik s egyelőre nem vehet részt a munkában. Ily körülmények között a »MASPED»"legked­­vezőbb esetben is csak körülbelül folyó évi jú­lius hó 15-én kezdheti meg működését. Ennek következtében az ipar­ügyi miniszté­rium ama rendelkezése, melynek értelmében az állami hatóságok, hivatalok és egyéb szervek, ideértve az állami érdekeltségű üzemeket, válla­latokat stb­. mindennemű száll­ítmányaikat a »MASPED«-nek kötelesek felajánlani, természe­tesen úgy értelmezendő, hogy ha a »MASPED« üzeme megindul. Nyomatékosan felhívjuk tehát az állami vállalatok vezetőinek figyelmét, hogy addig is szállítmányaikat azokkal a spedíáiós cégekkel bonyolíttathatják le, sőt kötelesek lebo­­n­yolít­tatni, amelyekkel eddig együttműködt­ek, különben az egyes vállalatok ipari nyersanyag­­ellátásában zökkenők állhatnának be, ami a há­roméves terv sikerét veszélyeztethetné. A közlekedési miniszté­rium közvetlen felügye­leti hatósága alatt működő »MASPED« kizárólag az állami vállalatok nemzetközi szállítmányainak lebonyolításával fog foglalkozni, a belföldi for­galom lebonyolítását továbbra is a privát spedí­­ciós cégek végzik. A­­szállítmányok sima és gyors lebonyolítása érdekében a »MASPEÍ”-nek saját (mintegy 2­1—25 főből álló) vámkezelési osztálya lesz. Kéznélfekvő, hogy a »MASPED« főleg a tömeg­forgalmat tartja fenn magának, amely egy­részt nem kíván túl nagy keretet és nem veszé­lyezteti elbürokratizálódással, másrészt a kisebb üzletek lebonyolítása nem lukratív részére és nem is tudja őket olyan jól ellátni, mint a mozgéko­nyabb privát szállítmányozási vállalatok. A Külkereskedelmi Igazgatóság legutóbb fel­­duzzasztott fuvarosztálya, amely mint a szállít­mányozási cégek felülvizsgáló szerve alakult meg, az állami szállítmányozási vállalat tevékenységé­­nek megindulásakor beolvad a »MASPED«-be. A határspedíció megszervezése és központi irányítása ugyancsak a »MASPED« feladatkörébe fog tartozni. Ezáltal azok a visszásságok, amelye­ket éppen lapunk legutóbbi számában tettünk szóvá, önmaguktól eliminálódnak. Megállapítható, hogy azok a közlések, ame­lyek a »KÖZGAZDASÁG« hasábjain megjelen­tek, megnyugtatólag hatottak a hazai spedíciós cégekre, amelyek a jövőben is — habár szerényebb keretek között — folytathatják tevékenységüket.­­ (PI)) 1867 ft Iv M 794,7 V /. Stichler Zsipioná és Társa Sürgönyeim: .lOCaLGHSFED Nemzetközi szállítási iroda Budapest, V., Tőzsdepalota. Telefon : 127-232. sorozat | Telefon: 128-340 123-477 I Nemzetközi Szálítmányozási Vállalat a Budapest, V., Zrinyi­ u. 12. Sürgönyeim: Transit VÁM­OS 2E@g_¥&n FIAI nemzetközi szállítmányozók Telefon: 125.S76 Budapest,VI.Hajós­ u. 11 Távirat: VAMSPED Vámkezelés — magánvámraktár — gyűjtőforgalom KECSKEMÉTI ÁLI­ANDÓ KIRENDELTSÉG : Rákóczi­ utca 4. Tel. Városi iroda: 302, Vasúti iroda: 303 nemzetközi Szállít­m­ány ozoíl író la Budapest, V„ Szent István-körút 22. Tel.: 124-624 RaBafár a nyak­?. ssáS^awstwar SereSete*» Budapest, V„ ZoltáiMik­a 16 Töteten: 129-410. 129-419 Távirati Kertped VIDOR ERNŐ szállítmányozási vállalat Budapest, V., Nádor­ utca 21 Telefon: *121-725. Távirat: RODIVER^'1 fiNTERCONTINENTÁLE Száltmányozási és Közlekedési Rt, BUDAPEST, V.3 Nádor­ u. 30. Telefon: *129-545 Távirat: INTERCONT Mit* Szállítmányozási út. Nem£@&k357l szállítmámyozó* for,teil (ffltlISpISB Tenprentai­ sitt Budapest, V. ker., I­ajcsy-Zsilinszky­ út 111. — Tel.: 127-362,127-363, 127-364 Távirat: Transprodukt ! Szállítmányozás! hírek — HELYZETJELENTÉS DUNA-TENGER­­JÁRÓ HAJÓINKRÓL. A »DEBRECEN« május 13-án érkezett Isztanbulba, ahová kisebb géphiba miatt tért vissza. A »TISZA« május 18-án Brai­­lábó­l elindult Budapestre. A »BUDAPEST« e hó 22-én rakodóra áll a csepeli kikötőben. A »SZE­­GED« a »BUDAPEST« elindulása után fog rakodni. — »VIRHÁZ«. A »Magyar Vasutak Háztól-Házig Szállítmányozók Országos Alkalmi Egye* sülésébe« legutóbb a következő szállítmányozási cégeket vették fel: Zsámboky Pál (Berettyóúj­­falu), Fekete József (Gyoma), Pirity Antal (Kör­mend), Bartkó László (Miskolc), Balogh Janás (Nyírbátor), Berettyóújfalu, Gyoma, Körmend, Nyírbátor, Gyula, Hajdúszoboszló, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron, GySEV, Salgótarján külső p. v. és Székesfehérvár állomásokra (sorrendben) az I. osztály díjtétele 23-70, 20.70, 27.70, 29.20, 24.20, 23.60, 18.00, 27.50, 26.40, 18-60, 16.60. a II. osztályé 21.30, 18.80, 24.60, 25­ 90. 2180, 21.40, 16-70, 24.60, 23.70, 17.20, 15.50 forint 100 kg ként, ( Pf­) — POSTAI HÍREK. Két új bélyegsorozatot bocsátott ki a posta. A Lánchíd-alap javára 18 forintos felárral, 2 forint névértékben. légiposta­­bélyeget­­bocsátott, ki 25.000 példányban. A másik bélyegsorozat, amely most került forgalomba, 1, 2, 4, 5, 6, 8,10,12, 30 és 40 forint értékjelzésű, ugyan­csak légiposta sorozat.

Next