Közgazdasági Értesítő, 1928. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1928-01-05 / 1. szám
2 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1928. január 5 Belkereskedelem és ipar. Magyarország kereskedelme és ipara.* Irta: Herrmann Miksa m. kir kereskedelemügyi miniszter. Az itt következő sorokkal azt a sok tekintetben szinte heroikus küzdelmet kívánom főbb vonásokban vázolni, melyet a területe kétharmadától és nyersanyagainak nagy részétől a trianoni békediktátum által megfosztott Magyarország fenmaradásáért gazdasági téren folytat. A mai Magyarország most kezd lábbadozni a rettenetes csapások után, melyeket a vesztett háború, a forradalmak, a román megszállás és Trianon reámértek, óriási áldozatok árán sikerült csak a romokban heverő országot a politikai és gazdasági konszolidáció útjára visszavezetni és ezzel a magyarságnak ismét életlehetőséget biztosítani. Az 1926. év az első esztendő, amelyben az általános gazdasági helyzet könnyebbülésének jelei mutatkoznak. Az állampénzügyi egyensúly helyreállítása ez évben nyert befejezést és ettől kezdve a magyar valuta, mely az angol fonthoz kapcsoltatott, szilárdan és rendületlenül áll. A magángazdaság erősödésére enged következtetni a takarékbetétek lassú, de folytonos emelkedése. A magyar valuta állandóságába és az állampénzügyi szanálás sikerébe vetett bizalom a külföld részéről mind kedvezőbb kölcsönajánlatokban nyilvánul meg. A Magyar Nemzeti Bank a hivatalos bankrátát 6%-ra szállítja le, amit nyomon követ a nyílt pénzpiac kamatlábának fokozatos csökkenése. A Budapesti Árutőzsde visszaállítja a gabonahatáridő üzletét, ami nemcsak a gazdasági konszolidáció jele, hanem az európai gabonakereskedelem szempontjából is jelentős esemény. A termelésiben jelentkező konszolidált állapot a mezőgazdasági és ipari termékek áralakulásával is kifejezésre jut. A nagykereskedelmi indexszám, mely 1925-ben 18,8 százalékkal szállt alá, 1926-ban újabb 3,1 %-os csökkenést mutat; ez utóbbi évben az olcsóbbodás lassúbb menete a mezőgazdasági cikkek világpiaci áremelkedésével függ össze. A megelőző években oly nagy mértékben felszaporodott fizetésképtelenségek száma 1926-ban, még inkább pedig az 1927. év folyamán erősen hanyatló irányzatot mutat. Ebben része van a kormányrendelettel életrehívott Országos Hitelvédő Egyletnek, amely intézménnyel Magyaroszág az egész világon úttörőként lépett fel. A külkereskedelmi és a vasúti forgalom jelentékeny élénkülése, valamint a rendelkezésre álló fogyasztási statisztikák szintén a gazdasági élet erősbödő vérkeringéséről és az általános életstandard kedvezőbb alakulásáról tesznek bizonyságot. Javult Magyaroszág helyzete kereskedelempolitikai téren is,amennyiben az 1925. és 1926. években nagyjelentőségű kereskedelmi szerződéseket kötöttünk a külfölddel. Reá kell mutatnom azonban itt azokra a politikai természetű nehézségekre, amelyekkel Magyországnak küzdenie kell, amidőn kereskedelempolitikai viszonyát a nyugati államokkal, elsősorban pedig közvetlen szomszédaival rendezni kívánja. Magyaroszág még ma is túlnyomórészben agrár jellegű állam és így elsősorban mezőgazdasági termékeinek igyekszik a külföldön piacot szerezni, amely törekvés azonban, különösen a szomszédos államok gazdasági autarchiája folytán erős ellenállással találkozik. Ezek az államok saját mezőgazdaságukat akarják minden eszközzel fejleszteni és ezért a velük való kereskedelmi tárgyalások folyamán, a legcsekélyebb agrárengedményekért is ipari kivitelük részére aránytalanul nagy ellenértéket követelnek. Ez idő szerint nyolc külföldi állammal (Ausztria, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Görögország, Spanyolország, Csehszlovákia, Törökország) van tarifális és tizenhét állammal (ezek között van Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok) a legnagyobb kedvezmény alapján megkötött szerződésünk. A tarifális szerződések közül reánk a legnagyobb jelentőségű a csehszlovák köztársasággal 1927. nyarán létrejött megállapodás, amely mindkét részről széles körben állapít meg tarifális engedményeket. Ez a szerződés a csehországi textilkivitel számára nyújt igen jelentékeny könnyítéseket, amely kivitel hazai"Textiliparunk legerősebb versenytársa a belföldi piacon. A másik fontos szerződésünk a Franciaországgal ugyancsak ebben az időben megkötött és magyar részről kezdeményezett pótegyezmény. Ez utóbbinak megkötését szükségessé tette a magyar érdekek szempontjából az a körülmény, hogy a Franciaország részére az 1925. évi kereskedelmi szerződésben nyújtott széleskörű tarifális engedmények nem annyira a francia kivitel érdekeit szolgálták, mint inkább azon országok (Csehszolvákia, Ausztria, Németország)hozzánk irányuló kivitelének használtak, amely országok a legnagyobb kedvezmény alapján az általunk eredetileg a franciáknak nyújtott vámmérséklésekhez minden ellenszolgáltatás nélkül jutottak hozzá. Bár a külfölddel eddig megkötött szerződéseink túlnyomó része magyar szempontból nem teljesen kielégítő, mégis azok igen jelentős szolgálatot tesznek a szerződő felek egymás közti árucseréjének előmozdítására, hozzájárulnak az általános áruivó mérsékléséhez és megdöntik azt a feltevést, mintha Magyarország vonakodnék külkereskedelmi egyezmények megkötésétől. Itt kell említést tennem az 1925. év január 1-én életbe lépett magyar vámjogi törvényről (1924. évi XIX. t.-c.), mely az egész vámeljárást újból szabályozta és a vámmentes kikészítésre, valamint az előjegyzési raktárakra nézve is fontos intézkedéseket tartalmaz. A külállamokkal a két utolsó évben megkötött kereskedelmi szerződések és egyezmények élénkítő hatása mutatkozik külkereskedelmi forgalmunk alakulásában. Az idevonatkozó adatok a főbb származási és rendeltetési országok szerint a következők: Behozatal: 1926 1927 jan.—szept. Honnét Érték millió pengőkben Ausztria 188.9 147.3 Cseh-Szlovákia 223.0 207.6 Németország 157.8 147.9 Olaszország 44.0 40.4 Svájc 37.7 32.4 Franciaország 26.5 23.2 Lengyelország 48.5 40.2 Nagy-Britannia 23.9 26.2 Amerikai Egyesült Államok 22.2 17.1 * A külföldi sajtó részére készült tájékoztató.