Közgazdasági Szemle – 1912.
48. kötet - I. Értekezések - Szterényi József: Gazdasági vonatkozások Ausztria és Magyarország között
Gazdasági vonatkozások Ausztria és Magyarország között. 713 szükséges, félelmetes, nagyhatalmat is tudjunk alkotni, hanem hogy gazdasági önállóságunknak csonkítatlan fentartása mellett gazdaságilag is oly közel állunk egymáshoz, hogy gazdasági megerősödésünk kölcsönösen nagy érdeke mindkét államnak, sőt hogy gazdasági vonatkozások szempontjából oly erősen egymásra vagyunk utalva, mint amilyen nagy mértékben az a kultúrvilág más két államánál sehol sem fordul elő. Az Ausztria és Magyarország közötti gazdasági vonatkozások tárgyalása és minden melléktekintet nélküli megvilágítása épen a jelen időpontban kétszeres fontosságú, mert ma közvetlenül egy új, az 1868 óta legnehezebb kereskedelempolitikai periódus előtt állunk. A ránk nézve legfontosabb külállamokkal megejtendő tárgyalásokat nemcsak egymás közötti tárgyalásoknak, hanem a kölcsönös viszonyra való megegyezéseknek kell megelőzniök. E megegyezések pedig nem csupán kereskedelempolitikai természetűek, hanem pénzügyiek is, mert a közös jegybanknak szabadalma is tudvalevőleg a kereskedelmi szerződés érvényességi időtartamával egy időben jár le. A kérdésnek kettős jelentősége épen abban áll, hogy egyrészről tisztán és bárminő mellékes szempontoktól menten kell látnunk, hogy milyen érdekeink vannak egymásban és egymással szemben, másrészről, hogy milyen érdekeket kell közösen harmadik államokkal szemben kifejezésre juttatni. Ha ez nem sikerül, — én azonban kizártnak tartom, hogy komoly szándék mellett ne sikerülhessen, — akkor ismétlődni fog, ami már oly gyakran és legutóbb a most érvényben levő kereskedelmi szerződéseknél is megtörtént, hogy egymással szemben folytatott csetepaténkból harmadik tényezők fognak hasznot húzni. Annak a szerencsétlen gazdasági politikának, hogy valamit csak azért ne tegyünk meg, vagy épen azért tegyünk meg, hogy a másiknak kárt okozzunk, még ha saját kárunkra szolgál is, vagy hogy a másikat ne juttassuk valamely előnyhöz, mert mi magunk abban az előnyben nem részesedhetünk, viszonyaink józan mérlegelése mellett megismétlődni nem szabad. A gazdasági viszonyok természete hozza magával, hogy Ausztria és Magyarország között mindig voltak és lesznek eltérő érdekek. A kérdés csak az, hogy mely érdekek a nagyobbak: azok-e, amelyek egymástól eltérnek, vagy azok, amelyek közösek és egymást tulajdonképen kiegészítik? A kérdés az, hogy a speciális érdekek, tekintettel a közös érdekekre, nem volnának-e kölcsönös jóindulattal szintén kielégíthetők? Nagyobbszabású politika úgy általánosságban, mint különösen a gazdasági téren mindkét államnak és így a monarchiának is hasznára válnék, amelyre nézve nem lehet közömbös, hogy két állam vállvetve