Közgazdasági Szemle – 1956.

1. szám - Az 1956. évi külkereskedelmi terv teljesítéséért

Az 1956. évi külkereskedelmi terv teljesítéséért Az 1956. évi népgazdasági terv a szocializmus alapjai lerakásának, szocialista iparosításnak, a mezőgazdaság szocialista átalakításának len­­­­sületes folytatását irányozza elő. 1956. évi tervünk végrehajtását rend­kívül bonyolulttá teszi, hogy e nagy feladatok megvalósításával egyide­jűleg nemzetközi pénzügyi helyzetünk megszilárdításáért negyedévről negyedévre biztosítanunk kell külkereskedelmi forgalmunk aktív egyenlegét. Az 1956. évi népgazdasági terv külkereskedelmi előirányzatai feszí­tettek. De nagyrészt ezeknek a feladatoknak megoldásától, függ, hogy a következő évek során milyen ütemben fejleszthetjük egész népgazda­ságunkat. ' ' A külkereskedelmi feladatok megoldása azért különösen fontos, mert népgazdaságunkban igen nagy a külkereskedelem szerepe­ jelen­tősen nagyobb, mint sok más országban. Hogy mekkora a külkereske­delem jelentősége népgazdaságunk fejlődése szempontjából, ez lemér­hető például azon, hogy igen sok, az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges anyagot import útján szerzünk meg. Például teljesen behozatalból fedezzük műgumi-, nyersgumi-, szintetikus fonal-, káli műtrágya-szükségletünket majdnem teljesen import útján fedez­zük, gyapot-, kohókoksz-szükségletünket, igen nagy szerepet játszik a behozatal népgazdaságunk fával (fenyőfűrészáruval, bányafával stb.), cellulózéval, vasérccel, bizonyos ferroötvözetekkel, színesfémekkel, bőv­­­el, rézgáliccal való ellátásában. Importáljuk az ipar fejlesztéséhez, a be­ruházásokhoz, termelésünk műszaki színvonalának emeléséhez szükséges berendezések, műszerek egy részét. Fontos szerep jut a behozatalnak mezőgazdaságunk gépesítésében is. A népgazdaságunk számára nélkülözhetetlen anyagokat, gépeket és berendezéseket, fogyasztási cikkeket csakis akkor szerezhetjük meg, ha megfelelő magyar árukat szállítunk. Olyan árukat, melyeket a magyar ipar és mezőgazdaság elő tud állítani, és amelyeket a külföldi piacokon értékesíteni lehet. A felszabadulás előtt a magyar export döntő részét mezőgazdasági cikkek és nyersanyagok tették ki, most ellenben exportunk legnagyobb része gépipari termék. Géptermelésünk csaknem felét, pamutszövetter­melésünk mintegy 40 százalékát exportáljuk. Egy sor nehézipari és könnyűipari nagyüzemünk, például a Ganz Vagongyár, a Gheorghiu Dej Hajógyár, a Csepel Autógyár, az Ikarusz, a Beloiannisz Gyár, az Egye­sült Izzó, a Chinoin, a Goldberger Gyár, a Kistext, a Duna Cipőgyár­ ­ Közgazdasági Szemle (17)

Next