Közgazdasági Értesítő, 1927. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1927-07-07 / 27. szám
1927. július 7 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ K reskedelem közvetítésével bonyolódik le. A kereskedelem legértékesebb részének pozíciója ilyen módon csak javul, rezsije csökken, hitelképessége fokozódik, üzleti haszna növekszik, kockázatai minimálisakká válnak stb. A textilipari karteleknek legnagyobb része éppen az elmondottaknál fogva nem is árkartel — bajos is textiliparban az áruk óriási sokfélesége mellett ármegállapodásokat csinálni — hanem elsősorban és hangsúlyozottan a fizetési és eladási feltételeket szabályozó úgynevezett kondíció-kartel, amelyeknél az áralakulásnak bizonyos mértékű figyelembe vétele csak másodlagos és inkább kiegészítő szerepet játszik. A vámok leszállításával a magyar textiliparnak a külföld erősen kartelírozott iparaival szemben kell fölvennie a legélesebb versenyt, szüksége van tehát azokra az eszközökre, amelyekkel versenytársai harcolnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy az iparnak megfelelő organizációja nélkül nem fogunk tudni belekapcsolódni a gazdasági életnek abba a nagy nemzetközi folyamatába, amely a „locarnói irány" jelszava alatt az európai politikának ma a legfigyelemreméltóbb próbálkozása a népek békéje és a gazdasági konszolidációja felé. Abból pedig, hogy magunkat önként kizárjuk egy ilyen általános európai áramlatból, ránk nézve mindig csak bajok származhatnak. Igen figyelemreméltóak azok a speciális okok is, amelyek az egyes textilkartelek létrejövetelénél közrejátszottak, így pl. a pamutszövőgyárak egyezményének egyik lényeges rugója volt az 1926 őszén a világpiacon bekövetkezett pamutkrach, aminthogy általában a textilanyagok ára még mindig igen szertelen hullámzásoknak van kitéve. A nyomógyárak karteljének alapját az a tény, képezi, hogy amíg békében a mai Csonka-Magyarország területén mindössze 32 nyomó-rouleau dolgozott, addig ma ugyanazon területen 42 rouleau van üzemben. Noha éppen a nyomóipar a textiliparnak azon ágai közé tartozik, amelyek kellő időben fölismerve az export nagy jelentőségét, ma már igen szép exporttevékenységet fejtenek ki, nyilvánvaló volt, hogy ha a szakmabeli gyárak nem lépnek önsegély terére, akkor nem lehet megakadályozni azt, hogy az országnak ebben a nagymúltú és modern termelésű textiliparában ugyanolyan szomorú visszaesés ne következzék be, mint aminőnek példáit más, úgynevezett túldimenzionált iparokban láthatjuk. Rendkívül sajnálatos, hogy az ipari organizáció kérdését a közgazdaságilag kevéssé iskolázott magyar publicitás époly tévesen, sokszor ellentmondóan és zavarosan ítéli meg, amint ezt számos más fontos közgazdasági problémánál is tapasztalhatjuk. Bizonyos, hogy a kartelek elleni mozgalom nálunk olyankor került felszínre, amikor egész Európában éppen az ellenkező felfogás uralkodik, amely egyenesen a kartelekben látja a háború utáni gazdasági anarchia egyetlen gyakorlati ellenszerét és az ipari karteleknek minél szélesebb alapon való kiépítését sürgeti. Bizonyos az is, hogy minden olyan törekvés, amely a kartelek közgazdasági jelentőségét teljes mértékben elismeri és csupán esetleges „kinövéseikkel" szemben akar védekezni, teljesen jogosult, hiszen nincsen a világon olyan elv, vagy intézmény, amelynek, mégha a legtökéletesebb is, ne volnának korrektívumokra szoruló hátrányos oldalai. Kétszeresen veszélyes, hogy amikor a magyar textilipar a kereskedelmi szerződésekben vámvédelmének jelentékeny részét elveszti, akkor a másik oldalon nehézségekkel kelljen küzdenie az ipari organizáció kérdésében is. Textiliparunk szervezkedése szorosan összefügg a vámok leszállításával és éppen arra szolgál, hogy az utóbbi folyamatot ellensúlyozza, a termelés rentabilitását és fejlődését a vámvédelem csökkenése mellett is lehetővé tegye. A magyar textiliparnak a céltudatos kereskedelempolitikán kívül szüksége van a céltudatos organizációra is, de semmiesetre sem nélkülözheti a kettőt egyszerre". Fizetésképtelenségek június havában. Ez év júniusában az OHE összeállítása szerint az ország összes bíróságai a kényszeregyezségi eljárást 58 ügyben indították meg. Csőd 29 esetben nyittatott. Az OHE és annak szerveihez 53 kényszeregyezségi és 9 magánegyességi ügy került. Ezen ügyek összaktívuma volt 1,645.897 pengő, összpasszívuma pedig 3,232.879 pengő. A kényszeregyességi ügyekből korábban 4 magánegyességi ügy volt. Összehasonlítva ezen adatokat a folyó év május havának adataival megállapíthatjuk, hogy júniusban 30 üggyel volt kevesebb és a passzívum kb. a felére csökkent. A csődök száma csak csekéllyel volt több a májusi csődök felénél. 1926. júniusában az esetek száma 194 volt, 8.604.000 pengő passzívával, vagyis több mint háromszor annyi ügy volt, mint az idén júniusban, csaknem háromszor annyi passzívummal. Ezen eltolódásokat a következő összeállítás mutatja: Az OHE előtt júniusban 19 ügyben jött létre az egyesség 1.039. 697 pengő passzívummal, 18 esetben meghiúsult az egyesség. Az egyességi kvóta feljavítása az OHE közreműködésével 40°/o-ról 42°/o-ra 2 esetben, 40°/o-ról 45°/o-ra 2 esetben, 40°/o-ról 50°/o-ra 5 esetben és 40 1/o-ról 55%-ra egy esetben sikerült. Kezes nélküli ajánlatnál kezes állítása 15 esetben éretett el, bekebelezés egy esetben, készpénzletét 3 esetben, míg OHE felügyelet 7 esetben köttetett ki. Szakmák szerinti csoportosításban a júniusban bejelentett fizetésképtelenségi esetek a következő képet mutatják: Esetek Aktiva Passzíva száma ez°r P ezer P Vendéglő és kávésipar . . 1 20 49 Mezőgazd. termény .... 1 13 .59 Vas................................ 1 87 *16 Üveg.................................... 1 Cu Bor................................ 1 32 47 Cipe................................ 2 47 95 Textil ................................ 28 1025 2156 Elelem........................... 14 154 282 Vegyi ................................ 2 28 47 Könyv............................ 1 47 92 Vegyeskereskedés .... 6 45 98 Szállítók ............................. 2 37 56 Ékszer........................... 2 10 29 Érdekes az 1926. év első felében felmerült és 1927. kényszeregyességeket összehasonlító statisztika. Kényszeregyezségek. Az összehasonlítás a passzívák összegszerűségére kiterjedőleg az idei évvel csakis 1926. év április, május és junius hónapok adataira vonatkozólag lehetséges, 1926-ban ezen 3 hónapban 2 és félszer annyi ügy volt, mint 1927. ugyanazon hónapjaiban és a passzívumok a felére csökkentek. Ezen számok a gazdasági helyzet javulásának legmarkánsabb bizonyítékai. (Hitelvédelem.) Kényszeregyesség Passzívum Csőd és magánegyesség 1927 május .... 92 6,053.000 53 1927 junius .... 62 3,232.879 29 1926 junius .... 194 8,604.000 58 1926. 1927. ügy Passzívum ügy Passzívum Január .... 298 nincs adat, 65 2,895.283 Február .... 277 mártiz THB 67 3,770.767 Március. ... 243 működött 75 10,177.168 Április .... 128 8,110.960 51 2,422.057 Május .... 144 4,969.680 66 4,295.507 Junius .... 136 5,415.520 53 2,819.243