Közgazdasági Értesítő, 1927. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1927-01-27 / 4. szám

10 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1927. január 27 A Magyar Légiforgalmi Rt. a rendszeres járatokon kívül alkalmi repüléseket is végzett az ország különböző városaiba, azonkívül voltak helyi fölszállásai propaganda célból, röpcédulák szórására, vagy fényképfelvételek vé­gett. Itt említjük meg, hogy 1926-ban történt meg Magyarországon első ízben, hogy a választási harcoknál a repülőgépeket is felhasználták: röpcédulákat szórtak le róluk néhány vidéki város fölött. A Magyar Légiforgalmi Rt. és a ném­et­ Luft-Hansa hat személyes Fokker F III-típusú repülőgépeket hasz­nált 185 lóerős BMW-motorral. A Nemzetközi Légi­­forgalmi Rt. Spad Berline—66-típusú hatszemélyes re­pülőgépekkel járt, Lorraine—Dietrich-típusú 370 lóerős motorral, az Osztrák Légiforgalmi Rt. pedig egy Junkers J—13-típusú hatszemélyes géppel 185 lóerős BMW- motorral. Az 1926. évi üzemet 25 szárazföldi repülőgép bonyolította le együttvéve. A magyar vállalat kizáróan magyar pilótákat, a német vállalat németeket, az osztrák osztrákot, a Nemzetközi Légiforgalmi Rt. pedig magyar, francia és osztrák pilótákat alkalmazott. A forgalom rendszerességében fennakadás nem állott be. A félóránál nagyobb késések száma körülbelül 5—6 százalékot tett ki. A kedvezőtlen időjárás vagy motorhiba folytán az év folyamán elenyészően kevés kényszerleszállás történt és halált vagy súlyosabb sérü­lést okozó baleset egyáltalában nem fordult elő. A magyarországi légiforgalom lebonyolításának középpontja a mátyásföldi közforgalmi légikikötő volt, amely 1926. év júniusában vásárlás útján a magyar kincstár tulajdonába ment át. A vásárlással kapcsolatos kibővítési és földegyengetési munkálatok még az ősz folyamán megkezdődtek és ezt nyomon fogja követni a repülőtér építményeinek átrendezése és kibővítése is, hogy a következő évek előreláthatóan fokozódó légi­forgalmának megfelelő, modern berendezésű légikikötő álljon rendelkezésére. A fuvarlevelek mintájának megváltoztatása. A Magyar Vasutak Állandó Díjszabási Bizottságának legutóbbi ülésén a Máv­ igazgatósága bemutatott egy új fuvarlevélformulázó terve­zetet, amelyet a magyar belforgalomban kíván rendszeresíteni. A bemutatott minta, amely egy év­­négy oldalát foglalja el, nem csupán a fuvarlevelet, hanem a feladási vevényt, a rovatlapot, az értesítő- és vétlevelet, valamint az átvételi elismervényt is ma­gában foglalja. A beosztás olyan, hogy egyrészt a fuvarlevél és a rovatlap, másrészt a feladási vevény és az értesítő és vérlevél rovatai egybevágóan fedik egymást, úgy, hogy amennyiben az eddig el nem döntött kérdés, vájjon az új formuláré harmadik oldala az elsővel együtt, másoló papiros átütéssel egyszerre ki­tölthető legyen-e vagy nem, pozitív értelemben döntetnék el, mind az öt rész egyetlen írásmunkával volna kitölthető és pedig a fél által. A tervezetnek ugyanis az a meggondolás fekszik alap­jául, hogy az új rend által az áruszállítás formalitásai gyorsabban elintézhetők és nyomtatványban, valamint munkában másfél mil­liárdos megtakarítást érhet el a vasút. A szállító felek szem­pontjából pedig az az előny volna elérhető, hogy a fuvarlevélnek és a rovatlapnak a fél által való egyidejű kitöltése a visszatérí­tési eljárást gyorsabbá és egyszerűbbé teszi, nem szólva a fel­adási eljárás meggyorsításáról. Az érdekeltség körében a budapesti kereskedelmi és ipar­kamara jelentése szerint az az állásfoglalás alakult ki, hogy a kereskedelem és ipar mindenképen támogatni kívánja a Máv­ igazgatóságának azon törekvéseit, amellyel a vasúti üzemben megtakarításokat kíván elérni és ezért elvben helyesli a fuvarle­velek kiállításának új rendjét is. Azok a megtakarítások, amelye­ket a vasút ezáltal elérni kíván, csupán költségáthárítást jelente­nének a szállító közönségre, ha nem engedtetnék meg az új fu­varlevélnek gépírással és indigós másolással való kiállítása Eb­ben az esetben az érdekeltség az új tervezettel szemben az el­lenzés álláspontjára volna kénytelen helyezkedni, mert a vállalatok gazdaságos üzemvitelét súlyosan bénítják részben az új adók (alkalmazottak kereseti adója, általános forgalmi adó, fényűzési forgalmi adó, stb.) által előidézett nyilvántartási munkák, vala­mint a forgalomnak a fogyasztó képesség csökkenése folytán kis tételekre való felaprózódása miatt megnövekedett irodai munkák. A részletekre vonatkozólag kívánatosnak jelentették ki a tartalom-bevallásra szánt hely meghosszabbítását a magyar tarifa igen részletező sajátosságára való figyelemmel. Miután továbbá az új fuvarlevél minta megszünteti az eddigi fuvarlevél másod­­példányt és ezt a feladást vevénnyel helyettesíti, szükségesnek jelezték ebbe több új rovat beillesztését, amelyeknek hiánya lehe­tetlenné tenné azt, hogy a fuvarlevél másodpéldányt helyettesítő feladási revény az üzleti életben tényleg pótolhassa ezt a fontos okmányt. ______ A román vasutak tarifaemelése. Bukarestből jelentik, hogy a CFR új tarifáinak kérdése még mindig megoldatlan problémája Románia közgazdasági éle­tének. A szeptember 15-ikén életbeléptetett felemelt vasúti tarifá­kat a gazdasági érdekképviseletek erélyes sürgetésének hatása alatt revízió alá vették és a folyó évi január hó elsejétől kezdve a teherárú forgalomban a lényegesen leszállított tarifákat léptették életbe, míg személy- és podgyászszállításnál továbbra is a régi felemelt tarifákat alkalmazták. A közlekedésügyi minisztériumban és a CFR vezérigazgatóságnál megszakítás nélkül folynak a teher­árú tarifáinak revíziói, amelyek közelebbről befejezést nyernek. A revideált tehertarifákat a folyó évi március hó elsején fogják életbe léptetni. Az új tarifák megállapításánál az volt a vezérelv, hogy minden egyes árú szállítási díjtétele arányos legyen annak értékével és teherbíró képességével. A revizós bizottság az új tarifák összeállításával kapcsolatosan kikérte az összes érdekel­tek véleményét, meghallgatta a kereskedelmi és iparkamarák, va­lamint a mezőgazdasági kamarák álláspontját és a különböző termelési rétegek érdekképviseleteinek véleményét. A kamarák 30 osztályba sorozták teherbíróképességük szerint a különböző áru­kat. A revíziós bizottság­­elhatározta, hogy az új szállítási díjté­telek megállapításánál figyelembe veszi azt, hogy teljes vagonté­telben történik-e a szállítás, vagy pedig gyűjtőkocsikban, vagy darabárúként. Figyelembe vette továbbá azt is, hogy az egyes árukat hosszabb vagy rövidebb távolságokra szállítják-e, vagy pedig csak szomszédos, vagy kerületi forgalomban kerülnek szál­lításra. A revíziós bizottság figyelemmel lesz az új tarifák meg­állapításánál a speciálisan exportcikkekre és a szezonárukra is. Ezektől a vezérelvektől és az egyes áruk értéke és teherbíróké­­pessége szerint alkalmazandó tarifakoefficiensektől remélik, hogy a gazdasági érdekeltségek minden irányú igénye kielégítést nyerhet annál inkább, mert kétféle szállítási koefficienst is megállapítottak, amelyek közül az egyik a szállítandó áru mennyisége, a másik pedig a szállítási távolság szerint változik. A revíziós bizottság az új vasúti tarifák március elsején történő általános érvényű életbeléptetéséig is az exportcikkekre már ezen irányelvek szerint állapítja meg az új vasúti tarifákat és a petróleumipari termékek vasúti fuvardíjait. Az exportcikkek és a petróleumipari termékek új vasúti tarifái már elkészültek és azokat a kormány legfőbb gazdasági bizottsága már jóvá is hagyta. Ezeknek a díjtételeknek az életbeléptetése valószínűleg már közelebbről megtörténik. A közlekedésügyi minisztérium és a CFR vezérigazgatósága reméli, hogy a közölt irányelvek szerint összeállított vasúti tarifa meg fogja szüntetni azt az elégedetlenséget, amely az összes gazdasági tényezők körében a magas szállítási díjtételek miatt eddig megnyilvánult. Külkereskedelem és vámpolitika. Külföldi kereslet magyar termények és cikkek iránt. (A. M.) Jugoszláviának fejlődő gazdasága különö­sen az országszerte megélénkült építkezésekben nyil­vánul meg, melyekbe a magyar ipar kezdettől fogva bekapcsolódott. Ennek egyik jelensége jugoszláv rész­ről a nagy árukereslet magyar bútorok, főleg komplett lakásberendezések iránt. Ez annál örvendetesebb tény, mivel a magyar bútoripar a belföldi kereslet erős csök­kenése következtében nagy válsággal küzd. Lengyel részről különös érdeklődés nyilvánul meg a magyar gabona iránt, melynek oka az 1926. évi rossz termés. Lengyelország gabonában külföldi behozatalra van szorulva. Szükségletének nagyobb részét Szovjet- Oroszország fedezi, megfelelő ár esetén azonban a len­

Next