Közgazdasági Értesítő, 1938. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1938-01-01 / 1. szám

XXXIII. évfolyam, 1. szám. Budapest, 1938 január 1. KÖZGAZDASÁGI értesítő A M. KIR. IPARÜGYI ÉS A M. KIR. KERESKEDELEM- ÉS KÖZLEKEDÉS­­ÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZLÖNYE Főszerkesztő: Dr. HALLA AURÉL Ipar és bellcereslcedelein Tisztességtelen versenyesetek. I. Az alább közlendő ítéletből a tényállás teljes mértékben kiderül, miért is ezt ismertetni felesleges. A Kúria P. IV. 2458/1937. számú íté­letének indokolásából az alábbiakat idéz­zük: „A meg nem támadott tényállás sze­rint az épületfakereskedő alperes négy kereskedő társával együtt fellebbezéssel támadta meg a felperes részére Győr sz. kir. város belterületén épületfatelep lé­tesítésére és üzembentartására telepen­gedélyt adott elsőfokú iparhatósági hatá­rozatot, a fellebbezését azzal indokolva, hogy a városi szabályrendelet értelmé­ben a belső területeken épületfakereske­­désre telepengedély még kivételesen sem adható. E fellebbezés folytán a másod­fokú iparhatóság felperes telepengedély iránti kérelmével 1935. június 17-én el­utasította és a felperesnek az ez ellen a határozat ellen beadott felülvizsgálati kérelme sem járt sikerrel. A másodfokú iparhatósági határozat hozatala után 1935. október havában alperes és több társa bejelentette az iparhatóságnál, hogy a felperes telepengedély nélkül raktárt tart, az 1935. évi november ha­vában pedig azt, hogy felperes a másod­fokú iparhatósági határozat ellenére is foglalkozik épületfa eladással. Meg nem támadott tényállás az is, hogy alperesnek a város belterületére van egy végleges és egy ideiglenes telep­­engedélye, s hogy felperes csak a per folyama alatt, az 1936. december hó 15-én kelt határozattal kapta meg a te­lepengedélyt, amely határozat jogerőre emelkedett. Jogok gyakorlásában, kötelezettségek teljesítésében a jóhiszeműségnek és tisz­tességnek megfelelően kell eljárni. Az alperes az egyébként őt megillető fellebbezési jog gyakorlatában a jóhisze­műségnek és tisztességnek ezt a követel­ményét sértette meg azzal, hogy ver­senytársát, a felperest üzlete folytatásá­hoz szükséges engedély megszerzésében olyan tilalom alapján igyekezett meggá­tolni, amely tilalom alóli kivétel alapján iparát ő maga is gyakorolta. Helyes és megfelel tehát az anyagi jog szabályai­nak a fellebbezési bíróságnak az a dön­tése, hogy az alperesnek ez a ténye a jó erkölcsökbe és az üzleti tisztességbe üt­közik. Felhozott indokaiból helyes a fellebbe­zési bíróságnak az a döntése is, hogy az ismétlés veszélye fennforog és így az al­peres abbanhagyásra kötelezendő. Nem alapos ugyanis az alperesnek az a felülvizsgálati panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság a felperes kereseti kérelmén túlterjeszkedett, mert a felpe­res keresetében azt adva elő, hogy telep­­engedélyét az alperes fellebbezése foly­tán elvesztette, általában kérte az alpe­rest a telepengedély elleni támadások abbanhagyására kötelezni és így az az ismétléstől való tartózkod

Next