Közgazdasági Szemle – 1900.
I. Értekezések - Heller Farkas Henrik: Németország kereskedelmi politikája
Németország kereskedelmi politikája. A kereskedelmi szerződéseink lejártául kitűzött időpont közeledik. Nemsokára döntenünk kell azon irány fölött, melyben kereskedelmi politikánkat a jövőben vezetni kívánjuk. Ezért jó lenne figyelmünket idejekorán arra fordítani, hogy milyen magatartást várhatunk az egyes szomszéd országoktól, amit leginkább eddig követett kereskedelmi politikájuk rövid áttekintésével érhetünk el A következőkben Németország kereskedelmi fejlődéséről lesz szó; igyekezni fogunk belőle azon következtetéseket levonni, melyek Németország jövendő kereskedelmi politikájára vonatkoznak. A modern német kereskedelmi politika történetét az 1818 máj. 26-iki porosz vámtörvény nyitja meg. E törvénynek az eddig követett prohibitív rendszer elejtése mellett legfontosabb nyítása az egységes porosz vámterület megalkotása. A porosz tartományokban 1818-ig uralkodó különböző vámrendszerek 1819 jan. 1-én érvényüket vesztették, hogy tért engedjenek a porosz vámterület egyesítésének. Az 1818-iki törvénynek azonban a porosz vámterület egyesítésén túlmenő czélzatai voltak ; létrehozását Németország egyesítésének távoli terve sugallta. Poroszország nem volt egységes terület. Két főrészből állott: a nyugatiból és a keletiből; ezek egymással nem voltak határosak; köztük Braunschweig és Hannover területei feküdtek . Poroszországnak egyes részei az anyaországtól messze, egészen idegen fejedelemségektől voltak körülvéve, így a Hessen nagyherczegség, a bajor Pfalz és Baden közt fekvő terület, valamint a Baden és Württembergtől határolt Hohenzollern. A porosz területnek egységes vámterületté alakítása tehát kihatott kivált a teljesen porosz területtől körülvett fejedelemségekre, mint Schwarzburg-J Sondershausenra, továbbá Anhaltra, de egyúttal nyomást gyakorolt a déli országokra, Bajor- és Szászországra is, mert ezek a tenger felé porosz területen keresztül közlekedtek. Az 1818-ban megalapított egységes vámterület meghozta gyümölcseit . 1819-től kezdve számos kisebb fejedelemség (Schwarzburg-Sondershausen, Schwarzburg-Rudolstadt stb.) szerződésre lép Poroszországgal; 1833. márcz. 24-én pedig Bajorország és "Württemberg, márcz. 30-án Szászország köti meg a szerződést, mely szerint megalkotják Poroszországgal az 1818 máj. 26-iki vámtörvény alapján nyugvó Zollvereint. A Zollverein több izben fölemelte az iparosok kívánságára néhány iparczikk vámját. 1842-ben az V. General-Conferenzen, melyet az 1843—45. tarifa megállapítása végett Stuttgartban tartottak, kitört a harcz a szabad kereskedelem és védvám között.