Közgazdasági Szemle – 1912.

48. kötet - I. Értekezések - Szterényi József: Gazdasági vonatkozások Ausztria és Magyarország között

Gazdasági vonatkozások Ausztria és Magyarország között. 713 szükséges, félelmetes, nagyhatalmat is tudjunk alkotni, hanem hogy gaz­dasági önállóságunknak csonkítatlan fentartása mellett gazdaságilag is oly közel állunk egymáshoz, hogy gazdasági megerősödésünk kölcsö­nösen nagy érdeke mindkét államnak, sőt hogy gazdasági vonatko­zások szempontjából oly erősen egymásra vagyunk utalva, mint a­milyen nagy mértékben az a kultúrvilág más két államánál sehol sem fordul elő. Az Ausztria és Magyarország közötti gazdasági vonatkozások tár­gyalása és minden melléktekintet nélküli megvilágítása épen a jelen időpontban kétszeres fontosságú, mert ma közvetlenül egy új, az 1868 óta legnehezebb kereskedelempolitikai periódus előtt állunk. A ránk nézve legfontosabb külállamokkal megejtendő tárgyalásokat nemcsak egymás közötti tárgyalásoknak, hanem a kölcsönös viszonyra való meg­egyezéseknek kell megelőzniök. E megegyezések pedig nem csupán kereskedelempolitikai természetűek, hanem pénzügyiek is, mert a közös jegybanknak szabadalma is tudvalevőleg a kereskedelmi szerződés érvé­nyességi időtartamával egy időben jár le. A kérdésnek kettős jelentősége épen abban áll, hogy egyrészről tisztán és bárminő mellékes szempontoktól menten kell látnunk, hogy milyen érdekeink vannak egymásban és egymással szemben, másrész­ről, hogy milyen érdekeket kell közösen harmadik államokkal szemben kifejezésre juttatni. Ha ez nem sikerül, — én azonban kizártnak tar­tom, hogy komoly szándék mellett ne sikerülhessen, — akkor ismétlődni fog, a­mi már oly gyakran és legutóbb a most érvényben levő keres­kedelmi szerződéseknél is megtörtént, hogy egymással szemben foly­tatott csete­paténkból harmadik tényezők fognak hasznot húzni. Annak a szerencsétlen gazdasági politikának, hogy valamit csak azért ne tegyünk meg, vagy épen azért tegyünk meg, hogy a másik­nak kárt okozzunk, még ha saját kárunkra szolgál is, vagy hogy a másikat ne juttassuk valamely előnyhöz, mert mi magunk abban az előny­ben nem részesedhetünk, viszonyaink józan mérlegelése mellett meg­ismétlődni nem szabad. A gazdasági viszonyok természete hozza magával, hogy Ausztria és Magyarország között mindig voltak és lesznek eltérő érdekek. A kérdés csak az, hogy mely érdekek a nagyobbak: azok-e, a­melyek egymástól eltérnek, vagy azok, a­melyek közösek és egymást tulajdonképen ki­egészítik? A kérdés az, hogy a speciális érdekek, tekintettel a közös érdekekre, nem volnának-e kölcsönös jóindulattal szintén kielégíthetők? Nagyobbszabású politika úgy általánosságban, mint különösen a gazdasági téren mindkét államnak és így a monarchiának is hasznára válnék, a­melyre nézve nem lehet közömbös, hogy két állam vállvetve

Next