Közgazdasági Szemle – 1900.

I. Értekezések - Heller Farkas Henrik: Németország kereskedelmi politikája

Németország kereskedelmi politikája. A kereskedelmi szerződéseink lejártául kitűzött időpont közele­dik. Nemsokára döntenünk kell azon irány fölött, melyben keres­kedelmi politikánkat a jövőben vezetni kivánjuk. Ezért jó lenne figyelmünket idejekorán arra fordítani, liogy milyen magatartást vár­hatunk az egyes szomszéd országoktól, a mit leginkább eddig köve­tett kereskedelmi politikájuk rövid áttekintésével érhetünk el A következőkben Németország kereskedelmi fejlődéséről lesz szó; igyekezni fogunk belőle azon következtetéseket levonni, melyek Németország jövendő kereskedelmi politikájára vonatkoznak. A mo­dern német kereskedelmi politika történetét az 1818 máj. 26-iki porosz vámtörvény nyitja meg. E törvénynek az eddig követett pro­liibitiv rendszer elejtése mellett legfontosabb ujitása az egységes porosz vámterület megalkotása. A porosz tartományokban 1818-ig ural­kodó különböző vámrendszerek 1819 jan. 1-én érvényüket vesztet­ték, hogy tért engedjenek a porosz vámterület egyesítésének. Az 1818-iki törvénynek azonban a porosz vámterület egyesitésén túlmenő czélzatai voltak ; létrehozását Németország egyesítésének távoli terve sugallta. Poroszország nem volt egységes terület. Két főrészből állott: a nyugatiból ós a keletiből; ezek egymással nem voltak határosak; köztük Braunschweig ós Hannover területei feküdtek ; Poroszország­nak egyes részei az anyaországtól messze, egészen idegen fejedelem­ségektől voltak körülvéve, igy a Hessen nagykerczegség, a bajor Pfalz és Baden közt fekvő terület, valamint a Baden és Württemberg­től határolt Hohenzollern. A porosz területnek egységes vámterületté alakitása tehát kihatott kivált a teljesen porosz területtől körülvett fejedelemségekre, mint Schwarzburg-íáondershausenra, továbbá Anhaltra, de egyúttal nyomást gyakorolta déli országokra, Bajor- ós Szászországra is, mert ezek a tenger felé porosz területen keresztül közlekedtek. Az 1818-ban megalapított egységes vámterület meghozta gyü­mölcseit ; 1819-től kezdve számos kisebb fejedelemség (Schwarz­burg-Sondershausen, Schwarzburg-Rudolstadt stb.) szerződésre lép Poroszországgal; 1833. márcz. 24-én pedig Bajorország ós "Wurttem­berg, márcz. 30-án Szászország köti meg a szerződést, mely szerint megalkotják Poroszországgal az 1818 máj. 26-iki vámtörvény alapján nyugvó Zollvereint. A Zollverem több izben fölemelte az iparosok kívánságára néhány iparczikk vámját. 1842-ben az V. General-Con­ferenzen, melyet az 1843—45. tarifa megállapítása végett Stuttgart­ban tartottak, kitört a harcz a szabad kereskedelem és védvám között.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék