Közgazdasági Szemle – 1923.
I. Tanulmányok - Heller Farkas: A háború és a közgazdaságtan elmélete
A háború és a közgazdaságtan elmélete 7 o • ) II. A gazdasági élet terén a háború folyamán bekövetkezett események legnagyobb része eléggé ismeretes. Hiszen mindenki életébe olyan mélyen belenyúltak a háborús gazdaság tényei, hogy azoknak néhány vonással való ecsetelésére szorítkozhatunk. Erre azonban kiindulási pontul szükségünk van, bár még nagy részbben emlékezetünkben élő tényekről van szó. A" háború kitörésének "iső gazdasági eredméye az árak akkor erősnek érzett, de a későbbiekhez hasonlítva csak igen mérsékelt emelkedése volt. Már ezzel párhuzamban fizetési nehézségek állottak elő és pedig úgy a készpénzforgalomban, mint a hitel terén. Az aranynak a forgalomból való eltűnés nálunk nem okozott nagyobb zavart, de az ezüst koronások félrevonulása és kivált a váltópénz hiánya azonnal bizonyos nehézségeket támasztottak. Nagy sietséggel kellett koronás bankjegyeket nyomatni, melyek oly gyorsasággal készültek, hogy szövegükből az ... bankjegy ellenében" kitétel kimaradt, ugy hogy szövegük szerint ..az osztrák-magyar bank bárki kívánságára bécsi és budapesti főintézeteinél fizet egy koronát törvényes ércpénzben". Később az aprópénzkalamitások egyre növekedtek, mert idővel nemcsak a nikkelpénz, hanem a rézpénz is eltűnt a forgalomból. Bár máshol a háború kitörésekor már készen voltak a kis összegekről szóló bankjegyek, a kisebb váltópénz eltűnést, -a legtöbb országban fizetési nehézségeket idézett fe annyira, hogy városok, kereskedelmi kamarák, sőt még magánosok is bocsátottak ki apróbb pénzjegyeket, melyeket a forgalom felkarolt. Legelőször Oroszországban, majd másfelé is, részben a bélyegek léptek az aprópénz helyébe. Az első napokban természetesen a bankok többé-kevésbé heves megrohanása sem maradt el, mi ellen legradikálisabban az angol bank védekezett azáltal, hogy a hadüzenet után a közbeeső vasárnapot és bankszünnapot felhasználva pár napra pénztárait egyáltalában elzárta a közönség elől. Mindenfelé elkezülhetlenné vált azonban a moratóriumok elrendelése, melyben az egyes államok között csak fokozati különbségek mutatkoztak. E bajok egy része átmeneti volt. Részben a háborús psychose okozta azokat, részben pedig a békeüzemre berendezett gazdasági életnek a háború követelményeihez való alkalmazkodása idézte fel. A háborús psychose jelenségei rövid idő alatt önmaguktól elmúltak, míg a gazdasági életnek a háború követelményeihez való alkalmazkodása természetszerűleg hosszabb időt igényelt. Mindamellett, az átmenet zökkenésszerű zavarai egy-két hónap alatt mindenütt le voltak küzdve és a