Közgazdasági Értesítő, 1927. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1927-07-07 / 27. szám

1927. július 7 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ K­ reskedelem közvetítésével bonyolódik le. A kereskedelem legértékesebb részének pozíciója ilyen módon csak ja­vul, rezsije csökken, hitelképessége fokozódik, üzleti haszna növekszik, kockázatai minimálisakká válnak stb. A textilipari karteleknek legnagyobb része éppen az el­mondottaknál fogva nem is árkartel — bajos is textil­iparban az áruk óriási sokfélesége mellett ármegállapo­dásokat csinálni — hanem elsősorban és hangsúlyozot­tan a fizetési és eladási feltételeket szabályozó úgyneve­zett kondíció-kartel, amelyeknél az áralakulásnak bizonyos mértékű figyelembe vétele csak másodlagos és inkább kiegészítő szerepet játszik. A vámok leszállításával a magyar textiliparnak a külföld erősen kartelírozott iparaival szemben kell föl­vennie a legélesebb versenyt, szüksége van tehát azokra az eszközökre, amelyekkel versenytársai harcolnak. Fi­gyelembe kell venni azt is, hogy az iparnak megfelelő organizációja nélkül nem fogunk tudni belekapcsolódni a gazdasági életnek abba a nagy nemzetközi folyama­tába, amely a „locarnói irány" jelszava alatt az európai politikának ma a legfigyelemreméltóbb próbálkozása a népek békéje és a gazdasági konszolidációja felé. Abból pedig, hogy magunkat önként kizárjuk egy ilyen álta­lános európai áramlatból, ránk nézve mindig csak bajok származhatnak. Igen figyelemreméltóak azok a speciális okok is, amelyek az­­ egyes textilkartelek létrejövetelénél közre­játszottak, így pl. a pamutszövőgyárak egyezményének egyik lényeges rugója volt az 1926 őszén a világpiacon bekövetkezett pamutkrach, aminthogy általában a textil­anyagok ára még mindig igen szertelen hullámzásoknak van kitéve. A nyomógyárak karteljének alapját az a tény, ké­pezi, hogy amíg békében a mai Csonka-Magyarország területén mindössze 32 nyomó-rouleau dolgozott, addig ma ugyanazon területen 42 rouleau van üzemben. Noha éppen a nyomó­ipar a textiliparnak azon ágai közé tar­tozik, amelyek kellő időben fölismerve az export nagy jelentőségét, ma már igen szép export­tevékenységet fejtenek ki, nyilvánvaló volt, hogy ha a szakmabeli gyá­rak nem lépnek­­ önsegély terére, akkor nem lehet megakadályozni azt, hogy az országnak ebben a nagy­­múltú és modern termelésű textiliparában ugyanolyan szomorú visszaesés ne következzék be, mint aminőnek példáit más, úgynevezett túldimenzionált iparokban lát­hatjuk. Rendkívül sajnálatos, hogy az ipari organizáció kérdését a közgazdaságilag kevéssé iskolázott magyar publicitás époly tévesen, sokszor ellentmondóan és za­varosan ítéli meg, amint ezt számos más fontos köz­­gazdasági problémánál is tapasztalhatjuk. Bizonyos, hogy a kartelek elleni mozgalom nálunk olyankor került felszínre, amikor egész Európában éppen az ellenkező felfogás uralkodik, amely egyenesen a kar­telekben látja a háború utáni gazdasági anarchia egyet­len gyakorlati ellenszerét és az ipari karteleknek minél szélesebb alapon való kiépítését sürgeti. Bizonyos az is, hogy minden olyan törekvés, amely a kartelek közgazdasági jelentőségét teljes mértékben elismeri és csupán esetleges „kinövéseikkel" szemben akar védekezni, teljesen jogosult, hiszen nincsen a vi­lágon olyan elv, vagy intézmény, amelynek, mégha a legtökéletesebb is, ne volnának korrektívumokra szoruló hátrányos oldalai. Kétszeresen veszélyes, hogy amikor a magyar tex­tilipar a kereskedelmi szerződésekben vámvédelmének jelentékeny részét elveszti, akkor a másik oldalon ne­hézségekkel kelljen küzdenie az ipari organizáció kér­désében is. Textiliparunk szervezkedése szorosan össze­függ a vámok leszállításával és éppen arra szolgál, hogy az utóbbi folyamatot ellensúlyozza, a termelés ren­tabilitását és fejlődését a vámvédelem csökkenése mel­lett is lehetővé tegye. A magyar textiliparnak a céltu­datos kereskedelempolitikán kívül szüksége van a cél­tudatos organizációra is, de semmiesetre sem nélkülöz­heti a kettőt egyszerre". Fizetésképtelenségek június havában. Ez év júniusában az OHE összeállítása szerint az ország összes bíróságai a kényszeregyezségi eljárást 58 ügyben indítot­ták meg. Csőd 29 esetben nyittatott. Az OHE és annak szerveihez 53 kényszeregyezségi és 9 magánegyességi ügy került. Ezen ügyek összaktívuma volt 1,645.897 pengő, összpasszívuma pedig 3,232.879 pengő. A kény­­szeregyességi ügyekből korábban 4 magánegyességi ü­gy volt. Összehasonlítva ezen adatokat a folyó év május havának adatai­val megállapíthatjuk, hogy júniusban 30 üggyel volt kevesebb és a passzívum kb. a felére csökkent. A csődök száma csak csekéllyel volt több a májusi csődök felénél. 1926. júniusában az esetek száma 194 volt, 8.604.000 pengő passzívával, vagyis több mint háromszor annyi ügy volt, mint az idén júniusban, csaknem háromszor annyi passzívummal. Ezen eltolódásokat a következő összeállítás mutatja: Az OHE előtt júniusban 19 ügyben jött létre az egyesség 1.039. 697 pengő passzívummal, 18 esetben meghiúsult az egyes­ség. Az egyességi kvóta feljavítása az OHE közreműködésével 40°/o-ról 42°/o-ra 2 esetben, 40°/o-ról 45°/o-ra 2 esetben, 40°/o-ról 50°/o-ra 5 esetben és 40­ 1/o-ról 55%-ra egy esetben sikerült. Kezes nélküli ajánlatnál kezes állítása 15 esetben éretett el, bekebelezés egy esetben, készpénzletét 3 esetben, míg OHE felügyelet 7 esetben köttetett ki. Szakmák szerinti csoportosításban a júniusban bejelentett fizetésképtelenségi esetek a következő képet mutatják: Esetek Aktiva Passzíva száma ez°r P ezer P Vendéglő és kávésipar . . 1 20 49 Mezőgazd. termény .... 1 13 .59 Vas................................ 1 87 *16 Üveg.................................... 1 C­u Bor................................ 1 32 47 Cipe................................ 2 47 95 Textil ................................ 28 1025 2156 Elelem........................... 14 154 282 Vegyi ................................ 2 28 47 Könyv............................ 1 47 92 Vegyeskereskedés .... 6 45 98 Szállítók ............................. 2 37 56 Ékszer........................... 2 10 29 Érdekes az 1926. év első felében felmerült és 1927. kény­­szeregyességeket összehasonlító statisztika. Kényszeregyezségek. Az összehasonlítás a passzívák összegszerűségére k­iterje­­dőleg az idei évvel csakis 1926. év április, május és junius hónapok adataira vonatkozólag lehetséges, 1926-ban ezen 3 hónapban 2 és félszer annyi ügy volt, mint 1927. ugyanazon hónapjaiban és a passzívumok a felére csökkentek. Ezen számok a gazdasági helyzet javulásának legmarkánsabb bizonyítékai. (Hitelvédelem.) Kényszeregyesség Passzívum Csőd és magánegyesség 1927 május .... 92 6,053.000 53 1927 junius .... 62 3,232.879 29 1926 junius .... 194 8,604.000 58 1926. 1927. ü­gy Passzívum ügy Passzívum Január .... 298 nincs adat, 65 2,895.283 Február .... 277 mártiz THB 67 3,770.767 Március. ... 243 működött 75 10,177.168 Április .... 128 8,110.960 51 2,422.057 Május .... 144 4,969.680 66 4,295.507 Junius .... 136 5,415.520 53 2,819.243

Next