Közgazdasági Szemle – 1923.

I. Tanulmányok - Heller Farkas: A háború és a közgazdaságtan elmélete

A háború és a közgazdaságtan elmélete 7 o • ) II. A gazdasági élet terén a háború folyamán bekövetkezett ese­mények legnagyobb része eléggé ismeretes. Hiszen mindenki életébe olyan mélyen belenyúltak a háborús gazdaság tényei, hogy azoknak néhány vonással való ecset­elésére szorítkozhatunk. Erre azonban ki­indulási pontul szükségünk van, bár még nagy részbben emlékezetünk­ben élő tényekről van szó. A" háború kitörésének "iső gazdasági eredméy­e az árak akkor erősnek érzett, de a későbbiekhez hasonlítva csak igen mérsékelt emelkedése volt. Már ezzel párhuzamban fizetési nehézségek állottak elő és pedig úgy a készpénzforgalomban, mint a hitel terén. Az arany­nak a forgalomból való eltűnés nálunk nem okozott nagyobb zavart, de az ezüst koronások félre­vonulása és kivált a váltópénz hiánya azon­nal bizonyos nehézségeket támasztottak. Nagy sietséggel kellett­­ ko­ronás bankjegyeket nyomatni, melyek oly gyorsasággal készültek, hogy szövegükből az ... bankjegy ellenében" kitétel kimaradt, ugy hogy szövegük szerint ..az osztrák-magyar bank bárki kívánságára bécsi és budapesti főintézeteinél fizet egy koronát törvényes ércpénz­ben". Később az aprópénzkalamitások egyre növekedtek, mert­ idővel nemcsak a nikkelpénz, hanem a rézpénz is eltűnt a forgalomból. Bár máshol a háború kitörésekor már készen voltak a kis összegekről szóló bankjegyek, a­­ kisebb váltópénz eltűnést, -a­ legtöbb országban fizetési nehézségeket idézett fe annyira, hogy városok, kereskedelmi kamarák, s­őt még­ magánosok is bocsátottak ki apróbb pénzjegyeket­, melyeket a forgalom felkarolt. Legelőször Oroszországban, majd másfelé is, rész­ben a bélyegek léptek az aprópénz helyébe. Az első­ napokban termé­szetesen a bankok többé-kevésbé heves megrohanása sem maradt el, mi ellen legradikálisabban az angol bank védekezett azáltal, hogy a had­üzenet után a közbeeső vasárnapot és bankszünnapot felhasználva pár napra pénztárait egyáltalában elzárta a közönség elől. Mindenfelé elke­zü­lh­et­lenné vá­lt azonban a moratóriumok elrendelése, melyben az egyes államok között csak fokozati különbségek mutatkoztak. E bajok egy része átmeneti volt. Részben a háborús psychose okozta azokat, részben pedig a békeü­zemre berendezett gazdasági élet­nek a háború követelményeihez való alkalmazkodása idézte fel. A há­borús psychose jelenségei rövid idő alatt önmaguktól elmúltak, m­íg a gazdasági életnek a háború követelményeihez való alkalmazkodása ter­mészetszerűleg hosszabb időt igényelt. Mindamellett, az átmenet zökke­nésszerű zavarai egy-két hónap alatt mindenütt le voltak küzdve és a

Next