Közgazdasági Szemle – 1933.

Tanulmányok - Heller Farkas: Vámpolitika és árszínvonal

v Vámpolitika és árszínvonal. Miután Smith Ádám megírta a merkantilizmus lesújtó kritikáját, Riccirclo, Cannes és John Stuart Műi a szabacl­kereskedeíem elméletét a komparatív költségekről szóló taní­tásukkal kiépítették, a nemzetközi munkamegosztás tétele a közgazdasági gondolkozás oly alapvető igazságának látszott, hogy szinte elképzelhetetlen volt Európa gazdasági politiká­jának a merkantilizmus medrébe való visszatérése. És ami közel egy évszázadon keresztül lehetetlennek látszott, megtör­tént. Aki ma a napilapokat olvassa, ugyanazokat a szempon­tokat hallhatja napról-napra a vezető politikusok és állam­férfiak, az üzleti élet vezéralakjai, sőt részben a munkásveze­tők szájából is, amelyekkel a merkantilisták igazolták poli­tikájukat. És aki ma körülnéz az életben, ugyanazokat az esz­közöket látja a ktilforgalmi politikában, de részben a gazda­sági politika egyéb ágaiban is, amelyeket a merkantilisták alkalmaztak. Nemcsak küzdelem az aranyért az egész világon, nemcsak prohibitiv vámok, hanem tilalmak, kontingensek és állami engedélyezés az egész vonalon. Az érvek sem változtak. Már egészen a merkantilizmus gondolatkörében mozog a közfelfogás. Aktiv kereskedelmi mérleg biztosítása és a közgazdaságok minél messzebb ter­jedő önellátása, autarkiája mindenfelé a bevallott célok. Any­nyira bűvkörében áll a mai gondolkozás e képzeteknek, hogy még az sem elégíti ki, ha az ország kereskedelmi mérlege a maga egészében aktiv. Aktiv kereskedelmi mérleget akarnak minden egyes országgal szemben külön-külön. Minden állam csak exportálni akar, de nem akar behozatalt engedni, mintha hiába lett volna a közgazdaságtan amaz alapelvének felisme­rése, hogy kivitel nincsen behozatal nélkül. Távol áll természetesen tőlem, hogy a gazdaságpolitiká­ban ma uralkodó irányzatot egyszerűen a közgazdaság alap­tételei elhanyagolásának és semmibevételének tulajdonítsam. Kétségtelenül az utolsó két évtized eseményei sodorták ide a világot. De bármennyire érthetővé teszik is ezek az esemé­nyek és a politikai ellentétekből származó gazdasági ellen­tétek a merkantilizmus mesgyéjére való visszatérést, ugy hiszem, elérkeztünk arra a pontra, ahol ismét magunkba kell szállnunk és megfontolnunk, nem sodortak-e az események tul­1

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék