Közgazdasági Értesítő, 1931. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-03 / 1. szám
4 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1931 január 3 A m. kir. posta jelentése az 1929. évi működéséről Írta: Dr. BÁRÓ SZALAY GÁBOR, a m. kir. posta vezérigazgatója A posta igen nagy részben tükre az ország gazdasági életének s így ebből a szempontból is érdekes, a posta szempontjából pedig szükséges, hogy minél pontosabban figyeljük meg a szolgálat menetét s arról beszámoljunk aztán. Ezért néhány év óta részletesebb s grafikonokkal is ellátott évi jelentést bocsátunk az érdeklődők rendelkezésére, amelyek legutóbbiét, az 1929. évit, most adtuk ki. Ennek adathalmazából próbálnám az alábbiakban a legérdekesebbeket kiragadni. A világszerte mutatkozó gazdasági depresszió ellenére az 1929. évi postaforgalom az előző évhez képest általában emelkedett. A magyar posta ebben az évben kereken 498,2 millió darab küldeményt kezelt. Ebből a levélpostai küldemények darabszáma 71.4%-át, a hírlapküldemények darabszáma 23.6%-át, a csomagküldemények darabszáma 2.8%-át, az értéklevelek és értékdobozok darabszáma 0.2%-át, a postautalványok darabszáma 1.5%-át tette ki a postán kezelt összes küldemények darabszámának. A postán szállított összes küldemények értékösszege pedig meghaladja a négymilliárd pengőt, amelyből 20.2% az értéknyilvánítással feladott csomagküldeményekre, 61.6% az értéklevelek és értékdobozokra, 16.3% a postautalványokra esik. Az összes küldeményekből egy lakosra 57.5 darab, a levélpostai küldeményekből 41 darab, a hírlapküldeményekből 13.6, a csomag- és pénzküldeményekből pedig 1.6 darab esik. E forgalom jelentőségét azonban az a két viszonyszám jelzi legjobban, mely szerint a postán szállított összes küldemények darabszáma az országcsonkítás dacára 1929-ben elérte az utolsó békebeli forgalomnak 45%-át, az összes küldetmények értékösszege pedig a békebeli értékösszegnek már 27%-a. A postahivatalok a postatakarékpénztári forgalomban a takarék- és csekküzletágban 21,1 millió darab be- és viszszafizetést bonyolítottak le több mint 3 és 12 milliárd pengő értékben. E forgalomban a csekk be- és kifizetések darabszáma 132, illetve 178%-kal, a csekk kifizetések értékösszege pedig 151%-kal haladja meg a békebeli forgalmat. A posta pénzforgalmába bekapcsolt 564 vidéki pénzintézet s 27 kereskedelmi és iparvállalat a Pénzintézeti Központ javára befizetett, illetve a Pénzintézeti Központ terhére igénybevett a postahivatalok közvetítésével kereken 1083 millió pengőt vagyis 252 millióval többet, mint a múlt évben. A postapénzforgalomba bekapcsolt 264 Máv. állomás pedig ellátmányként igénybe vett, illetve beszolgáltatott 244,9 millió pengőt, ami 15,9 millió pengővel volt több, mint a múlt évben. Ennek a szolgálatnak nagy gazdasági és hitelügyi jelentősége abban áll, hogy a postahivatalokban befizetett és a kifizetések után fenmaradt készpénzfeleslegeketnem kell úgy, mint e szolgálat berendezése előtt történt, a gyűjtőpostahivatalokhoz küldözgetni, hanem azokat a Pénzintézeti Központ utalványozására és felelőssége mellett a postahivatalok az egyes helybeli pénzintézeteknek kihitelezhetik. A pénzkímélő és gyors hitelezőforgalomnak ezt a kiválóan sikerült módját a magyar posta honosította meg, melynek eredményei és lebonyolításának módozatai iránt a külföldi posták máris élénken kezdenek érdeklődni. A táviró forgalma a távbeszélőforgalom javára visszafejlődést mutat. A táviratok darabszáma ugyanis az 1928. évhez képest 0.6% -kal csökkent, a távbeszélgetések darabszáma ellenben 10.3%-kal emelkedett, úgy hogy a táviratforgalomból átlag 0.6 darab, a távbeszélgetésből azonban 19.91 darab esik egy lakosra. A Budapesten feladott táviratok forgalma az egész országban feladott táv