Közgazdasági Értesítő, 1928. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1928-01-05 / 1. szám

2 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1928. január 5 Belkereskedelem és ipar. Magyarország kereskedelme és ipara.* Irta: Herrmann Miksa m. kir kereskedelemügyi miniszter. Az itt következő sorokkal azt a sok tekintetben szinte heroikus küzdelmet kívánom főbb vonásokban vázolni, melyet a területe kétharmadától és nyers­anyagainak nagy részétől a trianoni békediktátum által megfosztott Magyarország fenmaradásáért gazdasági téren folytat. A mai Magyarország most kezd lábbadozni a rettenetes csapások után, melyeket a vesztett háború, a forradalmak, a román megszál­lás és Trianon reámértek, óriási áldozatok árán sike­rült csak a romokban heverő országot a politikai és gazdasági konszolidáció útjára visszavezetni és ezzel a magyarságnak ismét életlehetőséget biztosítani. Az 1926. év az első esztendő, amelyben az álta­lános gazdasági helyzet könnyebbülésének jelei mu­tatkoznak. Az állampénzügyi egyensúly helyreállí­tása ez évben nyert befejezést és ettől kezdve a ma­gyar valuta, mely az angol fonthoz kapcsoltatott, szilárdan és rendületlenül áll. A magángazdaság erő­södésére enged következtetni a takarékbetétek lassú, de folytonos emelkedése. A magyar valuta állandósá­gába és az állampénzügyi szanálás sikerébe vetett bizalom a külföld részéről mind kedvezőbb kölcsön­­ajánlatokban nyilvánul meg. A Magyar Nemzeti Bank a hivatalos bankrátát 6%-ra szállítja le, amit nyomon követ a nyílt pénzpiac kamatlábának fokoza­tos csökkenése. A Budapesti Árutőzsde visszaállítja a gabonahatáridő üzletét, ami nemcsak a gazdasági konszolidáció jele, hanem az európai gabonakereske­delem szempontjából is jelentős esemény. A termelés­iben jelentkező konszolidált állapot a mezőgazdasági és ipari termékek áralakulásával is kifejezésre jut. A nagykereskedelmi indexszám, mely 1925-ben 18,8 százalékkal szállt alá, 1926-ban újabb 3,1 %-os csök­kenést mutat; ez utóbbi évben az olcsóbbodás lassúbb menete a mezőgazdasági cikkek világpiaci áremelke­désével függ össze. A megelőző években oly nagy mértékben felszaporodott fizetésképtelenségek száma 1926-ban, még inkább pedig az 1927. év folyamán erősen hanyatló irányzatot mutat. Ebben része van a kormányrendelettel életrehívott Országos Hitel­védő Egyletnek, amely intézménnyel Magyaroszág az egész világon úttörőként lépett fel. A külkereske­delmi és a vasúti forgalom jelentékeny élénkülése, valamint a rendelkezésre álló fogyasztási statisztikák szintén a gazdasági élet erősbödő vérkeringéséről és az általános életstandard kedvezőbb alakulásáról tesznek bizonyságot. Javult Magyaroszág helyzete kereskedelempoli­tikai téren is,­­amennyiben az 1925. és 1926. években nagyjelentőségű kereskedelmi szerződéseket kötöt­tünk a külfölddel. Reá kell mutatnom azonban itt azokra a politikai természetű nehézségekre, amelyek­kel Magyországnak küzdenie kell, amidőn kereskede­lempolitikai viszonyát a nyugati államokkal, elsősor­ban pedig közvetlen szomszédaival rendezni kívánja. Magyaroszág még ma is túlnyomórészben agrár jel­legű állam és így elsősorban mezőgazdasági termé­keinek igyekszik a külföldön piacot szerezni, amely törekvés azonban, különösen a szomszédos államok gazdasági autarchiája folytán erős ellenállással talál­kozik. Ezek az államok saját mezőgazdaságukat akar­ják minden eszközzel fejleszteni és ezért a velük való kereskedelmi tárgyalások folyamán, a legcseké­lyebb agrár­engedményekért is ipari kivitelük részére aránytalanul nagy ellenértéket követelnek. Ez idő szerint nyolc külföldi állammal (Ausztria, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Görög­ország, Spanyolország, Csehszlovákia, Törökország) van tarifális és tizenhét állammal (ezek között van Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok) a legnagyobb kedvezmény alapján megkötött szerződé­sünk. A tarifális szerződések közül reánk a legna­gyobb jelentőségű a csehszlovák köztársasággal 1927. nyarán létrejött megállapodás, amely mindkét rész­ről széles körben állapít meg tarifális engedménye­ket. Ez a szerződés a csehországi textilkivitel szá­mára nyújt igen jelentékeny könnyítéseket, amely kivitel hazai"Textiliparunk legerősebb versenytársa a belföldi piacon. A másik fontos szerződésünk a Fran­ciaországgal ugyancsak ebben az időben megkötött és magyar részről kezdeményezett pótegyezmény. Ez utóbbinak megkötését szükségessé tette a magyar ér­dekek szempontjából az a körülmény, hogy a Fran­ciaország részére az 1925. évi kereskedelmi szerző­désben nyújtott széleskörű tarifális engedmények nem annyira a francia kivitel érdekeit szolgálták, mint inkább azon országok (Csehszolvákia, Ausztria, Németország)­­hozzánk irányuló kivitelének használ­tak, amely országok a legnagyobb kedvezmény alap­ján az általunk eredetileg a franciáknak nyújtott vámmérséklésekhez minden ellenszolgáltatás nélkül jutottak hozzá. Bár a külfölddel eddig megkötött szerződéseink túlnyomó része magyar szempontból nem teljesen ki­elégítő, mégis azok igen jelentős szolgálatot tesznek a szerződő felek egymás közti árucseréjének előmozdí­tására, hozzájárulnak az általános áruivó mérséklé­séhez és megdöntik azt a feltevést, mintha Magyar­­ország vonakodnék külkereskedelmi egyezmények megkötésétől. Itt kell említést tennem az 1925. év ja­nuár 1-én életbe lépett magyar vámjogi törvényről (1924. évi XIX. t.-c.), mely az egész vámeljárást új­ból szabályozta és a vámmentes kikészítésre, vala­mint az előjegyzési raktárakra nézve is fontos intéz­kedéseket tartalmaz. A külállamokkal a két utolsó évben megkötött kereskedelmi szerződések és egyezmények élénkítő hatása mutatkozik külkereskedelmi forgalmunk ala­kulásában. Az idevonatkozó adatok a főbb szárma­zási és rendeltetési országok szerint a következők: Behozatal: 1926 1927 jan.—szept. Honnét Érték millió pengőkben Ausztria 188.9 147.3 Cseh-Szlovákia 223.0 207.6 Németország 157.8 147.9 Olaszország 44.0 40.4 Svájc 37.7 32.4 Franciaország 26.5 23.2 Lengyelország 48.5 40.2 Nagy-Britannia 23.9 26.2 Amerikai Egyesült Államok 22.2 17.1 * A külföldi sajtó részére készült tájékoztató.

Next