Közgazdasági Szemle – 1937.

Tanulmányok - Navratil Ákos: Heller Farkas

Heller Farkas 1937 május 9-re. A Magyar Tudományos Akadémia 1901-ben pályázatot hirdetett a határhaszonelmélet akkori állásának megírására. A bírálók a beérkezett egy pályamunkát jutalmazandónak Ítélték és a szerző érdemeit igen elismerő szavakkal méltá­nyolták. A felbontott jeligés levélből, mint az Akadémiai Ér­tesítőben olvasható, dr. Heller Farkas miniszteri segédfogal­mazó neve tiint elő. Szívesen idézem ezt a régi eseményt a Közgazdasági Szemle olvasóinak emlékezetébe most, amikor Heller Farkas hatvanadik születésnapját ünnepeljük. Ez apályamunka volt ugyanis a kezdőpontja annak az érdemekben és sikerekben egyaránt gazdag tanári és tudósi pályának, melyet a magyar közgazdaságtani tudománynak ez a büszkesége az azóta eltelt harminchat esztendő alatt megfutott és amely idő alatt a földmivelésíigyi minisztérium fiatal tisztviselője az ország egyik legkiválóbb főiskolájának nagynevű tanárává lett. Tudományos pályák vizsgálatánál nem érdektelen a megindulást, az első munkát, melyet a kibontakozni kezdő tehetség alkot, közelebbről figyelemre méltatni. Érdekes ez a közelebbi megfigyelés még akkor is, ha a szóbanforgó első munka nem is olyan kiváló mű, mint aminő Heller Farkas­nak ez az éppen emiitettem első könyve. Amiről ugyanis a fiatal ember először ír, azt különösen jól megnézi, amivel elő­ször foglalkozik, azt. nagyon jól megjegyzi magának. Ha pe­dig érdeklődésének ez az első tárgya egy egész tudományos rendszer, mely az illető tudományszakban különleges vizsgá­lati szempontot is képvisel, akkor a kezdő gondolkozó ezzel a szemlélettel — nem egy példánk van erre — hamarosan meg­barátkozik. Ha az, amit igy megismer, amit tanulmányaiban maga előtt lát, elismerésreméltó gondolkozás terméke, a ta­nultak könnyen igen mélyen belevésődhetnek emlékezetébe, szinte azt mondhatnám, foglyul ejthetik a fiatal gondolkozót, akin aztán egész élete során meglátszik, hogy mit olvasott először akkor a maga tudományszakában, amikor már nem az iskolának, hanem sajátmagának tanult. Különös szerencséje a fiatal gondolkozónak, ha egészséges és fejlődésre képes az a 20

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék