Közgazdasági Szemle – 1956.
1. szám - Az 1956. évi külkereskedelmi terv teljesítéséért
Az 1956. évi külkereskedelmi terv teljesítéséért Az 1956. évi népgazdasági terv a szocializmus alapjai lerakásának, szocialista iparosításnak, a mezőgazdaság szocialista átalakításának lensületes folytatását irányozza elő. 1956. évi tervünk végrehajtását rendkívül bonyolulttá teszi, hogy e nagy feladatok megvalósításával egyidejűleg nemzetközi pénzügyi helyzetünk megszilárdításáért negyedévről negyedévre biztosítanunk kell külkereskedelmi forgalmunk aktív egyenlegét. Az 1956. évi népgazdasági terv külkereskedelmi előirányzatai feszítettek. De nagyrészt ezeknek a feladatoknak megoldásától, függ, hogy a következő évek során milyen ütemben fejleszthetjük egész népgazdaságunkat. ' ' A külkereskedelmi feladatok megoldása azért különösen fontos, mert népgazdaságunkban igen nagy a külkereskedelem szerepe jelentősen nagyobb, mint sok más országban. Hogy mekkora a külkereskedelem jelentősége népgazdaságunk fejlődése szempontjából, ez lemérhető például azon, hogy igen sok, az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges anyagot import útján szerzünk meg. Például teljesen behozatalból fedezzük műgumi-, nyersgumi-, szintetikus fonal-, káli műtrágya-szükségletünket majdnem teljesen import útján fedezzük, gyapot-, kohókoksz-szükségletünket, igen nagy szerepet játszik a behozatal népgazdaságunk fával (fenyőfűrészáruval, bányafával stb.), cellulózéval, vasérccel, bizonyos ferroötvözetekkel, színesfémekkel, bővel, rézgáliccal való ellátásában. Importáljuk az ipar fejlesztéséhez, a beruházásokhoz, termelésünk műszaki színvonalának emeléséhez szükséges berendezések, műszerek egy részét. Fontos szerep jut a behozatalnak mezőgazdaságunk gépesítésében is. A népgazdaságunk számára nélkülözhetetlen anyagokat, gépeket és berendezéseket, fogyasztási cikkeket csakis akkor szerezhetjük meg, ha megfelelő magyar árukat szállítunk. Olyan árukat, melyeket a magyar ipar és mezőgazdaság elő tud állítani, és amelyeket a külföldi piacokon értékesíteni lehet. A felszabadulás előtt a magyar export döntő részét mezőgazdasági cikkek és nyersanyagok tették ki, most ellenben exportunk legnagyobb része gépipari termék. Géptermelésünk csaknem felét, pamutszövettermelésünk mintegy 40 százalékát exportáljuk. Egy sor nehézipari és könnyűipari nagyüzemünk, például a Ganz Vagongyár, a Gheorghiu Dej Hajógyár, a Csepel Autógyár, az Ikarusz, a Beloiannisz Gyár, az Egyesült Izzó, a Chinoin, a Goldberger Gyár, a Kistext, a Duna Cipőgyár Közgazdasági Szemle (17)