Közgazdasági Szemle – 1897.

I. Értekezések - A zárszámadás joga. – Dr. Pap Dávidtól

4 DR. PAP DÁVIS), Lánya nem számolván, annyira nem volt arra biztosítva, hogy a közterheket saját java végett viseli s hogy közjövedelmei saját czéljaira fordíttatnak . . .« Ezért bölcsen cselekedett az 1848-iki törvényhozás, midőn már a magyar felelős minisztériumról szóló 1848 : III. t.-cz. 37. §-ában kimondotta, hogy: »A ministerium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását — s a múltra nézve az általa kezelt jövedelmekrők számadását országgyűlési meg- vizsgálás, s illetőleg jóváhagyás végett — évenkint az alsó táblánál bemutatni köteles«. E törvény nem mondja ki, hogy a zárszámadást évenként kell előterjeszteni, de a szakasz intenzióját a magyarázat így fogta fel, aminek kifejezést adott Kossuth Lajos is, mondván: »Gondolom, az országgyűlés jövendőre is elvül fogadandja el azt, hogy a pénzügyi számadás a mult évi költségvetés alapján évről-évre terjesztessék az országgyűlés elé.« A negyvennyolczas törvényhozás oly fontosnak ítélte — és méltán — a zárszámadás jogát, hogy azt is az országgyűlés feloszlatásának akadályai közé sorozta, kimondván — az 1848 . IV. t.-cz. 6. § ában — hogy: »Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése, s az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik.« Az 1868 : X. t.-cz. e rendelkezést a közismeretű módon hatályon kívül helyezte ugyan, de a zárszámadás jogának fontossága nem veszett ki a magyar politikai köztudatból, a magyar parlamenti tevékenységből. Mindazáltal máig sincs törvényünk, amely a zárszámadás jogát a maga teljességében kodifikálná. Vannak törvényeink a zárszámadási jog gyakorlásának egy-egy factoráról; van néhány törvénybe iktatott határozmányunk a zárszámadásról, annak előterjesztéséről. De azért jórészben a zárszámadási jog ma is gyakorlaton, országos határozatokon alapszik, minek következtében egyfelől nem ritkák a zárszámadásra vonatkozó pénzügyi jogi controversiák, másrészt pedig a közvélemény nincs kellőképpen tájékozódva a zárszámadási jog terjedelme és módszere felől. Úgy gondolom tehát, nem végzek fölösleges munkát, midőn arra törekszem, hogy jelen írásomban a magyar zárszámadási jogot rendszeresen és egész terjedelmében előadjam.