Közgazdasági Értesítő, 1938. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1938-01-01 / 1. szám
XXXIII. évfolyam, 1. szám. Budapest, 1938 január 1. KÖZGAZDASÁGI értesítő A M. KIR. IPARÜGYI ÉS A M. KIR. KERESKEDELEM- ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZLÖNYE Főszerkesztő: Dr. HALLA AURÉL Ipar és bellcereslcedelein Tisztességtelen versenyesetek. I. Az alább közlendő ítéletből a tényállás teljes mértékben kiderül, miért is ezt ismertetni felesleges. A Kúria P. IV. 2458/1937. számú ítéletének indokolásából az alábbiakat idézzük: „A meg nem támadott tényállás szerint az épületfakereskedő alperes négy kereskedő társával együtt fellebbezéssel támadta meg a felperes részére Győr sz. kir. város belterületén épületfatelep létesítésére és üzembentartására telepengedélyt adott elsőfokú iparhatósági határozatot, a fellebbezését azzal indokolva, hogy a városi szabályrendelet értelmében a belső területeken épületfakereskedésre telepengedély még kivételesen sem adható. E fellebbezés folytán a másodfokú iparhatóság felperes telepengedély iránti kérelmével 1935. június 17-én elutasította és a felperesnek az ez ellen a határozat ellen beadott felülvizsgálati kérelme sem járt sikerrel. A másodfokú iparhatósági határozat hozatala után 1935. október havában alperes és több társa bejelentette az iparhatóságnál, hogy a felperes telepengedély nélkül raktárt tart, az 1935. évi november havában pedig azt, hogy felperes a másodfokú iparhatósági határozat ellenére is foglalkozik épületfa eladással. Meg nem támadott tényállás az is, hogy alperesnek a város belterületére van egy végleges és egy ideiglenes telepengedélye, s hogy felperes csak a per folyama alatt, az 1936. december hó 15-én kelt határozattal kapta meg a telepengedélyt, amely határozat jogerőre emelkedett. Jogok gyakorlásában, kötelezettségek teljesítésében a jóhiszeműségnek és tisztességnek megfelelően kell eljárni. Az alperes az egyébként őt megillető fellebbezési jog gyakorlatában a jóhiszeműségnek és tisztességnek ezt a követelményét sértette meg azzal, hogy versenytársát, a felperest üzlete folytatásához szükséges engedély megszerzésében olyan tilalom alapján igyekezett meggátolni, amely tilalom alóli kivétel alapján iparát ő maga is gyakorolta. Helyes és megfelel tehát az anyagi jog szabályainak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az alperesnek ez a ténye a jó erkölcsökbe és az üzleti tisztességbe ütközik. Felhozott indokaiból helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése is, hogy az ismétlés veszélye fennforog és így az alperes abbanhagyásra kötelezendő. Nem alapos ugyanis az alperesnek az a felülvizsgálati panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság a felperes kereseti kérelmén túlterjeszkedett, mert a felperes keresetében azt adva elő, hogy telepengedélyét az alperes fellebbezése folytán elvesztette, általában kérte az alperest a telepengedély elleni támadások abbanhagyására kötelezni és így az az ismétléstől való tartózkod