Közgazdaság, 1948. január-május (3. évfolyam, 1-23. szám)
1948-05-23 / 21. szám
1348 május 23 . KÖZGAZDASÁG Zagrebackii Velesajam ! Az idei Zágrábi Nemzetközi Vánásri utazóik meglepetéssel látták azt a hatalmas arányú fejlődést, amelyet a jugoszláv nép a legutóbbi vásártól, egy év alatt, megtett. Valóban példátlan az az erőfeszítés, amelyet a nép az ötéves terv sikeres végrehajtásáért, az újjáépítés meggyorsításáért hoz. A határtól Jugoszlávia bármely városáig utazva feltűnik, hogy valamennyi — a legkisebb is — állomásépületet már felépítették, újonnan festették. A vasútvonal, mellett számtalan frissen felhúzott gyárépület és allúrkémény emelkedik, amelyek éhesen várják, hogy megérkezzenek a gépek és megkezdődjék a munka. Ezek az újonnan épült hatalmas telepek, épületek bizonyságai annak a lendületes munkának, amelynek célja, hogy Jugoszlávia, fogyasztási, cikkeket termelő önálló ipart építsen fel. Ezért van minden munka, ezért minden áldozat. A nép megértette ennek a törekvésnek történelme szempontjából döntő jelentőségét és nagy áldozatkészségül és szívóssággal feszül neki a munkának, hogy az ipari üzemek berendezése utáni, a fogyasztási cikkek zömének hazai előállításával életszínvonala fokozatosan és rohamosan emelkedjék. A fogyasztási cikkek tekintetében elrendelt megszorítások azt a célt szolgálják, hogy Jugoszlávia exportjának fokozásával fizethesse meg a beruházási és nehézipari gépeket, amelyek a gyárak megindításához alapvetően szükségesek, így természetes, hogy a fogyasztóknak sok olyan árucikkről le kell mondaniuk, amelyeknek beszerzése nálunk, — ahol az export fokozásáért még nem hoztunk olyan áldozatokat — alig okoz gondot. Természetesen az ottani rossz termés is erősen befolyásolta a gazdasági életet Mégis — azt mondják, hogy a jugoszláv paraszt soha nem élt olyan jól, mint most, soha nem volt annyi pénze, mint ma. A kettős árrendszer bevezetésével elérték, hogy a parasztok a beszolgáltatott mezőgazdasági cikkekért egészen olcsó áron iparcikkekhez juthatnak, vagy pedig szabadáron értékesített áruikért az iparcikkeiket szabad áron megvásárolhatják. Az ipari munkásság ellátása jobbára az üzemeken keresztül történik. A városi értelmiségnek kell még a legtöbb nehézséggel megküzdenie, amikor élelmezési vagy iparcikkek beszerzésére van szüksége. A nép örömmel látja, hogy a kormány beváltja az ígéreteket. Egy évvel ezelőtti helyzete jelentősen megjavult — amire példa a húsellátás, textilellátás, stb. javítása — és így tudja, hogy az áldozatok nem voltak hiábavalóak. Ezek a szempontok és körülmények vezették az idei Zágrábi Nemzetközi Vásár rendezőit is. Be kellett mutatni az építő és újjáépítő ország iparának és mezőgazdaságának termékeit, fel kellett sorakoztatni a jugoszláv ötéves terv első évének eredményeit és kiállítani azokat a cikkeket, amelyek a nemzetközi árucsereforgalomban szerepet játszanak. A kiállítás ezeknek a szempontoknak maradéktalanul meg is felel. Nem csak a külföldiek, hanem a belföldiek is szinte megdöbbentek annak a nagyarányú fejlődésnek a láttán, amelyet a jugoszláv ipar termékeinek felsorakoztatásával mutattak be. Az épülő nehézipar, szerszámgépipar első produktumai, a bányászat, rendkívül hatásos behuttatója, a fejlődő textil- és bőripar cikkei elismerést ébresztettek mindenkiben, aki az ilyen gyors ütemű fejlődést értékelni tudja. Természetesen emellett jelentős szerepet kaptak a mezőgazdasági cikkek is, amelyeik exportja — gondolunk a konzerv, italexportra stb. — Jugoszlávia részére szintén nem közömbös. A vásár a jugoszláv tervgazdálkodás nagy seregszemléje volt. A külföldi résztvevők sorából ki kell emelni a Szovjetunió pavillonját, amelyben a nehéz- és könnyűipar termékein kívül méltán nagy feltűnést keltettek az új rendszerű áramvonalas ZIS- gépkocsik. Lengyelország elsősorbanszén- és textiliparának termékeit mutatta be. Csehszlovákia szerszámgépeivel, textil- és cipőiparával képviseltette magát, nagy sikert arattak Albánia és Bulgária kiállítási csarnokai is. A nyugati országok közül a Svájc pavilion keltett feltűnést, amelyben kizárólag szerszámgépeket mutattak be. A Zágrábi Vár magyar kiállítása nem maradt el, többi ország pavillonja mögött, sőt egy futtásban megejtett közvéleménykutatás alapján — a dekorációt, a rendezést és a bemutatott anyagot tekintve, — a Szovjetunió után a második helyezést érte el. A magyar kiállítást az egyik fedett csarnokban helyezték el, 550 négyzetméternyi területen. A legnagyobb anyagot a NIK küldte ki, többek között fúrógépeket, szerszámgépeket, autóbuszokat, stb. Köztudomású, hogy a jugoszláv—magyar ötéves beruházási egyezmény keretében elsősorban nehézipari gépeket szállítunk Jugoszláviának. Nyilvánvaló tehát, hogy a bemutatott gépek jugoszláv szakkörökben rendkívüli érdeklődést váltottak ki. Sajnos, a gépek más anyaggal szemben kissé háttérbe szorultak. A NIK- gyártmányokon kívül a magyar kiállításon szinte aZ egész magyar ipar keresztmetszetét bemutatták. A mezőgazdasági gépek mellett a finommechanikai és optikai ipar, vas-, bőr- és textiliparunk szebbnélszebb cikkei vonultak fel, beleilleszkedve a hároméves terv eredményeit feltüntető és a jugoszláv—magyar barátságot kidomborító nívós dekoráció keretébe. A magyar kiállítás rendezésével kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy a rendezők és tervezők jó munkát végeztek. Sajnos, — mint ahogy eddig majdnem minden vásár esetében így történt— a rendezők és a kiállítandó anyag túl későn érkezett a helyszínre. Csak a személyzet éjjel-nappali munkájának köszönhető, hogy a vásár nyitására nívós, szép kiállítást tudtak produkálni. A jugoszláv sajtó részletesen megemlékezett a magyar pavillonról, miután a jugoszláv kormány tagjai és a gazdasági élet vezetői, a nyitás napján valamennyien elismerésüket fejezték ki a magyar kiállítás nívós megrendezéséért. Rendkívül jó hatást váltott ki a felszolgált tokaji bor, amiből ezt a következtetést kell levonni, hogy ezt a rendszert a jövőben más vásárokon is alkalmazni kell. Ez egyúttal a legjobb propagandája a magyar élvezeti cikkeknek. Az élelmezési pavilonoknak egyébként is mindenütt és mindig nagy sikere volt. A külföldiek szívét, — de zsebét is — elsősorban a gyomrukon keresztül lehet megközelíteni. Ezt ma egész Európára szóló érvénnyel meg lehet állapítani. A jelentős devizabevételei kívül a helyszíni kiszolgálás azt is eredményezi, hogy a látogatóik hoszszabb időt töltenek el a magyar pavionban, megismerik a magyar specialitásokat, stb. A kiállítási anyaggal egy időben kb. 200.000 dollár értékben iparcikkeket is vittünk ki, amelyeket a Narodni Magazin vett át és adott tovább a foyasztóknak. A rendkívül népszerű magyar iparcikkek iránt ostromszerűben nyilvánult meg a jugoszláv kereslet. Helyes volt ez a rendszer, hogy a vásár első napját csak a hivatalos látogatók és érdeklődők részére tartották fenn. Ezt a példát feltétlenül követni kell a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából is. A nyitáskor jugoszláv részről Popovic külkereskedelmi miniszter, magyar részről Vajda Imre államtitkár jelentettek ki, hogy a kiállítás újabb bizonysága volt a magyar—jugoszláv politikai és gazdasági barátságnak. Remélhető, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron viszonozhatjuk a baráti vendéglátást és segítséget. Nyarady Gábor "i—m»Diaan (MASPEI)« A Magyar Általános Szállítmányozási Rt.) Budapest (IV., Kristóf tér 2. — Váci utca 6. sarokház) szervezkedéséről és megalakulásáról a KÖZGAZDASÁG május 2- számában német nyelven megjelent (cikkünket nemcsak a közvetlenül érdekelt hazai spediciós cégek , azok többszáz alkalmazottja, hanem az összes külföldi szaklapok is nagy érdeklődéssel fogadták és részletesen kommentálták- Miután azonban az itthon szállongó különböző találgatásokból és egyes külföldi sajtóorgánumok kommentárjaiból úgy látjuk,, hogy egyes alapvető kérdésekben tájékozatlanság van, az alábbiakban igyekszünk a félreértéseket — kapott információink alapján — tisztázni. A »MASPED« irodahelyiségeinek rendbehozatala, bebútorozása, a nyomtatványok elkészítése és az egyelőre 100 főre tervezett személyzet kiválasztása, a privát spedíció köréből folyamatban van. A szervezési munkálatok Polgár Andor vezérigazgató és Propper László vezérigazgatóhelyettes irányítása mellett folynak. Berkes Sándor igazgató súlyos betegen Svájcban fekszik s egyelőre nem vehet részt a munkában. Ily körülmények között a »MASPED»"legkedvezőbb esetben is csak körülbelül folyó évi július hó 15-én kezdheti meg működését. Ennek következtében az iparügyi minisztérium ama rendelkezése, melynek értelmében az állami hatóságok, hivatalok és egyéb szervek, ideértve az állami érdekeltségű üzemeket, vállalatokat stb. mindennemű szállítmányaikat a »MASPED«-nek kötelesek felajánlani, természetesen úgy értelmezendő, hogy ha a »MASPED« üzeme megindul. Nyomatékosan felhívjuk tehát az állami vállalatok vezetőinek figyelmét, hogy addig is szállítmányaikat azokkal a spedíáiós cégekkel bonyolíttathatják le, sőt kötelesek lebonyolíttatni, amelyekkel eddig együttműködtek, különben az egyes vállalatok ipari nyersanyagellátásában zökkenők állhatnának be, ami a hároméves terv sikerét veszélyeztethetné. A közlekedési minisztérium közvetlen felügyeleti hatósága alatt működő »MASPED« kizárólag az állami vállalatok nemzetközi szállítmányainak lebonyolításával fog foglalkozni, a belföldi forgalom lebonyolítását továbbra is a privát spedíciós cégek végzik. Aszállítmányok sima és gyors lebonyolítása érdekében a »MASPEÍ”-nek saját (mintegy 21—25 főből álló) vámkezelési osztálya lesz. Kéznélfekvő, hogy a »MASPED« főleg a tömegforgalmat tartja fenn magának, amely egyrészt nem kíván túl nagy keretet és nem veszélyezteti elbürokratizálódással, másrészt a kisebb üzletek lebonyolítása nem lukratív részére és nem is tudja őket olyan jól ellátni, mint a mozgékonyabb privát szállítmányozási vállalatok. A Külkereskedelmi Igazgatóság legutóbb felduzzasztott fuvarosztálya, amely mint a szállítmányozási cégek felülvizsgáló szerve alakult meg, az állami szállítmányozási vállalat tevékenységének megindulásakor beolvad a »MASPED«-be. A határspedíció megszervezése és központi irányítása ugyancsak a »MASPED« feladatkörébe fog tartozni. Ezáltal azok a visszásságok, amelyeket éppen lapunk legutóbbi számában tettünk szóvá, önmaguktól eliminálódnak. Megállapítható, hogy azok a közlések, amelyek a »KÖZGAZDASÁG« hasábjain megjelentek, megnyugtatólag hatottak a hazai spedíciós cégekre, amelyek a jövőben is — habár szerényebb keretek között — folytathatják tevékenységüket. (PI)) 1867 ft Iv M 794,7 V /. Stichler Zsipioná és Társa Sürgönyeim: .lOCaLGHSFED Nemzetközi szállítási iroda Budapest, V., Tőzsdepalota. Telefon : 127-232. sorozat | Telefon: 128-340 123-477 I Nemzetközi Szálítmányozási Vállalat a Budapest, V., Zrinyi u. 12. Sürgönyeim: Transit VÁMOS 2E@g_¥&n FIAI nemzetközi szállítmányozók Telefon: 125.S76 Budapest,VI.Hajós u. 11 Távirat: VAMSPED Vámkezelés — magánvámraktár — gyűjtőforgalom KECSKEMÉTI ÁLIANDÓ KIRENDELTSÉG : Rákóczi utca 4. Tel. Városi iroda: 302, Vasúti iroda: 303 nemzetközi Szállítmány ozoíl író la Budapest, V„ Szent István-körút 22. Tel.: 124-624 RaBafár a nyak?. ssáS^awstwar SereSete*» Budapest, V„ ZoltáiMika 16 Töteten: 129-410. 129-419 Távirati Kertped VIDOR ERNŐ szállítmányozási vállalat Budapest, V., Nádor utca 21 Telefon: *121-725. Távirat: RODIVER^'1 fiNTERCONTINENTÁLE Száltmányozási és Közlekedési Rt, BUDAPEST, V.3 Nádor u. 30. Telefon: *129-545 Távirat: INTERCONT Mit* Szállítmányozási út. Nem£@&k357l szállítmámyozó* for,teil (ffltlISpISB Tenprentai sitt Budapest, V. ker., Iajcsy-Zsilinszky út 111. — Tel.: 127-362,127-363, 127-364 Távirat: Transprodukt ! Szállítmányozás! hírek — HELYZETJELENTÉS DUNA-TENGERJÁRÓ HAJÓINKRÓL. A »DEBRECEN« május 13-án érkezett Isztanbulba, ahová kisebb géphiba miatt tért vissza. A »TISZA« május 18-án Brailából elindult Budapestre. A »BUDAPEST« e hó 22-én rakodóra áll a csepeli kikötőben. A »SZEGED« a »BUDAPEST« elindulása után fog rakodni. — »VIRHÁZ«. A »Magyar Vasutak Háztól-Házig Szállítmányozók Országos Alkalmi Egye* sülésébe« legutóbb a következő szállítmányozási cégeket vették fel: Zsámboky Pál (Berettyóújfalu), Fekete József (Gyoma), Pirity Antal (Körmend), Bartkó László (Miskolc), Balogh Janás (Nyírbátor), Berettyóújfalu, Gyoma, Körmend, Nyírbátor, Gyula, Hajdúszoboszló, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron, GySEV, Salgótarján külső p. v. és Székesfehérvár állomásokra (sorrendben) az I. osztály díjtétele 23-70, 20.70, 27.70, 29.20, 24.20, 23.60, 18.00, 27.50, 26.40, 18-60, 16.60. a II. osztályé 21.30, 18.80, 24.60, 25 90. 2180, 21.40, 16-70, 24.60, 23.70, 17.20, 15.50 forint 100 kg ként, ( Pf) — POSTAI HÍREK. Két új bélyegsorozatot bocsátott ki a posta. A Lánchíd-alap javára 18 forintos felárral, 2 forint névértékben. légipostabélyegetbocsátott, ki 25.000 példányban. A másik bélyegsorozat, amely most került forgalomba, 1, 2, 4, 5, 6, 8,10,12, 30 és 40 forint értékjelzésű, ugyancsak légiposta sorozat.